Menü

Segítség, agresszív a gyerek!

Az agresszió természetes része az emberi életnek. Ugyanakkor szülőként tudnunk kell értelmezni, és kezelni gyermekünk agresszív megnyilvánulásait.

Már egészen kisgyermekkorban megjelennek az agresszió egyes formái. Megfigyelhető egyrészről egy olyan fajta agresszió a gyerekeknél, ami egy kívánatos dolog megszerzésére irányul. És tapasztalható az ellenséges agresszió is, amely közvetlenül a másik személy megsértését célozza, és többek között a dominanciát fejezi ki.

Vannak kifinomultabb formái is az agressziónak, például a csúfolódás. A gyerekek egész korán megértik és felmérik a másik gyerek sajátos jellemzőit. Testvérek esetében is megfigyelhető, hogy felmérik egymás gyenge pontjait, tudják, mivel lehet felbosszantani a másikat, ami sokszor „hatásosabb” a fizikai erőszaknál.

A legtöbb helyzetben a fiúk több agresszív viselkedést mutatnak, mint a lányok. Ez azonban csalóka lehet, hiszen ahogy a fentiekben is már szemléltettük, az agressziónak sokféle változata van. A lányok például hajlamosabbak a kapcsolati erőszakra, ennek tipikus példája, amikor kizárnak valakit a játékból, kiközösítik a másikat.

A legnépszerűbb elmélet szerint, az agresszív viselkedés hátterében mindig valami frusztráció energetizáló hatása áll. Kétségtelen, hogy a gyerekek nem képesek még elnyomni, vagy építő jellegű tevékenységben kifejezni a bennük felgyülemlett frusztrációt, és a leggyakrabban agresszív viselkedésben testesül meg. Ilyen tipikus eset például a kistestvér születése, ami okozhat olyan stressz hatást a gyerekekben, ami fokozott agressziót vált ki belőlük.

Sokan úgy gondolják, hogy ha gyerekek katarzis élményeket élnek át, csökken a frusztráció, és ez által kezelhető az agresszió. Népszerű megközelítés, de az eredmények nem olyan egyértelműek. Az agresszív viselkedés büntetése sem tűnik hatásos megoldásnak. Főleg ha következetlen büntetésről van szó, akkor általában fokozódik az agresszió.

 Egyébként sokszor az agresszív viselkedés mögött a figyelemfelkeltés szándéka is meghúzódik a gyerekeknél. Szakemberek ezért azt javasolják, hogy csak akkor figyeljünk a gyerekre, ha együttműködő viselkedést tanúsít. Fontos, hogy ha agresszív viselkedést látunk, lépjünk közbe, de ne az „agresszor” okításával törődjünk, hanem az „áldozatra” koncentráljunk. Ennek az úgy nevezett szelektív figyelemnek a következetes alkalmazása, nagyon hatásos lehet az agresszív viselkedés visszaszorításában. 

Fotó:
sxc.hu

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.