Gazdálkodj okosan!
- Dátum: 2013.11.03., 18:14
- háztartási napló, pénzügyi tervezés, spórolás, tartalék, váratlan kiadások
A mai világ gyorsan változó körülményei miatt a takarékoskodás lassan a túlélés alapvető feltétele lesz. Nemcsak a szegényebb anyagi körülmények között élőknek érdemes „megtanulni” spórolni.
A takarékoskodás fejben dől el, így nem lehet kifogás, hogy kinek mennyi a bevétele. Magyarországon a családok többsége bevételének szinte 100 százalékát feléli egy hónapban. Ez azt eredményezi, hogy még egy hónapos tartalékkal sem rendelkeznek, pedig a szakemberek szerint legalább félévre előre kell tervezni, és vésztartalékot felhalmozni.
Egy fokkal ugyan jobb, de nem túl megbízható az a gyakorlat sem, ha mindig csak annyit teszünk félre, ami éppen megmarad hónap végére. Ezt a folyamatot érdemes megfordítani, hónap elején érdemes meghatározni a tartalék összegét (ajánlott a bevétel 5-10 százalékát félretenni), ez sosem öncélú spórolás, hanem tudatos felkészülés a nem várt kiadásokra, váratlan körülményekre.
Sokszor hangsúlyozzák a pénzügyi szakértők is, hogy az eladósodás a legtöbb esetben kis dolgokkal kezdődik (ami egyébként előretervezéssel, takarékoskodással elkerülhető lenne). Ha valaki mindig feléli a teljes bevételét, akkor egy olyan kisebb mértékű váratlan esemény is, mint például a mosógép elromlása, olyan pénzügyi lavinát indíthat el, ami végül komolyan veszélyezteti a család egzisztenciáját. Tartalék nélkül ugyanis, ilyen esetekben az emberek többsége hitel felvétellel igyekszik megoldani a nem várt kiadást. De mivel a hiányzó összeg korábban sem volt meg a családi kasszában, ez tovább nehezíti a család pénzügyi helyzetét. Arról a helyzetről nem is beszélve, ha egy kereső elveszti a munkáját a családban.
Történetek sokasága jelzi, milyen fontos lenne kicsit előretervezni anyagi szempontból. Ehhez folyamatos költségvetés szükséges, és mindehhez nem szükséges pénzügyi végzettség, szakértelem. Akár egy sima spirálfüzetben is vezethetjük bevételeinket és kiadásainkat. Ezt persze folyamatosan meg kell tenni, különben nem ér sokat. Ha pedig már legalább félévig sikerült vezetnünk a háztartási naplót, akkor érdemes ez alapján tudatosítani mire mennyit költünk. Vannak mindenképpen szükséges tételek, és vannak nem feltétlenül szükséges kiadások. Utóbbi kiadási tételek lehetnek a potenciális spórolási területek. Ez alapján fokozatosan felhalmozható kisebb- nagyobb tartalék, amely banális és komolyabb plusz kiadásokra fedezésére alkalmas. A takarékosság a mai kiszámíthatatlan világban akár az egzisztenciális túlélést is szolgálhatja.
Fotó:
pixabay.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.