A testvérem a barátom?
Bár barátokra gyakran mondjuk, hogy „olyan mintha a testvérem volna”, mégis a két kategória (testvér és barát) merőben más emberi kapcsolatot jelent.
Valakiknél persze lehet, hogy jobban fedi egymást a kétféle emberi kapcsolat, másoknál pedig nagyon távol állnak egymástól. Sokféle testvéri kapcsolatot láthatunk a világban, mégis nehéz lenne szabályokat felállítani róla. Például, hogy a korban közelállók és az azonos neműek jobban kijönnek egymással.

A pszichológusok a szülők felelősségét hangsúlyozzák a testvérek közötti viszonnyal kapcsolatban is. A szakemberek szerint a rivalizálás természetes, de mindegyik gyereknek egy idő után rendelkeznie kell saját, speciális célokkal, motivációkkal, melyek nem a testvér legyőzésének vágyából fakadnak. Lehet, hogy ösztönösen is működik, de amennyiben nem, akkor igenis a szülőknek kell megtanítani azt is, hogy hogyan lehet együtt játszani. Nem utolsó sorban pedig arról sem szabad megfeledkeznünk testvéri viszonyok esetén, hogy milyen a szülők egymással való viszonya. Egy nem működő párkapcsolat kizökkentheti a szülőket szerepükből, és ez zavart okozhat testvérek között is.
A testvérek közötti különbség, nemcsak eltérő személyiségükből adódhat. Ugyanabban a környezetben felnövő gyerekeket érhet (sőt ér is) különböző nevelői hatás. Tehát összességében nem meglepő, ha nagyon másfelé indulnak el az életben. Más tevékenységeket űznek, más érdekli őket, így aztán másokkal is barátkoznak. A többgyerekes családokban tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a születési sorrend más- más szerepet oszt a gyerekekre. A testvéri viszonynak nem feltétlenül a barátság mércéit kell tükröznie, ettől függetlenül lehet nagyon fontos, kiemelt szerepe emberi kapcsolataink között.
Sokszor a gyerekkori rossz viszony (meg nem értés) felnőttkorra átalakul, ez összefüggésben van saját személyiségünk változásával is. Ezek a példák mutathatják, hogy szülőknek hatása van a családon belül megjelenő szerepek kiosztásában, és így a testvérek közötti viszony alakulására. Ha viszont felnövünk, és saját családot alapítunk, már nem feltétlenül ezeknek a korábbi szerepeknek megfelelően viselkedünk, így aztán változhat testvérünkkel való kapcsolatunk is.
A fordított példát is meg kell említenünk, vagyis, amikor egy gyerekkori jó testvéri kötődés felnőttkorra elhidegül. Mi okozhatja ezt? Nem feltétlenül kell rosszra gondolni, lehet, hogy továbbra is számíthatnak egymásra, csak megszűnik a bensőséges viszony, úgy mond, az élet más utakra sodorja őket. És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezekbe a viszonyokba azért bőven beleszólnak más családtagok is, mint például a párunk.
Egy biztos, egy jó testvéri kapcsolat igazi erőforrás lehet az életben, és ehhez nem feltétlenül kell lefednie az igaz barátság kritériumait.
Fotó:
pixabay.com
A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra
Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.
A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről
A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.
Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége
Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.
Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?
Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.