Gyertyát gyújtunk halottainkért
- Dátum: 2013.10.31., 19:54
- Halottak napi hagyományok, Halottak Napja, Mindenszentek hagyományai, Mindenszentek Napja
A keresztény világ 741 óta ünnepli meg az üdvözült lelkek emléknapját, a Mindenszenteket. Gyertyát gyújtunk, koszorút és virágot viszünk elhunyt szeretteink, hozzátartozóink sírjára.
A Mindenszentek napjának bizony nagyon régi hagyományai vannak a világban, hiszen 741 óta hivatalos ünnepnap a keresztény világban. Sokan nem tudják, ezért az emberek többségének tudatában a Mindenszentek és a Halottak Napja összemosódik, pedig két különböző hagyományú ünnepről beszélünk. A Halottak Napja ugyanis az elhunyt, de még üdvösséget el nem nyert hívek emléknapja és ezt november 2-án tartjuk meg. IV. Gergely pápának köszönhetően 844 óta tartjuk számon jeles napjaink között.
Az angolszász országokban e két ünnepnap előtt, vagyis október 31-én tartják meg a halloweent, ami kelta hagyományokra épülő különleges, jelmezes felvonulás.
Mindenszentek napja hazánkban 2000 óta újra munkaszüneti nap. A régi időkben ez természetes volt, sőt a halottak hetén tilos volt mindenféle munka, földművelés, takarítás, mosás, sőt még a káposzta savanyítás is, mert azt tartották, a halottak így nem tudnak megnyugodni.
Az elhunyt lelkes nyugalmáért harangoznak november 2-án is. Egyes helyeken pedig az a szokás, hogy megterítenek a halottaknak az asztalnál, kenyérrel, sóval, vízzel.
Mindenszentek napján a legfontosabb hagyomány a gyertyagyújtás, ami az örök világosságot jelképezi. A XIX. század óta terjedt el az, hogy a sírokat virágokkal, koszorúkkal, mécsesekkel, gyertyákkal rakják tele. A Halottak napi gyertyagyújtás célja pedig az, hogy a véletlenül kiszabadult lelkek könnyebben visszataláljanak.
Ezekben a napokban próbáljunk meg kicsit magunkba fordulni, befelé figyelni. Emlékezzünk. Gyújtsunk gyertyát, teremtsünk meghittséget, melegséget otthonunkban és a lelkünkben is. Fogadjuk el, vagy próbáljuk meg elfogadni, hogy az élet vége a halál, s bár sokszor hatalmas űrt, hiányt hagynak maguk után az elhunytak, ez az élet rendje. A mindennapok bizony nélkülük is folytatódnak. Ez a nap viszont az emlékeinké. Amit nem vehetnek el tőlünk soha.
Fotó:
pixabay.com
Te ezeket szoktad takarítani?
Rendben tartjuk a környezetünket, hiszen kellemesebb, egészségesebb a tisztaság, de nem mindegy, hogy odafigyelünk e ezekre a helyekre, dolgokra.
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?
Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?
Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!