Menü

Karrierutak, és zsákutcák

A pályaválasztási tanácsadást sokan tévesen úgy értelmezik, hogy annak keretében tulajdonképpen megmondják a választ arra a kérdésre, hogy mi legyek, ha nagy leszek.

Ez nincs így, első lépés éppen ezért szembenézni azzal a ténnyel, hogy a pályaválasztás egy olyan döntés, melynek felelősségét nem ruházhatjuk át büntetlenül másokra.

Régebben jóval kiszámíthatóbb keretek között valósult meg egy karrierút, ez azonban megváltozott. Átalakultak a feltételek, a lehetőségek, és az értékek is, amelyeket fontosnak tartunk egy munkahely vagy egy szakma megválasztásánál.

Az újabb generációknak nem egy életre szóló döntést kell hoznia pályaválasztáskor, inkább kisebb programokat kell megtervezni. A felelősség persze ettől még nem lesz kisebb, ráadásul egy korábban kezdődő tudatosságot is igényel, főleg ha versenyképesek akarunk maradni.

Éppen ezért a pályaválasztás inkább egy folyamat, melynek során több kisebb dologban is döntenünk kell. Az önismeret kikerülhetetlen, fel kell állítanunk a magunk fontossági sorrendjét. Vagyis azokat az alapvető értékeket, amelyek fontosak nekünk. Például nem árt, tisztában lennünk olyan alapvető tulajdonságainkkal, hogy a rutinszerű feladatokat, vagy a kreatív helyzeteket szeretjük-e jobban.  Ezek az alapozó lépések nem tűnnek túl fontosnak, pedig a tanulmányaink megtervezéséhez és foglalkozásválasztáshoz elengedhetetlenek.

Tipikus hiba például, hogy végzősként nem akarunk elgondolkodni mit és hogyan szeretnénk csinálni, csak a pontszámra koncentrálunk. Arra fordítjuk az energiát, hogy kikalkuláljuk, eredményeinkkel melyik az az egyetemi szak, melyre felvételt nyerhetünk. Ez elég általános probléma. Ráadásul a felsőoktatás eltömegesedése miatt a diploma nem jelent életbiztosítást, hiszen karriert nem ad.

A szülők segíthetnek ebben a folyamatban, persze nem úgy, hogy a gyerek helyett hozzák meg a döntést. Az sem jó taktika, ha nyomást helyezve a gyerekre, szinte kényszerítjük egy bizonyos irányba (például valamilyen egyetemi tanulmány felé). Ezzel szemben tudatosító és elgondolkodtató kérdésekkel segíthetjük gyermekünket a karriertervezésre való felkészülésben. Jó módszer lehet az is, ha a család történetében elevenítünk fel közösen életpályákat. Ez a módszer (személyes példák) segíthet a kérdésre való ráhangolódásban, és sikeres, vagy kevésbé sikeres karrier minták megismerésében.

Fotó:
pixabay.com

Tűzgyújtás szabadban és otthon: A gondtalan sütés-főzés szabályai

A nyári időszak beköszöntével egyre többen választják a nyílt ég alatti főzést. Akár a kertben, akár az erdőben, a kültéri főzőcskézés remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Legyen szó grillezésről, bográcsozásról vagy szalonnasütésről, fontos, hogy betartsuk a tűzrakásra vonatkozó szabályokat és körültekintően járjunk el különösen szabadban.

Miért lehet stresszes a nyaralás?

A nyaralás a legtöbb ember számára a pihenés, kikapcsolódás és feltöltődés ideje – legalábbis elméletben, „papíron”. A valóság azonban sokszor mást mutat: a nyári szabadság időszaka nem ritkán feszültséggel, családi vitákkal, időnyomással vagy éppen kiábrándulással jár.

A rage baiting jelensége és működése

Biztosan sokan találkozunk a közösségi médiás görgetés közben dühítő tartalmakkal. Úgymond van az internetnek egy sötét része, ahol az indulatot kiváltó videók tömkelege nem véletlen baleset, hanem tudatosan előállított termék. Legyenek ezek közúti balesetes klipek, állatkínzás vagy valamilyen látványos társadalmi normaszegés formájában.

Eső a Balatonnál? Így mentsd meg a nyaralást rossz időben

Balaton, július – mindenki napfényt, csobbanást és fagyit remél egy balatoni nyaraláson. De mi van akkor, ha beborul az ég, és a napokat eső, szél vagy hidegebb idő kíséri? Pánik helyett jöjjön a B-terv – mert a rossz idő nem jelenti azt, hogy unalmas napok várnak ránk.

Tisztelet a teremben: Amit minden sportolónak tudnia kell

Nincs írott szabály a konditermi viselkedésre, mégis van egyfajta etikett, amit illik vagy illene egy edzőteremben betartani, a zökkenőmentes egymás mellett edzés érdekében.