A testvérem a barátom?
Bár barátokra gyakran mondjuk, hogy „olyan mintha a testvérem volna”, mégis a két kategória (testvér és barát) merőben más emberi kapcsolatot jelent.
Valakiknél persze lehet, hogy jobban fedi egymást a kétféle emberi kapcsolat, másoknál pedig nagyon távol állnak egymástól. Sokféle testvéri kapcsolatot láthatunk a világban, mégis nehéz lenne szabályokat felállítani róla. Például, hogy a korban közelállók és az azonos neműek jobban kijönnek egymással.
A pszichológusok a szülők felelősségét hangsúlyozzák a testvérek közötti viszonnyal kapcsolatban is. A szakemberek szerint a rivalizálás természetes, de mindegyik gyereknek egy idő után rendelkeznie kell saját, speciális célokkal, motivációkkal, melyek nem a testvér legyőzésének vágyából fakadnak. Lehet, hogy ösztönösen is működik, de amennyiben nem, akkor igenis a szülőknek kell megtanítani azt is, hogy hogyan lehet együtt játszani. Nem utolsó sorban pedig arról sem szabad megfeledkeznünk testvéri viszonyok esetén, hogy milyen a szülők egymással való viszonya. Egy nem működő párkapcsolat kizökkentheti a szülőket szerepükből, és ez zavart okozhat testvérek között is.
A testvérek közötti különbség, nemcsak eltérő személyiségükből adódhat. Ugyanabban a környezetben felnövő gyerekeket érhet (sőt ér is) különböző nevelői hatás. Tehát összességében nem meglepő, ha nagyon másfelé indulnak el az életben. Más tevékenységeket űznek, más érdekli őket, így aztán másokkal is barátkoznak. A többgyerekes családokban tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a születési sorrend más- más szerepet oszt a gyerekekre. A testvéri viszonynak nem feltétlenül a barátság mércéit kell tükröznie, ettől függetlenül lehet nagyon fontos, kiemelt szerepe emberi kapcsolataink között.
Sokszor a gyerekkori rossz viszony (meg nem értés) felnőttkorra átalakul, ez összefüggésben van saját személyiségünk változásával is. Ezek a példák mutathatják, hogy szülőknek hatása van a családon belül megjelenő szerepek kiosztásában, és így a testvérek közötti viszony alakulására. Ha viszont felnövünk, és saját családot alapítunk, már nem feltétlenül ezeknek a korábbi szerepeknek megfelelően viselkedünk, így aztán változhat testvérünkkel való kapcsolatunk is.
A fordított példát is meg kell említenünk, vagyis, amikor egy gyerekkori jó testvéri kötődés felnőttkorra elhidegül. Mi okozhatja ezt? Nem feltétlenül kell rosszra gondolni, lehet, hogy továbbra is számíthatnak egymásra, csak megszűnik a bensőséges viszony, úgy mond, az élet más utakra sodorja őket. És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezekbe a viszonyokba azért bőven beleszólnak más családtagok is, mint például a párunk.
Egy biztos, egy jó testvéri kapcsolat igazi erőforrás lehet az életben, és ehhez nem feltétlenül kell lefednie az igaz barátság kritériumait.
Fotó:
pixabay.com
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.
Az ajándékozás szeretetnyelve – amikor a törődés kézzelfoghatóvá válik
Az ajándékozás szeretetnyelve Gary Chapman pszichológus elméletének egyik legismertebb eleme, amely szerint az emberek öt különböző módon fejezik ki és értelmezik a szeretetet. Az ajándékozás azoknak az embereknek a sajátos szeretetnyelve, akik akkor érzik magukat igazán megbecsültnek, ha a szeretet kézzelfogható formában jut el hozzájuk. Bár a „szeretetnyelv” fogalma egyszerűnek tűnik, az ajándékozás jelentése jóval mélyebb annál, mint sokan gondolnák.
Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?
Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.
Amikor az alkotás gyógyít
A kreatív alkotás nemcsak kikapcsol, hanem hatékonyan oldja a stresszt is: néhány perc festés, horgolás vagy rajzolás segít kiszakadni a rohanásból és visszatalálni a belső nyugalomhoz.
A tudatalatti lelki ereje
A tudatalatti fogalma hosszú ideje foglalkoztatja az embereket, hiszen egy nehezen megfogható, mégis rendkívül erős belső tartományról beszélünk. Bár működését gyakran misztikus jelenségekhez kötik, valójában nagyon is valós pszichológiai folyamatok sorozata. A tudatalatti olyan, mint egy csendben dolgozó háttérrendszer: állandóan figyel, értelmez, raktároz, és akkor is befolyásolja döntéseinket, amikor azt hisszük, teljesen tudatosan cselekszünk. Ebben rejlik valódi ereje. Nem harsány, nem irányít közvetlenül, mégis meghatározza életünk alapvető irányát.