Magyar Népmese Napja

Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a Magyar Népmese Napját.

Bizonyára minden korosztálynak megvannak a kedvenc meséi, de bizton lehet állítani, hogy mindenki olvasott, hallott már Benedek Elek meséiről. Az ő születésnapján, elismerésül, ünnepeljük a Magyar Népmese Napját. Bár szerzeményeiről hallottunk már, de a Duna Kiadó jóvoltából olyan titkokra, érdekességekre is fény derülhet meséiről, melyeket nem is tudtunk.

10 dolog, amit nem tudsz Benedek Elek meséiről 

1. A Nagy Küküllő és a Tartód patak összefolyásánál magaslott egykoron a középkor híres védelmi rendszerének egyik erőssége, Tartód vára, melynek romjai napjainkban is gyakran látogatott kirándulóhely. 

2. A boszorkányok népmeséink rosszindulatú, emberfeletti hatalmú, idős asszonyalakjainak gyűjtőneve. Ő eszeli ki a rendkívüli feladatokat, s ő tör emberfeletti képességei birtokában a hős életére is. Képességei azonban alacsonyabb rendűek, csak ártani tud.

3. Európában nem ismerik a hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, nincs szavuk rá.

4. A krajcár kis értékű ezüst- és rézpénz, melyet az Osztrák Császárságban, Svájc német nyelvű kantonjaiban és a délnémet államokban használtak a 16–19. században. Nevét egy 1271-ben Meránóban kibocsátott tiroli garasról kapta, amely keresztet (kreuz) ábrázolt.

5. A Firtos vár az erdélyi Korond melletti Firtos hegyen épült a II. században. Számos népi legenda kapcsolódik hozzá: Firtos és Tartód tündérek és a Likaskő legendája, Firtos lova legendája, stb. Ma a vár helyét benőtte a fű, és csak a régészeti ásatások során előkerült romjai láthatók, de a vár alatt található mészkő fal, a „Firtos lova” továbbra is jelzi az időjárás változásait.

6. A nagykállói megyeháza pincéjében - amely börtönként is funkcionált - született a híres kállai kettős tánc. A táncra jellemző váltogatott lépések kialakulásának története: amikor egy rabot büntetésből tüskés deszkára állítottak, nem bírva a fájdalmakat, egyik lábáról a másikra nehezedve keresett enyhülést.

7. A bekecs egy rövid báránybőr kabát elnevezése. Derékban testhezálló volt a szabása, a női az alsó részén a szoknyára felfeküdve kiszélesedett. Gallérja nem volt. Az istrázsa a strázsa/őr népnyelvi alakja. A szó eleje úgy bővült ejtéskönnyítő magánhangzóval, mint az ispotály vagy istáp.

8. A kanászkürt tülök, kürt, kanásztülök, kanászduda, kondásduda leginkább marha szarvából készült, primitív trombitaféle hangszer, a faluból naponta kihajtott csordák és csürhék pásztorainak jeladó eszköze.

9. Benedek Elek volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is. 

10. A ködmön csávázott juhbőrből készült öltöny, gombokkal vagy kapcsokkal bekötve hordták. Volt hímzett, tulipános és szirmos díszítésű is. Némely vidéken szőrrel bélelték, ezért a téli meleg ruha vagy ujjas bunda funkcióját töltötte be.

Forrás:
Duna Kiadói Csoport

Fotó:
pixabay.com