A kabin veszélyei
- Dátum: 2013.10.12., 12:17
- betegségek, egészség, finn szauna, láz, szaunázás, szív, várandósság, vérnyomás
A szaunázásnak ma már nálunk is rengeteg formája elérhető. Aki a klasszikus, finn típust kedveli, nem árt néhány dolgot megfogadnia, annak érdekében, hogy a szaunázás valójában egészséges és ne káros legyen.
A rendszeres szaunázó általában tisztában van a veszélyekkel, ugyanakkor nagyon sokan vannak, aki csak többhavonta egyszer-egyszer ülnek/fekszenek be a kabinba. Az első és legfontosabb tanács: a szaunázás időtartamát nem érdemes erőltetni, csak annyi ideig szabad tartózkodni a helységben, amíg az jól esik. Aki egyáltalán nem bírja a hőséget, annak ajánlatos más típust, mondjuk infraszaunát használnia.
A szaunázás pozitív élettani, felfrissítő, méregtelenítő hatásai közismertek, azt viszont már kevesebben tudják, hogy bizonyos betegségek esetén nem ajánlott, vagy csak orvosi „engedély” kérése után az. A legkézenfekvőbb a különböző szív és érrendszeri megbetegedések különböző típusa, de ilyen például a magas és az alacsony vérnyomás is. Általában a bőrbetegségekkel rendelkezők is a tiltott csoportba tartoznak, és lázasan is hanyagolni kell a szaunázást. A várandós kismamákat általában szintén óvják a túlzott melegtől, ám akadnak, akik épp az ellenkezőt vallják, de hazánkban azért nem terjedt a terhesség alatti szaunázás.
Fontos tanács továbbá, hogy érdemes odafigyelni az étkezésre és a folyadékbevitelre. Sem teli hassal, sem teljesen üres gyomorral nem érdemes szaunába ülni, és a folyadék megfelelő pótlása is hozzátartozik az eseményhez. Természetesen az alkohol fogyasztása erősen ellenjavalt. A pihenésre is oda kell figyelni, ezért érdemesebb sportolás után, mint az előtt szaunázni.
Fotó:
pixabay.com
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.