Növekvő egészségszorongás
- Dátum: 2013.11.18., 13:26
- egészségszorongás, hipochondria, öndiagnózis, tünetek
Mikor lépten, nyomon az egészség kontra betegség, és az egészséges életmódra való ösztönzés témáival találkozunk, akkor nem csoda, ha egészséggel kapcsolatos elképzeléseink megváltoznak, szélsőségessé válnak. Ezen kívül pedig még sok más modernkori hatás befolyásolja az egészségszorongás mértékét, és a betegségekhez való hozzáállásunkat.
Az egészségszorongás mértéke a mai világban sokszor meghaladja a normálisnak minősülő értéket. Ez nagyobb aggodalmat jelent, és befolyásolja az ítéletünket azzal kapcsolatban, hogy mit tartunk egészségesnek, és mit nem. Ennek radikális, szélsőséges változata a hipochondria jelensége, amikor valaki extrém módon aggódik amiatt, hogy súlyos betegsége van. Emellett pedig minden apró testi jelzést valamilyen betegség tüneteként azonosít, és kényszeresen foglalkozik vele. Vagyis szakkönyvekben utána néz, böngészi az internetet, és az orvosi rendelőt is gyakran látogatja.
Az egészséghez való viszonyunkat az internet is formálta, formálja. Tipikus modernkori jelenség, hogy panaszainkat és tüneteinket internet segítségével próbáljuk beazonosítani, diagnosztizálni. Valóban rengeteg információhoz juthatunk a világhálón keresztül, ezáltal felkészültebbek és tudatosabbak lehetünk saját egészségünkkel kapcsolatban is. A baj csak az, hogy ez a csatorna is túlzott irányba növelheti egészségszorongásunk mértékét. Kiberchondriának nevezik azt a jelenséget, amikor valaki megrögzött módon az internet használatával diagnosztizál betegségeket saját magán. Ezek az öndiagnózisok leginkább azért károsak, és túlzóak, mert általában a tünetek mögött mindig a legsúlyosabb betegséget azonosítják.
Valóban nehéz a mai világban megtartani az egyensúlyt, mikor folyamatosan érnek minket a betegségekkel, és egészséggel kapcsolatos hírek, információk. Az egészségszorongás mértékének növekedése ráadásul nem jelenti azt, hogy nagyobb hangsúly kerülne az egészséges életmód kialakítására. A kényszeres jelleg minden esetben ellenkezőleg hat, és többnyire további problémákat (például táplálkozási zavarokat) eredményez. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy nem a helytelen életmód negatív következményeit érdemes hangsúlyozni. Egy azonban biztos, nehéz a határokat meghúzni és fenntartani a tudatosság és a túlkontrolláltság között, a mai világban ez kifejezetten nagy kihívás.
Fotó:
pixabay.com
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.
Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?
Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.
Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében
Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.