Menü

Gyertyát gyújtunk halottainkért

A keresztény világ 741 óta ünnepli meg az üdvözült lelkek emléknapját, a Mindenszenteket. Gyertyát gyújtunk, koszorút és virágot viszünk elhunyt szeretteink, hozzátartozóink sírjára.

A Mindenszentek napjának bizony nagyon régi hagyományai vannak a világban, hiszen 741 óta hivatalos ünnepnap a keresztény világban. Sokan nem tudják, ezért az emberek többségének tudatában a Mindenszentek és a Halottak Napja összemosódik, pedig két különböző hagyományú ünnepről beszélünk. A Halottak Napja ugyanis az elhunyt, de még üdvösséget el nem nyert hívek emléknapja és ezt november 2-án tartjuk meg. IV. Gergely pápának köszönhetően 844 óta tartjuk számon jeles napjaink között.

Az angolszász országokban e két ünnepnap előtt, vagyis október 31-én tartják meg a halloweent, ami kelta hagyományokra épülő különleges, jelmezes felvonulás.

Mindenszentek napja hazánkban 2000 óta újra munkaszüneti nap. A régi időkben ez természetes volt, sőt a halottak hetén tilos volt mindenféle munka, földművelés, takarítás, mosás, sőt még a káposzta savanyítás is, mert azt tartották, a halottak így nem tudnak megnyugodni.

Az elhunyt lelkes nyugalmáért harangoznak november 2-án is. Egyes helyeken pedig az a szokás, hogy megterítenek a halottaknak az asztalnál, kenyérrel, sóval, vízzel.

Mindenszentek napján a legfontosabb hagyomány a gyertyagyújtás, ami az örök világosságot jelképezi. A XIX. század óta terjedt el az, hogy a sírokat virágokkal, koszorúkkal, mécsesekkel, gyertyákkal rakják tele. A Halottak napi gyertyagyújtás célja pedig az, hogy a véletlenül kiszabadult lelkek könnyebben visszataláljanak.

Ezekben a napokban próbáljunk meg kicsit magunkba fordulni, befelé figyelni. Emlékezzünk. Gyújtsunk gyertyát, teremtsünk meghittséget, melegséget otthonunkban és a lelkünkben is. Fogadjuk el, vagy próbáljuk meg elfogadni, hogy az élet vége a halál, s bár sokszor hatalmas űrt, hiányt hagynak maguk után az elhunytak, ez az élet rendje. A mindennapok bizony nélkülük is folytatódnak. Ez a nap viszont az emlékeinké. Amit nem vehetnek el tőlünk soha.

Fotó:
pixabay.com

Korán kelésre taktikák – hogyan válj reggeli emberré?

A korán kelés sokak számára komoly kihívást jelent, különösen akkor, ha az esti órákban aktívabbak, vagy rendszertelen az alvásuk. Pedig a korai ébredés számos előnnyel járhat: nyugodtabb reggelek, jobb időbeosztás, nagyobb produktivitás és kiegyensúlyozottabb napirend. Szerencsére a korán kelés képessége fejleszthető, és néhány egyszerű taktika segítségével bárki könnyebben alakíthat ki egészséges reggeli rutint.

Teendők otthon vihar idején

A nyári időszakban egyre gyakrabban fordulnak elő heves zivatarok, villámlással, erős széllökésekkel, jégesővel és hirtelen lezúduló csapadékkal. Bár a viharok többsége viszonylag rövid ideig tart, komoly károkat okozhatnak az épületekben, az elektromos hálózatban, valamint veszélyeztethetik az emberek biztonságát is.

Futólépésben – Plitvicei kalandon a Futamási Futócsapat

Június első hétvégéjén ismét útra kelt a Futamási Futócsapat, ezúttal a horvátországi Plitvicei Maratonra. Nem először jártunk ezen a különleges helyszínen, hiszen néhány évvel ezelőtt már megtapasztalhattuk, milyen érzés a világ egyik legszebb természeti környezetében futni.

Éttermi etikett – hogyan viselkedjünk a pincérrel, hogy mindenki jól érezze magát?

Az étterembe járás nemcsak az étkezésről szól, hanem egy társas helyzet is, ahol a viselkedésünk ugyanúgy hozzájárul az élményhez, mint az ételek minősége. Az éttermi etikett alapvető célja, hogy a vendég és a személyzet közötti kommunikáció gördülékeny, tiszteletteljes és hatékony legyen. Ennek egyik kulcseleme a pincérrel való kapcsolatunk.

Tanév végi kifáradás – egyre több diákon látszik a fáradtság

Ahogy a tanév a végéhez közeledik, egyre több iskola számol be arról, hogy a diákokon jól érzékelhető a kifáradás. A hosszú hónapok óta tartó tanulási terhelés, a dolgozatok, felelések, projektfeladatok és különböző számonkérések mostanra sokaknál koncentrációs nehézségekben, csökkenő motivációban és általános fáradtságban jelentkeznek.