Menü

Egyszerű stresszkezelő technikák a mindennapokra

Ezeket az egyszerű módszereket bevethetjük, amikor a vizsgadrukk eluralkodik rajtunk, amikor egy kihívást jelentő feladat során össze kell szednünk a koncentrációnkat, vagy más stresszhelyzetekben, amikor elvesztjük a kontrollt érzelmeink és testi tüneteink felett.

A stresszkezelő módszerek alapja a relaxáció, melyet bárki megtanulhat, elsajátíthat. Lényege, hogy kapcsolatba kerüljünk saját szervezetünkkel, ez aktív (mozgásos) és passzív (szemlélődő) módon is lehetséges.

Amikor túlzott izgalom, feszültség uralkodik el rajtunk, akkor az agyunk üzenetet küld a szervezetünk számára és különböző fiziológiai tüneteket produkál (például erős szívdobogás, gyors légzés). Ilyenkor elsősorban a légzésre kell figyelni, próbáljunk elnyújtva levegőt venni, hosszan kilélegezni. Ez az egyszerű légzési gyakorlat, lassító reflexet indít be, majd az üzenet az agykéregbe is eljut, és csökken az izgalmi állapot. Ha nem is gondoljuk, hogy ilyen szimpla módon tehetünk a stressz ellen, érdemes kipróbálnunk, amikor csillapítani szeretnénk belső feszültségünket.

A másik módszer segítségével önvédelmi lazító üzenetet küldhetünk szervezetünk számára, csökkentve ezzel a feszültséget. Karunkon a hajlítóizom- tónusok, lábunkon pedig a nyújtóizmok vannak túlsúlyban. Ebből kiindulva a szakemberek kimutatták, hogy amikor az egész testünket végigfeszítjük, akkor automatikusan ellenkező hatásmechanizmust indítunk be, ezért végül teljesen ellazulnak izmaink. Szorítsuk, és hajlítsuk be először a kar izmait, majd a láb izmait, végül pedig nyújtózzunk egy nagyot, közben ezt megfelelő légzéssel kísérjük. Ilyen módon is beindítható egy reflex, mely végül csillapítja, kezelhetővé teszi a szorongást. 

Fotó:
pixabay.com

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.