A szelén – a rák megelőzésében és kezelésében fontos ásványi anyag

Ennek köztudatban kevésbé emlegetett ásványi anyagnak igen fontos szerepe van szervezetünk immunrendszerének, a rákok megelőzésének és kezelésének szempontjából.

A szelén élettani hatása - kapcsolódva az E-vitaminéhoz - hogy antioxidánsként működik, megköti a szabad gyököket, ebből következően megelőzi a rák kialakulását, ill. rákos betegeknél csökkenti a halálozási arányt. Közismertebb antioxidánsok közé tartozik az A-, a C-, és az E-vitamin, a béta-karotin, a szelén, a Q10. A szelén legfontosabb szerepe az antioxidáns tulajdonságából fakad, s ennek köszönhetően képes az oxidatív stressz mérséklésére, így a lipidszerű anyagok kémiai védelmével hozzájárul a sejtek határoló membránjának állagmegóvásához. A szelén a glutation-peroxidáz enzim szerkezetének felépítésében van szükség, mely a szervezet egyik fontos, természetes antioxidánsa. Ezzel kapcsolatos a szelén immunrendszert erősítő tulajdonsága, valamint az, hogy szelén jelenlétében számos kórokozó elleni védekezéshez szükséges folyamat intenzívebben zajlik.

Kutatások szerint nem előzi meg a például a bőrrák kialakulását, azonban csökkenti más rákbetegségek kialakulásának kockázatát. Különösen jó eredményeket tapasztaltak a tüdő-, prosztata-, vastagbél- és végbélrákok vizsgálata esetében.  Azt azonban tudni kell, hogy az élettani szükségletet kicsivel meghaladó adagolása segít csökkenteni az ilyen jellegű megbetegedések kialakulását, ugyanakkor a túlzott szelénbevitel növeli a kockázatot. Kísérletek igazolták, hogy számos daganattípus esetében a szelén gátolja a kialakulást, illetve gyengíti a daganatsejteket, mert nem képesek felvenni a szelénhez kapcsolódott glutationt, így gyengül az oxidációval szembeni védekezőképességük, mindemellett az egészséges sejtek számára is védekező eszközt jelent. Az alacsony szelén-vérszint a szívbetegségek kockázatát is fokozza.

A szelénből mindössze 10-15 mg található az ember szervezetében, ennek legnagyobb része a lágy szövetekben, legfőképpen a májsejtekben, de a fogzománcban és körömben is kimutatható. A szelént a táplálékkal, élelmiszerrel visszük be szervezetünkbe, ezek szeléntartalmát a talaj szeléntartalma határozza meg.
Szelénben gazdag táplálékok a hús, a hal, a tej, a tojás, a teljes kiőrlésű gabonamagvak valamint a hüvelyesek – tehát azok a  táplálékok, amelyek sok fehérjét tartalmaznak. A tápcsatornából jó hatásfokkal 50-70% - ban szívódik fel, felszívódást ez fehérjében gazdag táplálkozás segíti.
A szelénre vonatkozó napi szükséglet vagy elfogadott RDA érték 0.05-0,07 mg, tehát igen szűk határok között változik, vagyis a szükséges mennyiség és a toxikus küszöbérték igen közel vannak egymáshoz.

A toxicitás küszöbértéke napi 0,20 mg. A szelénmérgezést tünetei: a haj és más testszőrzet hullása, bőrelváltozások, fogkárosodás, idegrendszeri zavarok stb.
A szelénnek számos élettani hatása is van, hiányára lehet következtetni például néhány hematológiai megbetegedés esetén, mint vérszegénység, sarlósejtes vérszegénység. Egyes kutatások szerint hiánya növeli a vírusok különböző betegségeket okozó hatását, így szelénhiány miatt kialakulhat szívizombántalom, és a neurológiai zavarok közül az alapvetően oxidatív anyagcsere zavarainak következtében létrejövő Alzheimer-kórral, és Parkinson-kórral is összefüggésben lehet. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy szelénpótlással az említett betegségek nem gyógyíthatók.

A szelénhiányra utaló tünetek között szerepelnek a bőrproblémák, mint fokozott pigmentációval járó jelenségek, anyajegyek, májfoltok gyakoribb megjelenése és előfordulása. A terhesség alatti hiánya kis születési súlyhoz vezethet. Csecsemő- és kisgyermekkorban az elégtelen bevitele egyes adatok szerint növeli a csecsemő- és gyermekhalandóság kockázatát, valamint csökkent mennyisége növekedési problémákat okozhat. Egyes adatok szerint férfiaknál a szelénhiány terméketlenséget, meddőséget is eredményezhet. Ezek mellett izomfájdalom és izombetegség, mint különböző máj- és hasnyálmirigy – problémák is előfordulhatnak.

Fotó:
sxc.hu