Menü

Gyertyát gyújtunk halottainkért

A keresztény világ 741 óta ünnepli meg az üdvözült lelkek emléknapját, a Mindenszenteket. Gyertyát gyújtunk, koszorút és virágot viszünk elhunyt szeretteink, hozzátartozóink sírjára.

A Mindenszentek napjának bizony nagyon régi hagyományai vannak a világban, hiszen 741 óta hivatalos ünnepnap a keresztény világban. Sokan nem tudják, ezért az emberek többségének tudatában a Mindenszentek és a Halottak Napja összemosódik, pedig két különböző hagyományú ünnepről beszélünk. A Halottak Napja ugyanis az elhunyt, de még üdvösséget el nem nyert hívek emléknapja és ezt november 2-án tartjuk meg. IV. Gergely pápának köszönhetően 844 óta tartjuk számon jeles napjaink között.

Az angolszász országokban e két ünnepnap előtt, vagyis október 31-én tartják meg a halloweent, ami kelta hagyományokra épülő különleges, jelmezes felvonulás.

Mindenszentek napja hazánkban 2000 óta újra munkaszüneti nap. A régi időkben ez természetes volt, sőt a halottak hetén tilos volt mindenféle munka, földművelés, takarítás, mosás, sőt még a káposzta savanyítás is, mert azt tartották, a halottak így nem tudnak megnyugodni.

Az elhunyt lelkes nyugalmáért harangoznak november 2-án is. Egyes helyeken pedig az a szokás, hogy megterítenek a halottaknak az asztalnál, kenyérrel, sóval, vízzel.

Mindenszentek napján a legfontosabb hagyomány a gyertyagyújtás, ami az örök világosságot jelképezi. A XIX. század óta terjedt el az, hogy a sírokat virágokkal, koszorúkkal, mécsesekkel, gyertyákkal rakják tele. A Halottak napi gyertyagyújtás célja pedig az, hogy a véletlenül kiszabadult lelkek könnyebben visszataláljanak.

Ezekben a napokban próbáljunk meg kicsit magunkba fordulni, befelé figyelni. Emlékezzünk. Gyújtsunk gyertyát, teremtsünk meghittséget, melegséget otthonunkban és a lelkünkben is. Fogadjuk el, vagy próbáljuk meg elfogadni, hogy az élet vége a halál, s bár sokszor hatalmas űrt, hiányt hagynak maguk után az elhunytak, ez az élet rendje. A mindennapok bizony nélkülük is folytatódnak. Ez a nap viszont az emlékeinké. Amit nem vehetnek el tőlünk soha.

Fotó:
pixabay.com

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?

A nyári szünet lehetőségei: pihenés vagy tanulás?

Június közepén elcsendesülnek az iskolák folyosói, elbúcsúznak a diákok, és kezdetét veszi a vakáció. Sokan ilyenkor csak a pihenésre és a kikapcsolódásra gondolnak, mások azonban abban látják a lehetőséget, hogy hasznosan, akár tanulással is eltöltsék ezt a közel két és fél hónapot.