Migrén vagy „mezei” fejfájás?
- Dátum: 2013.04.02., 22:36
Kevesen tudják csak, hogy az orvostudomány közel 150 féle fejfájást különböztet meg, ezek közül csak egyik a migrén, ami sok ember életét megkeseríti. De milyen tünetekkel jár, mi okozza, és milyen kezelést javasolnak az orvosok?
A migrén genetikai okokra is visszavezethető, és főként női ágon öröklődik, de fontos tudni, hogy életmódbeli tényezők is meghatározóak ebben a makacs betegségben.
De mielőtt részletesebben megismerkednénk a migrén tüneteivel és kezelési módjaival, kezdjük az alapoknál! Alapvetően elsődleges és másodlagos fejfájásról beszélhetünk. Az elsődleges típus hátterében nincs más betegség, míg a másodlagos esetében a fejfájás tünete más egészségügyi problémának, például magas vérnyomásnak, arcüreggyulladásnak.
A migrén az elsődleges típusba sorolható, vagyis nem valamilyen másik betegség tüneteként jelentkezik, genetikailag hajlamosak lehetünk rá, környezeti tényezők hatására pedig változó gyakorisággal törhet ránk.
De mi a különbség a migrén és más fejfájások között? Egy átlagos, úgy nevezett hétköznapi fejfájás általában tarkó tájékon jelentkezik, 10-es skálán körülbelül 5-ös erősségű, a munkát nem kell miatta abbahagyni, főként front idején törhet ránk. A migrén ezzel szemben egy sokkal erősebb fájdalmat jelent, ami már akadályozza a napi tevékenység elvégzését, szinte kivétel nélkül mindig hányingerrel vagy hányással jár. Továbbá jellemző tünete még a fény- és hangérzékenység, időben elhúzódhat, és többnyire féloldali fájdalmat jelent.

Az orvosok szerint ugyan genetikai okokra is visszavezethető a migrén, mégis az életmóddal erősen befolyásolható. A rendszeres mozgással, a megfelelő mennyiségű folyadék bevitellel, megfelelő minőségű alvással csökkenthetjük a migrén gyakoriságát. Ha viszont keveset alszunk, ülő munkát végzünk, és nem sportolunk, valamint sok kávét fogyasztunk, akkor az eleve meglévő hajlamot erősítjük fel, megsokszorozva ezzel a migrének számát életünkben.
A rendszeres fájdalomcsillapító használat függőséget okozhat, például amennyiben valaki heti 2-nél több pirulát szed be, akkor ez évek alatt fájdalomcsillapító megvonásos fejfájást idézhet elő. Bár az életmód változtatás nem elhanyagolható szempont a migrén kezelésében, ha jelentkezik a fájdalom, érdemes gyógyszert bevenni. Orvosok szerint terhesség alatt is inkább vegyünk be gyógyszert, ha jelentkezik a migrén, mivel a görcsös fájdalom rossz hatással lehet a magzat fejlődésére.
Aki hajlamos a migrénre, érdemes átgondolnia életmódját, bizonyos változtatásokkal ugyanis szinten tartható a betegség. A sport és a rendszeres alvás mellett, a táplálkozás is meghatározó lehet. Megfigyelések szerint például erősítheti a migrén kialakulását a bor fogyasztása, a sajt, valamint a csokoládé is, a tartósítószerek pedig különösen rossz hatással vannak rá.
Fotó: sxc.hu
Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?
Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.
A karizma tudományos megközelítése
A karizma fogalmát a szociológiai és pszichológiai kutatások emelték ki a misztikus homályból. A tudományos álláspont szerint a karizma egy dinamikus jelenség, amely a személyiség alapvető vonásaiból, a társas interakciókból és a tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiákból épül fel.
A szívtájéki szúró érzés okai
A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.
Flossing terápia, a gumiszalag ereje
A modern orvostechnológia egyre több rehabilitációs eszközzel dolgozik a legjobb eredmények elérésének érdekében, ilyen a flossing terápia is.
Hogyan növeljük a mentális erőnket: gyakorlatok és tippek a mindennapokra
Hogyan lehet magas a mentális erőnk? A mentális erő, vagy más néven pszichológiai ellenálló képesség, egyre nagyobb figyelmet kap napjaink rohanó világában. Nem csupán a stressz kezelésében segít, hanem abban is, hogy céljainkat kitartóan követhessük, konfliktusainkat konstruktívan oldhassuk meg, és életminőségünket javítsuk. De mi is az, ami meghatározza mentális erőnket, és hogyan lehet azt fejleszteni?