Menü

Segítség, agresszív a gyerek!

Az agresszió természetes része az emberi életnek. Ugyanakkor szülőként tudnunk kell értelmezni, és kezelni gyermekünk agresszív megnyilvánulásait.

Már egészen kisgyermekkorban megjelennek az agresszió egyes formái. Megfigyelhető egyrészről egy olyan fajta agresszió a gyerekeknél, ami egy kívánatos dolog megszerzésére irányul. És tapasztalható az ellenséges agresszió is, amely közvetlenül a másik személy megsértését célozza, és többek között a dominanciát fejezi ki.

Vannak kifinomultabb formái is az agressziónak, például a csúfolódás. A gyerekek egész korán megértik és felmérik a másik gyerek sajátos jellemzőit. Testvérek esetében is megfigyelhető, hogy felmérik egymás gyenge pontjait, tudják, mivel lehet felbosszantani a másikat, ami sokszor „hatásosabb” a fizikai erőszaknál.

A legtöbb helyzetben a fiúk több agresszív viselkedést mutatnak, mint a lányok. Ez azonban csalóka lehet, hiszen ahogy a fentiekben is már szemléltettük, az agressziónak sokféle változata van. A lányok például hajlamosabbak a kapcsolati erőszakra, ennek tipikus példája, amikor kizárnak valakit a játékból, kiközösítik a másikat.

A legnépszerűbb elmélet szerint, az agresszív viselkedés hátterében mindig valami frusztráció energetizáló hatása áll. Kétségtelen, hogy a gyerekek nem képesek még elnyomni, vagy építő jellegű tevékenységben kifejezni a bennük felgyülemlett frusztrációt, és a leggyakrabban agresszív viselkedésben testesül meg. Ilyen tipikus eset például a kistestvér születése, ami okozhat olyan stressz hatást a gyerekekben, ami fokozott agressziót vált ki belőlük.

Sokan úgy gondolják, hogy ha gyerekek katarzis élményeket élnek át, csökken a frusztráció, és ez által kezelhető az agresszió. Népszerű megközelítés, de az eredmények nem olyan egyértelműek. Az agresszív viselkedés büntetése sem tűnik hatásos megoldásnak. Főleg ha következetlen büntetésről van szó, akkor általában fokozódik az agresszió.

 Egyébként sokszor az agresszív viselkedés mögött a figyelemfelkeltés szándéka is meghúzódik a gyerekeknél. Szakemberek ezért azt javasolják, hogy csak akkor figyeljünk a gyerekre, ha együttműködő viselkedést tanúsít. Fontos, hogy ha agresszív viselkedést látunk, lépjünk közbe, de ne az „agresszor” okításával törődjünk, hanem az „áldozatra” koncentráljunk. Ennek az úgy nevezett szelektív figyelemnek a következetes alkalmazása, nagyon hatásos lehet az agresszív viselkedés visszaszorításában. 

Fotó:
sxc.hu

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?

Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert

Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.

A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?

Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.

Láthatatlan határátlépések – hogyan rombolja a bizalmat a mikromegcsalás?

Elég egy ártatlannak tűnő üzenet vagy egy beszélgetés, amelyet a partner elől elrejtenek. A digitális korszak új helyzeteket teremtett a párkapcsolatokban, és ezzel együtt új fogalmak is megjelentek. Ilyen például a mikromegcsalás jelensége is, amely ugyan nem jár fizikai hűtlenséggel, mégis komoly konfliktusokhoz vezethet.

Mosolyogj többet! – A mosolygás ereje a mindennapokban

A mosoly az emberiség egyik legegyszerűbb, mégis legerősebb kommunikációs eszköze. Nem kerül semmibe, mégis értéket ad annak, aki kapja, és annak is, aki adja.