Karrierutak, és zsákutcák
- Dátum: 2013.09.10., 10:45
- karrier, nehézségek, pályaválasztás, választás
A pályaválasztási tanácsadást sokan tévesen úgy értelmezik, hogy annak keretében tulajdonképpen megmondják a választ arra a kérdésre, hogy mi legyek, ha nagy leszek.
Ez nincs így, első lépés éppen ezért szembenézni azzal a ténnyel, hogy a pályaválasztás egy olyan döntés, melynek felelősségét nem ruházhatjuk át büntetlenül másokra.
Régebben jóval kiszámíthatóbb keretek között valósult meg egy karrierút, ez azonban megváltozott. Átalakultak a feltételek, a lehetőségek, és az értékek is, amelyeket fontosnak tartunk egy munkahely vagy egy szakma megválasztásánál.
Az újabb generációknak nem egy életre szóló döntést kell hoznia pályaválasztáskor, inkább kisebb programokat kell megtervezni. A felelősség persze ettől még nem lesz kisebb, ráadásul egy korábban kezdődő tudatosságot is igényel, főleg ha versenyképesek akarunk maradni.
Éppen ezért a pályaválasztás inkább egy folyamat, melynek során több kisebb dologban is döntenünk kell. Az önismeret kikerülhetetlen, fel kell állítanunk a magunk fontossági sorrendjét. Vagyis azokat az alapvető értékeket, amelyek fontosak nekünk. Például nem árt, tisztában lennünk olyan alapvető tulajdonságainkkal, hogy a rutinszerű feladatokat, vagy a kreatív helyzeteket szeretjük-e jobban. Ezek az alapozó lépések nem tűnnek túl fontosnak, pedig a tanulmányaink megtervezéséhez és foglalkozásválasztáshoz elengedhetetlenek.
Tipikus hiba például, hogy végzősként nem akarunk elgondolkodni mit és hogyan szeretnénk csinálni, csak a pontszámra koncentrálunk. Arra fordítjuk az energiát, hogy kikalkuláljuk, eredményeinkkel melyik az az egyetemi szak, melyre felvételt nyerhetünk. Ez elég általános probléma. Ráadásul a felsőoktatás eltömegesedése miatt a diploma nem jelent életbiztosítást, hiszen karriert nem ad.
A szülők segíthetnek ebben a folyamatban, persze nem úgy, hogy a gyerek helyett hozzák meg a döntést. Az sem jó taktika, ha nyomást helyezve a gyerekre, szinte kényszerítjük egy bizonyos irányba (például valamilyen egyetemi tanulmány felé). Ezzel szemben tudatosító és elgondolkodtató kérdésekkel segíthetjük gyermekünket a karriertervezésre való felkészülésben. Jó módszer lehet az is, ha a család történetében elevenítünk fel közösen életpályákat. Ez a módszer (személyes példák) segíthet a kérdésre való ráhangolódásban, és sikeres, vagy kevésbé sikeres karrier minták megismerésében.
Fotó:
pixabay.com
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról
Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.