Foszfor a szervezet egyik legfontosabb ásványa

A foszfor nélkülözhetetlen ásványi anyaga szervezetünknek, viszont a modern táplálkozás egyik legsarkalatosabb pontja épp a túlzott foszforbevitel.

A foszfor a kalcium mellett a legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben. Egy felnőtt ember esetében körülbelül 700 gramm található belőle szervetlen és szerves formában. A foszfor 80-85 százaléka a csontokba beépülve szervetlen foszforsó mikrokristályok formájában található, és a csontok, fogak szilárdságát biztosítja. A szervetlen foszfát pedig kis mennyiségben, de jelen van a testnedvekben, melynek szervezetünk kémhatásának szabályozásában van szerepe. Egyes fehérjéknek, enzimeknek, vagy nukleinsavaknak az építőköve.  Jelentős szerepet tölt be a fehérje-, szénhidrát- és zsír-anyagcserében. Tartalékenergiánk egy részét is foszforvegyületek, ATP formájában raktározzuk. Szükséges az idegrendszer működéséhez, fehérjeszintézishez és enzimek működéséhez is.

A táplálékkal bevitt foszforból táplálkozás során általában 50 - 60 százalék szívódik fel, de kevés foszfor bevitelekor egészen 90 százalék is lehet az arány.  Azonban nagy mennyiségű vas, a magnézium és az alumínium szervezetbe jutása rossz hatást gyakorol rá, mert ezek rosszul oldódó sók formájában kötik meg a foszfátot.

Az ajánlott bevitel mennyisége az életkortól és az egészségi állapottól függ, az életkorral együtt nő, valamint néhány betegség kezelésénél nagyobb mennyiségre lehet szükség. Felnőttként nagyjából 700 mg az ajánlott beviteli érték, ugyanannyit kell bevinni belőle, mint a kalciumból. Ám csecsemőkorban és kisgyermekkorban a kalciumnak többnek kell lennie, mert gyermekeknél a foszforhiány a növekedés lassulását, a csont- és fogképződés elváltozását, valamint rachitist (angolkórt) okozhat. Tünetei a testsúlycsökkenés, kimerültség, izomgyengeség. A foszfor hiányát nehéz felismerni, mert a szervezet képes a csontokban található foszfort mozgósítani, ezért elégtelen mennyiségű foszfátbevitel esetén csontlágyulás jelentkezhet.

Foszforhiányos alakulhat ki nagymértékű alkoholfogyasztás, klinikai táplálás és vízhajtók túlzott alkalmazásakor is.
Foszfort szinte minden élelmiszer tartalmaz, változó mennyiségben van jelen elsősorban a tejben, tejtermékekben, húsokban, növényi eredetű élelmiszerekben egyaránt, így ezek fogyasztása esetén hiányállapot nem alakul ki. Egyes élelmiszerek 100 grammja nagymértékben tartalmazza ezt a nélkülözhetetlen ásványi anyagot. A búzacsíra 1100 mg-ot, a búzakorpa 1143 mg-ot tartalmaz, de magas a foszfortartalma a fehér babnak (426 mg), a borsónak (375 mg), a szójababnak (550 mg), a feta sajtnak (400 mg), az ementálinak (627 mg), az olajos szardíniának (434 mg), a pisztáciának (500 mg), hogy csak a legismertebbeket említsük. A hétköznapi ételek közül a sajtban, a túróban és a húsban lévő foszfor szívódik fel a legkedvezőbben.  Ezek közül a magasabb szárazanyag tartalommal rendelkező sajt az egyik legfontosabb kalcium- és foszforforrás. 100 g sajtban 400-500 mg foszfor van, ami napi szükségletünknek körülbelül az egyharmada. Más sókkal együtt a kalcium alkotja a csontszövetek és a fogak ásványi alapanyagát, fontos az idegrendszer normális működéséhez, a foszfor pedig szintén nélkülözhetetlen a csontképzésben, valamint sok biokémiai folyamat lefolyásában.

Azonban a  túlzott bevitel is veszélyt jelent, mert felborul a kalcium-foszfor ideális aránya, kialakul a kalciumhiány. Az élelmiszeripar savanyító, stabilizáló anyagként általában foszforsavat használ, például a felvágottakban, szalámikban, ömlesztett sajtokban, konzervekben, valamint a kedvelt szénsavas üdítőitalokban stb. Testünk foszfortartalmának túlzott megemelkedése meghiúsítja a kalcium beépülését a csontokba, így hozzájárul a csontritkulás kialakulásához és fogaink romlásához.

Fotó:
sxc.hu