Egyszerű stresszkezelő technikák a mindennapokra
- Dátum: 2013.11.20., 15:11
- légzési technika, relaxáció, stressz, stresszkezelés, szorongás
Ezeket az egyszerű módszereket bevethetjük, amikor a vizsgadrukk eluralkodik rajtunk, amikor egy kihívást jelentő feladat során össze kell szednünk a koncentrációnkat, vagy más stresszhelyzetekben, amikor elvesztjük a kontrollt érzelmeink és testi tüneteink felett.
A stresszkezelő módszerek alapja a relaxáció, melyet bárki megtanulhat, elsajátíthat. Lényege, hogy kapcsolatba kerüljünk saját szervezetünkkel, ez aktív (mozgásos) és passzív (szemlélődő) módon is lehetséges.
Amikor túlzott izgalom, feszültség uralkodik el rajtunk, akkor az agyunk üzenetet küld a szervezetünk számára és különböző fiziológiai tüneteket produkál (például erős szívdobogás, gyors légzés). Ilyenkor elsősorban a légzésre kell figyelni, próbáljunk elnyújtva levegőt venni, hosszan kilélegezni. Ez az egyszerű légzési gyakorlat, lassító reflexet indít be, majd az üzenet az agykéregbe is eljut, és csökken az izgalmi állapot. Ha nem is gondoljuk, hogy ilyen szimpla módon tehetünk a stressz ellen, érdemes kipróbálnunk, amikor csillapítani szeretnénk belső feszültségünket.
A másik módszer segítségével önvédelmi lazító üzenetet küldhetünk szervezetünk számára, csökkentve ezzel a feszültséget. Karunkon a hajlítóizom- tónusok, lábunkon pedig a nyújtóizmok vannak túlsúlyban. Ebből kiindulva a szakemberek kimutatták, hogy amikor az egész testünket végigfeszítjük, akkor automatikusan ellenkező hatásmechanizmust indítunk be, ezért végül teljesen ellazulnak izmaink. Szorítsuk, és hajlítsuk be először a kar izmait, majd a láb izmait, végül pedig nyújtózzunk egy nagyot, közben ezt megfelelő légzéssel kísérjük. Ilyen módon is beindítható egy reflex, mely végül csillapítja, kezelhetővé teszi a szorongást.
Fotó:
pixabay.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?