Karrierutak, és zsákutcák
- Dátum: 2013.09.10., 10:45
- karrier, nehézségek, pályaválasztás, választás
A pályaválasztási tanácsadást sokan tévesen úgy értelmezik, hogy annak keretében tulajdonképpen megmondják a választ arra a kérdésre, hogy mi legyek, ha nagy leszek.
Ez nincs így, első lépés éppen ezért szembenézni azzal a ténnyel, hogy a pályaválasztás egy olyan döntés, melynek felelősségét nem ruházhatjuk át büntetlenül másokra.
Régebben jóval kiszámíthatóbb keretek között valósult meg egy karrierút, ez azonban megváltozott. Átalakultak a feltételek, a lehetőségek, és az értékek is, amelyeket fontosnak tartunk egy munkahely vagy egy szakma megválasztásánál.
Az újabb generációknak nem egy életre szóló döntést kell hoznia pályaválasztáskor, inkább kisebb programokat kell megtervezni. A felelősség persze ettől még nem lesz kisebb, ráadásul egy korábban kezdődő tudatosságot is igényel, főleg ha versenyképesek akarunk maradni.
Éppen ezért a pályaválasztás inkább egy folyamat, melynek során több kisebb dologban is döntenünk kell. Az önismeret kikerülhetetlen, fel kell állítanunk a magunk fontossági sorrendjét. Vagyis azokat az alapvető értékeket, amelyek fontosak nekünk. Például nem árt, tisztában lennünk olyan alapvető tulajdonságainkkal, hogy a rutinszerű feladatokat, vagy a kreatív helyzeteket szeretjük-e jobban. Ezek az alapozó lépések nem tűnnek túl fontosnak, pedig a tanulmányaink megtervezéséhez és foglalkozásválasztáshoz elengedhetetlenek.
Tipikus hiba például, hogy végzősként nem akarunk elgondolkodni mit és hogyan szeretnénk csinálni, csak a pontszámra koncentrálunk. Arra fordítjuk az energiát, hogy kikalkuláljuk, eredményeinkkel melyik az az egyetemi szak, melyre felvételt nyerhetünk. Ez elég általános probléma. Ráadásul a felsőoktatás eltömegesedése miatt a diploma nem jelent életbiztosítást, hiszen karriert nem ad.
A szülők segíthetnek ebben a folyamatban, persze nem úgy, hogy a gyerek helyett hozzák meg a döntést. Az sem jó taktika, ha nyomást helyezve a gyerekre, szinte kényszerítjük egy bizonyos irányba (például valamilyen egyetemi tanulmány felé). Ezzel szemben tudatosító és elgondolkodtató kérdésekkel segíthetjük gyermekünket a karriertervezésre való felkészülésben. Jó módszer lehet az is, ha a család történetében elevenítünk fel közösen életpályákat. Ez a módszer (személyes példák) segíthet a kérdésre való ráhangolódásban, és sikeres, vagy kevésbé sikeres karrier minták megismerésében.
Fotó:
pixabay.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.