Menü

Fájdalom: mindenkit érint

A fájdalom az emberi élet része, mindenkit érint. Persze a fájdalom érzet kapcsán is beszélhetünk genetikai hatásról, ami befolyásolja például, hogy kinek mekkora a fájdalomküszöbe.

Sokféle fájdalommal találkozhatunk, vannak gyulladásos fájdalmak, daganatos betegségekhez társuló fájdalmak, és izomgörccsel járó fájdalmak is.

Leggyakrabban az emberek ízületi fájdalmaktól szenvednek, de a fogfájás és a fejfájás kínzó tünete is sokakat érint. Alapvetően mégis kétféle fájdalmat érdemes megkülönböztetni, beszélhetünk heveny vagy akut tünetről, valamint krónikus fájdalomérzetről. Általában a heveny típusúak jól és gyorsan kezelhetőek. A krónikus fájdalmat pedig már annyira komolyan veszi az orvostudomány, hogy nem csak tünetként, hanem különálló betegségként is kezeli. A krónikus fájdalommal a következő betegségek járnak többek között: mozgásszervi betegségek, idegrendszeri betegségek, balesetek következtében kialakuló hosszútávon fennálló szövődmények, daganatos betegségek.

A piacon ma már nagyon sokféle fájdalomcsillapítót kínálnak, a tabletták mellett kaphatóak különböző kenőcsök és tapaszok is. Vannak alternatív megoldások, kezelési lehetőségek is. Ilyen például a klasszikus hideg vizes borogatás, masszázsok, fizikoterápiás kezelések, és a szabad levegőn történő mozgás is hozhat enyhülést bizonyos típusú fájdalmakra.

Érdemes odafigyelni arra, hogy a tabletta formájú fájdalomcsillapítók hosszú távú szedése következtében fokozódhat a gyomorsavtermelés, gyomorégést rosszabb esetben pedig gyomorvérzést is okozhat.

Sokszor fennáll az az eshetőség, hogy az alapbetegség nem gyógyítható, ilyenkor főleg fontos, hogy legalább a fájdalmat csökkenteni lehessen. Ugyanakkor minden esetben (krónikus fájdalom esetén) fontos lépés, a fájdalom okának meghatározása. Mivel ha csak ritka esetben is, de előfordulhat például, hogy egy derékfájás mögött akár daganatos betegség is állhat.

Fotó:
pixabay.com

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.