Menü

Növekvő egészségszorongás

Mikor lépten, nyomon az egészség kontra betegség, és az egészséges életmódra való ösztönzés témáival találkozunk, akkor nem csoda, ha egészséggel kapcsolatos elképzeléseink megváltoznak, szélsőségessé válnak. Ezen kívül pedig még sok más modernkori hatás befolyásolja az egészségszorongás mértékét, és a betegségekhez való hozzáállásunkat.

Az egészségszorongás mértéke a mai világban sokszor meghaladja a normálisnak minősülő értéket. Ez nagyobb aggodalmat jelent, és befolyásolja az ítéletünket azzal kapcsolatban, hogy mit tartunk egészségesnek, és mit nem. Ennek radikális, szélsőséges változata a hipochondria jelensége, amikor valaki extrém módon aggódik amiatt, hogy súlyos betegsége van. Emellett pedig minden apró testi jelzést valamilyen betegség tüneteként azonosít, és kényszeresen foglalkozik vele. Vagyis szakkönyvekben utána néz, böngészi az internetet, és az orvosi rendelőt is gyakran látogatja.

Az egészséghez való viszonyunkat az internet is formálta, formálja. Tipikus modernkori jelenség, hogy panaszainkat és tüneteinket internet segítségével próbáljuk beazonosítani, diagnosztizálni. Valóban rengeteg információhoz juthatunk a világhálón keresztül, ezáltal felkészültebbek és tudatosabbak lehetünk saját egészségünkkel kapcsolatban is. A baj csak az, hogy ez a csatorna is túlzott irányba növelheti egészségszorongásunk mértékét. Kiberchondriának nevezik azt a jelenséget, amikor valaki megrögzött módon az internet használatával diagnosztizál betegségeket saját magán. Ezek az öndiagnózisok leginkább azért károsak, és túlzóak, mert általában a tünetek mögött mindig a legsúlyosabb betegséget azonosítják.

Valóban nehéz a mai világban megtartani az egyensúlyt, mikor folyamatosan érnek minket a betegségekkel, és egészséggel kapcsolatos hírek, információk. Az egészségszorongás mértékének növekedése ráadásul nem jelenti azt, hogy nagyobb hangsúly kerülne az egészséges életmód kialakítására. A kényszeres jelleg minden esetben ellenkezőleg hat, és többnyire további problémákat (például táplálkozási zavarokat) eredményez. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy nem a helytelen életmód negatív következményeit érdemes hangsúlyozni. Egy azonban biztos, nehéz a határokat meghúzni és fenntartani a tudatosság és a túlkontrolláltság között, a mai világban ez kifejezetten nagy kihívás.

Fotó:
pixabay.com

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Lehet még szünetet tartani az online világtól?

Képzeld el, hogy egy nap felébredsz, és minden digitális nyomodat eltünteted. Nincs többé Facebook, Instagram, Gmail, YouTube-előzmény vagy keresési múlt. Egyetlen kattintás, és mintha soha nem is léteztél volna az internetes térben. Elsőre talán felszabadítónak hangzik, de a legtöbbünk már a gondolattól is feszültté válik, hiszen minden virtuális kényelmünk kámforrá válna.

Hogyan találhatunk vissza önmagunkhoz egy trauma után?

Az életünk során egy tragédia vagy csalódás nemcsak fájdalmat hagy maga után, hanem űrt is. Az egyén ilyenkor gyakran elveszíti az iránytűjét, és minden, ami korábban biztosnak tűnt, hirtelen megkérdőjeleződik. A nehéz helyzetekből való felépülés nem csupán a sebek gyógyulásáról szól, hanem arról is, hogy újra felfedezzük, kik vagyunk valójában.

Amikor a munkahelyen születik szerelmi kapcsolat

A legtöbben a munkahelyükön töltik napjuk nagy részét. Itt szocializálódnak, idegeskednek és oldanak meg problémákat olyan emberekkel, akiket nap mint nap látnak. Nem meglepő, hogy időnként a közös munka többé válik puszta alkalmi kapcsolódásnál. A határ a szakmaiság és a vonzalom között sokszor átjárható, ez bizonyos esetekben nagyon rosszul sül el, néha viszont egy életre szóló szerelem születik belőle.

A hála ereje, a mindennapok gyógyítója

Gondoltál már arra, hogy nem minden alapvető és hogy sokszor csak a negatív dolgokat veszed észre, pedig vannak jó dolgok is? Mennyire vagy a hálás azokért a dolgokért, amik történnek veled?