Fájdalom: mindenkit érint
- Dátum: 2013.10.29., 12:44
- betegség, fájdalomcsillapítás, heveny fájdalom, krónikus, orvostudomány
A fájdalom az emberi élet része, mindenkit érint. Persze a fájdalom érzet kapcsán is beszélhetünk genetikai hatásról, ami befolyásolja például, hogy kinek mekkora a fájdalomküszöbe.
Sokféle fájdalommal találkozhatunk, vannak gyulladásos fájdalmak, daganatos betegségekhez társuló fájdalmak, és izomgörccsel járó fájdalmak is.
Leggyakrabban az emberek ízületi fájdalmaktól szenvednek, de a fogfájás és a fejfájás kínzó tünete is sokakat érint. Alapvetően mégis kétféle fájdalmat érdemes megkülönböztetni, beszélhetünk heveny vagy akut tünetről, valamint krónikus fájdalomérzetről. Általában a heveny típusúak jól és gyorsan kezelhetőek. A krónikus fájdalmat pedig már annyira komolyan veszi az orvostudomány, hogy nem csak tünetként, hanem különálló betegségként is kezeli. A krónikus fájdalommal a következő betegségek járnak többek között: mozgásszervi betegségek, idegrendszeri betegségek, balesetek következtében kialakuló hosszútávon fennálló szövődmények, daganatos betegségek.
A piacon ma már nagyon sokféle fájdalomcsillapítót kínálnak, a tabletták mellett kaphatóak különböző kenőcsök és tapaszok is. Vannak alternatív megoldások, kezelési lehetőségek is. Ilyen például a klasszikus hideg vizes borogatás, masszázsok, fizikoterápiás kezelések, és a szabad levegőn történő mozgás is hozhat enyhülést bizonyos típusú fájdalmakra.
Érdemes odafigyelni arra, hogy a tabletta formájú fájdalomcsillapítók hosszú távú szedése következtében fokozódhat a gyomorsavtermelés, gyomorégést rosszabb esetben pedig gyomorvérzést is okozhat.
Sokszor fennáll az az eshetőség, hogy az alapbetegség nem gyógyítható, ilyenkor főleg fontos, hogy legalább a fájdalmat csökkenteni lehessen. Ugyanakkor minden esetben (krónikus fájdalom esetén) fontos lépés, a fájdalom okának meghatározása. Mivel ha csak ritka esetben is, de előfordulhat például, hogy egy derékfájás mögött akár daganatos betegség is állhat.
Fotó:
pixabay.com
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?
A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?
Hogyan küzdjünk a téli szorongás és depresszió ellen?
A hideg, rövid nappalok és a kevés természetes fény sok embert érintő problémát, a téli szorongást vagy depressziót okozhatnak. Bár a jelenség gyakran enyhébb formában jelentkezik, hosszabb távon jelentősen ronthatja az életminőséget.