Növekvő egészségszorongás
- Dátum: 2013.11.18., 13:26
- egészségszorongás, hipochondria, öndiagnózis, tünetek
Mikor lépten, nyomon az egészség kontra betegség, és az egészséges életmódra való ösztönzés témáival találkozunk, akkor nem csoda, ha egészséggel kapcsolatos elképzeléseink megváltoznak, szélsőségessé válnak. Ezen kívül pedig még sok más modernkori hatás befolyásolja az egészségszorongás mértékét, és a betegségekhez való hozzáállásunkat.
Az egészségszorongás mértéke a mai világban sokszor meghaladja a normálisnak minősülő értéket. Ez nagyobb aggodalmat jelent, és befolyásolja az ítéletünket azzal kapcsolatban, hogy mit tartunk egészségesnek, és mit nem. Ennek radikális, szélsőséges változata a hipochondria jelensége, amikor valaki extrém módon aggódik amiatt, hogy súlyos betegsége van. Emellett pedig minden apró testi jelzést valamilyen betegség tüneteként azonosít, és kényszeresen foglalkozik vele. Vagyis szakkönyvekben utána néz, böngészi az internetet, és az orvosi rendelőt is gyakran látogatja.
Az egészséghez való viszonyunkat az internet is formálta, formálja. Tipikus modernkori jelenség, hogy panaszainkat és tüneteinket internet segítségével próbáljuk beazonosítani, diagnosztizálni. Valóban rengeteg információhoz juthatunk a világhálón keresztül, ezáltal felkészültebbek és tudatosabbak lehetünk saját egészségünkkel kapcsolatban is. A baj csak az, hogy ez a csatorna is túlzott irányba növelheti egészségszorongásunk mértékét. Kiberchondriának nevezik azt a jelenséget, amikor valaki megrögzött módon az internet használatával diagnosztizál betegségeket saját magán. Ezek az öndiagnózisok leginkább azért károsak, és túlzóak, mert általában a tünetek mögött mindig a legsúlyosabb betegséget azonosítják.
Valóban nehéz a mai világban megtartani az egyensúlyt, mikor folyamatosan érnek minket a betegségekkel, és egészséggel kapcsolatos hírek, információk. Az egészségszorongás mértékének növekedése ráadásul nem jelenti azt, hogy nagyobb hangsúly kerülne az egészséges életmód kialakítására. A kényszeres jelleg minden esetben ellenkezőleg hat, és többnyire további problémákat (például táplálkozási zavarokat) eredményez. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy nem a helytelen életmód negatív következményeit érdemes hangsúlyozni. Egy azonban biztos, nehéz a határokat meghúzni és fenntartani a tudatosság és a túlkontrolláltság között, a mai világban ez kifejezetten nagy kihívás.
Fotó:
pixabay.com
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.