Szeretünk választani, de nem mindig
Alapvetően szeretünk választani, hiszen a döntés szabadsága növeli bennünk azt az érzést, hogy hatással vagyunk a körülöttünk történő eseményekre. De tényleg jobban érezzük magunkat attól, ha háromféle fagyi helyett 30 közül választhatunk?
Nem hiába mondjuk, hogy a változatosság gyönyörködtet, hiszen a bőség és elégedettség érzéséhez kapcsolódik. Ebből következően kereskedői szempontból is a széles kínálat, és a sok választási lehetőséget biztosító árukészlet tűnhet jövedelmezőnek.
Ám ez mégsem olyan egyértelmű, az emberi lélek és így a választás lélektana sem ennyire egyszerű. A sok választási opcióval ugyanis valójában nem szeretünk foglalkozni, fárasztó, túlzott energiát igényel tőlünk. Persze személyiség függő, hogy ki milyen keretek között szeret választani. De egy biztos az elégedettség érzését a döntés hozza meg, ha viszont az túl körülményes és időigényes, akkor csökkenti a választást követő pozitív érzelmek szintjét.
Egyszerűség kedvéért, nézzünk egy amerikai kutatásban is szereplő példát. A vizsgálatban két csoportot alkottak, és kétféle döntési helyzetet rendeztek meg. Az első csoport tagjainak 6 féle lekvárt kínáltak, a másodiknak pedig 26 félét. A kísérlet azt igazolta, hogy a több választási lehetőség megnehezíti a döntést, és sokan végül nem is döntenek.
A választás paradoxonának is nevezhetjük ezt a jelenséget, hiszen annak ellenére, hogy szeretünk dönteni sorsunkról, a túlzott válogatás az emberek többségét elrettenti a választástól, és csökkenti az elégedettség érzését. Ha mégis választunk, akkor pedig bizonytalanabbak vagyunk döntésünk helyességében.
Íme, néhány tanács (Barry Schwartz pszichológiaprofesszor nyomán), ami tudatosabbá és eredményesebbé teheti választásainkat:
Kevesebbet bánkódj!
Választó légy, ne gyűjtögető!
Tanuld meg értékelni (szeretni) a korlátokat!
Tedd a döntéseidet visszafordíthatatlanná!
Fotó:
pixabay.com
Október 1. – Az Idősek Világnapja: figyelem, szeretet és megbecsülés
Október 1-je az Idősek Világnapja, amely minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy az idősebb generáció tagjai milyen fontos szerepet töltenek be családjainkban és közösségeinkben. Ez a nap nem csupán az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy jobban odafigyeljünk azokra, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, családot neveltek, közösségeket építettek, és rengeteg tapasztalatot adtak át a következő generációknak.
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.