Védőfalak a stressz ellen
- Dátum: 2013.09.21., 22:17
- egészség, naplóírás, segítségkérés, stressz, stressz-kezelés
A stressz természetes velejárója az emberi életnek. Kiiktatni életünkből nemcsak, hogy nem lehet, de nem is érdemes, mivel fontos funkciót tölt be. Ahogy korábbi cikkünkben már részletesen kifejtettük, tulajdonképpen a környezettel való érintkezésünk során belső aktivációs szint változásáról van szó. Olyan fiziológiai, pszichológiai és viselkedéses válaszokról, amelyek az élethelyzetekhez való alkalmazkodást segítik.

Ugyanakkor a mai életvitel sok esetben olyan nagymértékű, és folyamatos stressz terhelést eredményez, melynek egészség károsító hatása nem elhanyagolható. A stressz tehát természetes része az emberi életnek, ennek megfelelően mindenki rendelkezik valamilyen módszerrel, amely a stresszel való megküzdést segíti. Ezek automatikus mechanizmusok, melyet minden különösebb megfontolás nélkül alkalmazunk bizonyos helyzetekben. Ezek a technikák lehetnek hasznosak vagy kevésbé hasznosak is. Az egészségre káros stressz ellen viszont tudatosabban kell fellépnünk!
Mi összeszedtünk néhány olyan módszert, melyek megvalósításához nem szükséges semmilyen szaktudás, mégis hatékonyan vethetőek be a túlzott stressz káros hatásai ellen.
Talán sokan nem gondolnánk, de másoktól való segítségkérés szinte a legelemibb problémamegoldó módszer a hétköznapokban. Ismerjük fel azokat a helyzeteket, amelyek meghaladják megoldó képességünket, vagy legalábbis olyannyira igénybe veszi energiáinkat, hogy az már káros. Az persze kulturálisan meghatározott, hogy mennyire szeretünk segítséget kérni. Azonban ahelyett, hogy a segítségkérést a gyengeség jeleként könyvelnénk el, gondoljunk rá úgy, mint hasznos stressz-kezelési technikára.
Közhelyes tanácsnak tűnhet, de bizonyított tény, hogy a rendszeres mozgás, feszültségcsökkentő hatása révén szintén kompenzálja a túlzott stresszhatást. Emellett ügyeljünk arra, hogy rendszer legyen életünkben, melynek fontos eleme a pihentető alvás.
Szakemberek szerint a naplóírás is egy hasznos módszer lehet, hiszen segít rendszerezni, átgondolni problémáinkat és emellett fejleszti az önismeretet is.
Természetesen vannak úgynevezett pszichológiai stresszcsökkentő technikák is, ezek elsajátítása főleg akkor szükséges, ha például életvitelünk fokozottan stressz veszélyes. Na, persze az életmód változtatás nem feltétlenül kerülhető el, és az előzőekben megemlített hétköznapi módszerek is sokat segíthetnek.
Fotó:
pixabay.com
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?