Az vagyok, ami az interneten látszik rólam”
- Dátum: 2013.05.20., 20:06
Az Y generáció tagjainak digitális identitását vizsgálta a BGF Kutatóközpontja.
Bár az Y generáció (tagjai az 1976-1996 között születettek, akik a magyarországi környezetben már gyerekkorukban találkozhattak a digitális technológiákkal) csak részben alakítják tudatosan digitális identitásukat, amely 70-80 százalékban önazonos, 20-30 százalékban viszont az határozza meg, hogy mások mit mondanak róluk a neten.
Többségük úgy véli, „ami nincs az interneten, az nem is létezik”, ugyanakkor mivel tapasztalták, hogy feltöltött tartalmaikkal visszaélhetnek, többen már törekednek a rejtőzködésre is – többek között ez is kiderült a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának vizsgálatából.
Dr. Fehér Katalin, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa több felsőoktatási intézményben, felsőbb éves hallgatók körében végzett vizsgálata során arra kereste a választ, mennyire építi tudatosan digitális identitását a munkavállalás előtt álló Y generáció, hogyan láttatja magát az interneten, milyen eszközökkel próbálja ellenőrizni netes megjelenését, mennyire kommunikál tudatosan a közösségi oldalakon egy lépéssel a munkavállalás előtt, van-e stratégiája, vannak-e már negatív tapasztalatai.
Az Y generáció munkavállalás előtt álló végzős tagjaival készített mélyinterjús vizsgálat szerint a fiatalok digitális identitása 70-80 százalékban önazonos, 20-30 százalékban viszont az határozza meg, hogy mások mit mondanak róluk a neten, milyen képeken jelölik be őket, vagy, hogy milyen kommentek olvashatóak velük kapcsolatban, elemzi az eredményeket a BGF oktatója. Ugyanakkor döntő többségük véli úgy, „ami nincs az interneten, az nem is létezik”, ennek megfelelően még azok is hagynak tudatosan nyomot magukról, akik kevés információt szeretnének kiadni.
A BGF Kutatóközpontjának kutatása szerint ugyanakkor az Y generáció tagjai különösen ügyelnek a magánszféra védelmére, ezért is törekednek gyakran a „rejtőzködésre”. Többségük már rendelkezik valamilyen negatív tapasztalattal, amely velük, vagy a környezetükben élőkkel történt: jellemzően ide sorolják a fényképek megtévesztő felhasználását, azaz, amikor közösségi oldalakra feltöltött fotójukat mások használják fel, politikai vagy felnőtt tartalmú oldalakon. Ezeket az identitáslopásokat kevesebb adat és kép feltöltésével próbálják megelőzni.
Fotó: sxc.hu
Láthatatlan határátlépések – hogyan rombolja a bizalmat a mikromegcsalás?
Elég egy ártatlannak tűnő üzenet vagy egy beszélgetés, amelyet a partner elől elrejtenek. A digitális korszak új helyzeteket teremtett a párkapcsolatokban, és ezzel együtt új fogalmak is megjelentek. Ilyen például a mikromegcsalás jelensége is, amely ugyan nem jár fizikai hűtlenséggel, mégis komoly konfliktusokhoz vezethet.
Mosolyogj többet! – A mosolygás ereje a mindennapokban
A mosoly az emberiség egyik legegyszerűbb, mégis legerősebb kommunikációs eszköze. Nem kerül semmibe, mégis értéket ad annak, aki kapja, és annak is, aki adja.
Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?
Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.
Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő
A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.
Rumináció - rágódás a mindennapokban
Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.