Magyar Népmese Napja
- Dátum: 2013.09.23., 13:29
- benedek, benedek elek, elek, magyar népmese napja, mese, népmese
Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a Magyar Népmese Napját.
Bizonyára minden korosztálynak megvannak a kedvenc meséi, de bizton lehet állítani, hogy mindenki olvasott, hallott már Benedek Elek meséiről. Az ő születésnapján, elismerésül, ünnepeljük a Magyar Népmese Napját. Bár szerzeményeiről hallottunk már, de a Duna Kiadó jóvoltából olyan titkokra, érdekességekre is fény derülhet meséiről, melyeket nem is tudtunk.
10 dolog, amit nem tudsz Benedek Elek meséiről
1. A Nagy Küküllő és a Tartód patak összefolyásánál magaslott egykoron a középkor híres védelmi rendszerének egyik erőssége, Tartód vára, melynek romjai napjainkban is gyakran látogatott kirándulóhely.
2. A boszorkányok népmeséink rosszindulatú, emberfeletti hatalmú, idős asszonyalakjainak gyűjtőneve. Ő eszeli ki a rendkívüli feladatokat, s ő tör emberfeletti képességei birtokában a hős életére is. Képességei azonban alacsonyabb rendűek, csak ártani tud.
3. Európában nem ismerik a hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, nincs szavuk rá.
4. A krajcár kis értékű ezüst- és rézpénz, melyet az Osztrák Császárságban, Svájc német nyelvű kantonjaiban és a délnémet államokban használtak a 16–19. században. Nevét egy 1271-ben Meránóban kibocsátott tiroli garasról kapta, amely keresztet (kreuz) ábrázolt.
5. A Firtos vár az erdélyi Korond melletti Firtos hegyen épült a II. században. Számos népi legenda kapcsolódik hozzá: Firtos és Tartód tündérek és a Likaskő legendája, Firtos lova legendája, stb. Ma a vár helyét benőtte a fű, és csak a régészeti ásatások során előkerült romjai láthatók, de a vár alatt található mészkő fal, a „Firtos lova” továbbra is jelzi az időjárás változásait.
6. A nagykállói megyeháza pincéjében - amely börtönként is funkcionált - született a híres kállai kettős tánc. A táncra jellemző váltogatott lépések kialakulásának története: amikor egy rabot büntetésből tüskés deszkára állítottak, nem bírva a fájdalmakat, egyik lábáról a másikra nehezedve keresett enyhülést.
7. A bekecs egy rövid báránybőr kabát elnevezése. Derékban testhezálló volt a szabása, a női az alsó részén a szoknyára felfeküdve kiszélesedett. Gallérja nem volt. Az istrázsa a strázsa/őr népnyelvi alakja. A szó eleje úgy bővült ejtéskönnyítő magánhangzóval, mint az ispotály vagy istáp.
8. A kanászkürt tülök, kürt, kanásztülök, kanászduda, kondásduda leginkább marha szarvából készült, primitív trombitaféle hangszer, a faluból naponta kihajtott csordák és csürhék pásztorainak jeladó eszköze.
9. Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is.
10. A ködmön csávázott juhbőrből készült öltöny, gombokkal vagy kapcsokkal bekötve hordták. Volt hímzett, tulipános és szirmos díszítésű is. Némely vidéken szőrrel bélelték, ezért a téli meleg ruha vagy ujjas bunda funkcióját töltötte be.
Forrás:
Duna Kiadói Csoport
Fotó:
pixabay.com
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.