Gyógyító kábulat
- Dátum: 2013.11.28., 17:53
- alternatív gyógymód, fájdalomcsillapító, hipnózis, szuggesztió
Az orvosi hipnózis úttörését a gyógyításban még mindig sokféle tévhit akadályozza, annak ellenére, hogy az emberi testre gyakorolt hatását (például: ellazíthatja az izmokat, csökkentheti a stresszhormonok szintjét) számos tudományos bizonyíték igazolja.
A sok előítélet ellenére, ismételten egyre nagyobb figyelem irányul a hipnózis alkalmazására. Volt időszak, amikor tiltott módszer volt, és a laikusok szemében mindig is misztérium lengte be ezt az eljárást. Pedig a hipnózis nem bűvész trükk, és nem is hókuszpókusz, persze előfordulhat, hogydilettánsok visszaélnek vele.
A hipnózis egy módosult tudatállapot, az eljárás második fontos része pedig az üzenet, vagyis a szuggesztió. A hipnotizőr a szuggesztiók révén célzott hatást vált ki a hipnotizált személy viselkedésében és testi működésében. Az eljárás lényege, hogy az alany figyelme bizonyos testi folyamatokra irányuljon, és ennek segítségével például fokozható az immunrendszer aktivitása, gyógyíthatóak különböző bőrproblémák is. A fájdalomcsökkentő szuggesztiók alkalmazása az egyik leggyakrabban használt üzenet a hipnózis során. Az altatógázok forgalmazásának elterjedését megelőzően, nagyon gyakran alkalmaztak fájdalomcsökkentő és vérzéscsillapító hipnotikus szuggesztiókat a műtétek alatt.
Kár lenne a berögzült előítéletek miatt elvetnünk ezt a mai korban akár még alternatív gyógymódnak is mondható értékes eljárást. Sokféle lehetőség rejlik benne, ráadásul hazánk úttörő szereppel bír a hipnózis területén.
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.