Fájdalom: mindenkit érint
- Dátum: 2013.10.29., 12:44
- betegség, fájdalomcsillapítás, heveny fájdalom, krónikus, orvostudomány
A fájdalom az emberi élet része, mindenkit érint. Persze a fájdalom érzet kapcsán is beszélhetünk genetikai hatásról, ami befolyásolja például, hogy kinek mekkora a fájdalomküszöbe.
Sokféle fájdalommal találkozhatunk, vannak gyulladásos fájdalmak, daganatos betegségekhez társuló fájdalmak, és izomgörccsel járó fájdalmak is.
Leggyakrabban az emberek ízületi fájdalmaktól szenvednek, de a fogfájás és a fejfájás kínzó tünete is sokakat érint. Alapvetően mégis kétféle fájdalmat érdemes megkülönböztetni, beszélhetünk heveny vagy akut tünetről, valamint krónikus fájdalomérzetről. Általában a heveny típusúak jól és gyorsan kezelhetőek. A krónikus fájdalmat pedig már annyira komolyan veszi az orvostudomány, hogy nem csak tünetként, hanem különálló betegségként is kezeli. A krónikus fájdalommal a következő betegségek járnak többek között: mozgásszervi betegségek, idegrendszeri betegségek, balesetek következtében kialakuló hosszútávon fennálló szövődmények, daganatos betegségek.
A piacon ma már nagyon sokféle fájdalomcsillapítót kínálnak, a tabletták mellett kaphatóak különböző kenőcsök és tapaszok is. Vannak alternatív megoldások, kezelési lehetőségek is. Ilyen például a klasszikus hideg vizes borogatás, masszázsok, fizikoterápiás kezelések, és a szabad levegőn történő mozgás is hozhat enyhülést bizonyos típusú fájdalmakra.
Érdemes odafigyelni arra, hogy a tabletta formájú fájdalomcsillapítók hosszú távú szedése következtében fokozódhat a gyomorsavtermelés, gyomorégést rosszabb esetben pedig gyomorvérzést is okozhat.
Sokszor fennáll az az eshetőség, hogy az alapbetegség nem gyógyítható, ilyenkor főleg fontos, hogy legalább a fájdalmat csökkenteni lehessen. Ugyanakkor minden esetben (krónikus fájdalom esetén) fontos lépés, a fájdalom okának meghatározása. Mivel ha csak ritka esetben is, de előfordulhat például, hogy egy derékfájás mögött akár daganatos betegség is állhat.
Fotó:
pixabay.com
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?