Gyógyító kábulat
- Dátum: 2013.11.28., 17:53
- alternatív gyógymód, fájdalomcsillapító, hipnózis, szuggesztió
Az orvosi hipnózis úttörését a gyógyításban még mindig sokféle tévhit akadályozza, annak ellenére, hogy az emberi testre gyakorolt hatását (például: ellazíthatja az izmokat, csökkentheti a stresszhormonok szintjét) számos tudományos bizonyíték igazolja.
A sok előítélet ellenére, ismételten egyre nagyobb figyelem irányul a hipnózis alkalmazására. Volt időszak, amikor tiltott módszer volt, és a laikusok szemében mindig is misztérium lengte be ezt az eljárást. Pedig a hipnózis nem bűvész trükk, és nem is hókuszpókusz, persze előfordulhat, hogydilettánsok visszaélnek vele.
A hipnózis egy módosult tudatállapot, az eljárás második fontos része pedig az üzenet, vagyis a szuggesztió. A hipnotizőr a szuggesztiók révén célzott hatást vált ki a hipnotizált személy viselkedésében és testi működésében. Az eljárás lényege, hogy az alany figyelme bizonyos testi folyamatokra irányuljon, és ennek segítségével például fokozható az immunrendszer aktivitása, gyógyíthatóak különböző bőrproblémák is. A fájdalomcsökkentő szuggesztiók alkalmazása az egyik leggyakrabban használt üzenet a hipnózis során. Az altatógázok forgalmazásának elterjedését megelőzően, nagyon gyakran alkalmaztak fájdalomcsökkentő és vérzéscsillapító hipnotikus szuggesztiókat a műtétek alatt.
Kár lenne a berögzült előítéletek miatt elvetnünk ezt a mai korban akár még alternatív gyógymódnak is mondható értékes eljárást. Sokféle lehetőség rejlik benne, ráadásul hazánk úttörő szereppel bír a hipnózis területén.
Fotó:
pixabay.com
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.