Menü

A testvérem a barátom?

Bár barátokra gyakran mondjuk, hogy „olyan mintha a testvérem volna”, mégis a két kategória (testvér és barát) merőben más emberi kapcsolatot jelent.

Valakiknél persze lehet, hogy jobban fedi egymást a kétféle emberi kapcsolat, másoknál pedig nagyon távol állnak egymástól. Sokféle testvéri kapcsolatot láthatunk a világban, mégis nehéz lenne szabályokat felállítani róla. Például, hogy a korban közelállók és az azonos neműek jobban kijönnek egymással.

A pszichológusok a szülők felelősségét hangsúlyozzák a testvérek közötti viszonnyal kapcsolatban is. A szakemberek szerint a rivalizálás természetes, de mindegyik gyereknek egy idő után rendelkeznie kell saját, speciális célokkal, motivációkkal, melyek nem a testvér legyőzésének vágyából fakadnak. Lehet, hogy ösztönösen is működik, de amennyiben nem, akkor igenis a szülőknek kell megtanítani azt is, hogy hogyan lehet együtt játszani. Nem utolsó sorban pedig arról sem szabad megfeledkeznünk testvéri viszonyok esetén, hogy milyen a szülők egymással való viszonya. Egy nem működő párkapcsolat kizökkentheti a szülőket szerepükből, és ez zavart okozhat testvérek között is.

A testvérek közötti különbség, nemcsak eltérő személyiségükből adódhat. Ugyanabban a környezetben felnövő gyerekeket érhet (sőt ér is) különböző nevelői hatás. Tehát összességében nem meglepő, ha nagyon másfelé indulnak el az életben. Más tevékenységeket űznek, más érdekli őket, így aztán másokkal is barátkoznak. A többgyerekes családokban tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a születési sorrend más- más szerepet oszt a gyerekekre. A testvéri viszonynak nem feltétlenül a barátság mércéit kell tükröznie, ettől függetlenül lehet nagyon fontos, kiemelt szerepe emberi kapcsolataink között.

Sokszor a gyerekkori rossz viszony (meg nem értés) felnőttkorra átalakul, ez összefüggésben van saját személyiségünk változásával is. Ezek a példák mutathatják, hogy szülőknek hatása van a családon belül megjelenő szerepek kiosztásában, és így a testvérek közötti viszony alakulására. Ha viszont felnövünk, és saját családot alapítunk, már nem feltétlenül ezeknek a korábbi szerepeknek megfelelően viselkedünk, így aztán változhat testvérünkkel való kapcsolatunk is.

A fordított példát is meg kell említenünk, vagyis, amikor egy gyerekkori jó testvéri kötődés felnőttkorra elhidegül. Mi okozhatja ezt? Nem feltétlenül kell rosszra gondolni, lehet, hogy továbbra is számíthatnak egymásra, csak megszűnik a bensőséges viszony, úgy mond, az élet más utakra sodorja őket. És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezekbe a viszonyokba azért bőven beleszólnak más családtagok is, mint például a párunk.

Egy biztos, egy jó testvéri kapcsolat igazi erőforrás lehet az életben, és ehhez nem feltétlenül kell lefednie az igaz barátság kritériumait.

Fotó:
pixabay.com

Az énerő miértje és fejlesztése

Az életben számos olyan kérdés van miszerint: milyen tulajdonságokat szeretünk leginkább magunkban? Mely képességeinkre támaszkodhatunk a nehéz helyzetekben? Úgymond mindenki életében vannak krízisek, mélypontok, amelyekkel akkor is meg kell küzdeni, ha az számunkra nem komfortos. Ehhez a küzdéshez énerőre van szükség, amelyet leggyakrabban a múltbéli helyzetekből, és tapasztalatokból merítünk. Ebben a cikkben arra kaphatunk választ, hogy miből táplálkozhat a belső énünk, vagyis miből meríthetünk erőt a mindennapi stresszhelyzetekkel való megküzdéshez.

A betegségtudat valós okai

Az egészségszorongás kapcsán fontos kiemelni annak két „végpontját”: amikor a személy nem észleli testi jelzéseit, vagy nem veszi tudomásul azokat, illetve amikor felnagyítja őket olyannyira, hogy akár ennek hatására halálfélelmet is átél.

Lélekerősítő technikák

Van, hogy minden összejön: szerelmi csalódás, fejmosás a főnöktől, apró baleset, betegség, balul sikerült ötlet, oktalan felszólító levél. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai az életben. Van, aki könnyen túlteszi magát a problémákon, másnak meg gombóc nő a torkában és összeszorul a gyomra, és a legszívesebben meglapulna, elbújna a főnök, a kollégák, a család elől.

Szorongásos kórképek

A szorongásos zavarok az emberiség leggyakoribb betegségei. Élete folyamán a népesség legalább 25%-a fog megélni valamilyen szorongásos betegséget. Világszerte a családorvosi rendelőkben jelentkezők 30-40%-a szenved szorongásos betegségben. A szorongásos kórképek nőknél 2-4-szer gyakoribbak.

Hogyan tegyünk szert a pozitív kisugárzásra?

A belső kisugárzás, ha van, ha észrevehető, szerintem soha nem lehet igazán negatív. Úgy képzelem el, mint valamiféle fényt, valamilyen bizsergető, vonzerővel bíró aurát, ami körül lengi a tulajdonosát. Ráadásul mindenkinek nyitva áll az út ahhoz, hogy ilyen belső fénnyel, vonzerővel rendelkezhessen. Igen, mindenkinek.