Menü

Miért is kávézunk?

  • Dátum: 2013.11.25., 21:36

A reggel elképzelhetetlen kávé nélkül. Az ébredezéshez, a készülődéshez, a nekiinduláshoz, az új naphoz. Kávézni jó. Azért, ahogy a kanalat kevergetjük a habos, illatos italban, hogy feloldódjon a cukor, azért, ahogy az első kortyot ízlelgetjük, és azért, ahogy együtt lehetünk.

A kávézás a mi családunkban egyfajta szeánsz. Reggel és legtöbbször délután is. A kávé hozzátartozik a mindennapjainkhoz. Persze ezzel nemcsak mi vagyunk így, hiszen a kávé a világ legismertebb itala, amiből évről évre egyet többet fogyaszt az emberiség.

Kávézni jó. És nemcsak azért, mert a kávénak számos jótékony hatása van a szervezetre. Mert például kutatók igazolták, hogy a rendszeresen kávézókat nagy százalékban elkerüli a kettes számú cukorbetegség, a májrák, vagy a Parkinson kór. És nem is azért, mert a koffein kicsit felpörgeti az embert a nap kezdetén, elűzi a fáradtságot, serkenti az idegrendszert, az anyagcserét, az emésztést. Egyszerűen kávézni jó. Főleg azért, amit Csitáry-Hock Tamás is mond: „ Van a kávé... A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű.”

És valahogy így lettem én is a kávézás szerelmese. Mert ennek itt nálunk, idehaza hagyománya van. Ahogy reggel (és délután) kávézunk. Kezdetben szép csendben. Szinte egymáshoz sem szólva. Csupán a kanál halk csörrenése hangzik, ahogy hozzáér a pohár széléhez a cukor kevergetése közben. Újságot lapozgatva, híreket hallgatva kezdődik a nap, indul az életünk. Aztán rájövünk, kettesben is jó, de hármasban még jobb. Csak nem olyan csöndes. És óvni kell a poharat, hogy ki ne boruljon. No meg a nádcukrot, mert azzal meg sokkal finomabb. Kávézni jó, mégha nem is jut idő az újság lapozgatására, a hírek hallgatására, de jóval mozgalmasabb, hangosabb. Múlik az idő. A nádcukrot nyírfacukorra cserélem. A kávéfőző is új. Krémesebb, lágyabb kávét főz. Kettőnknek. A másik kettő pedig sertepertél körülöttünk, reggelit kér, kergetőzik, olykor visít, sír, máskor rötyög, kacag, s kéri a habot a kávé tetejéről. Vége a csöndnek, a nyugalomnak. Csak a kávé a régi. No és mi ketten.

Fotó:
pixabay.com

Hogyan hatnak a növények a lelki egészségünkre?

A növények látványa és közelsége kellemesebbé teheti a környezetünket, miközben a közérzetünkre is kedvezően hatnak. Segítenek megnyugodni, kiszakadni a hétköznapok pörgéséből és kiegyensúlyozottabbá tenni az életünket.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.