Menü

Ép testben, épp hogy élek

A 21. század legfőbb problémája, hogy miként tudjuk megőrizni testi-lelki egészségünket ebben a rohanó világban.Sokan azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy fizikai létünk egészséges megőrzése mellett törekednünk kell arra is hogy ebben a testben egy ép lélek húzódjon meg, hiszen enélkül a harmónia nélkül nem lehetünk igazán egészségesek.

Mindannyian vágyunk arra, hogy megvalósítsuk vágyainkat. Néha ezek a vágyak összhangban vannak az adottságainkkal, néha azonban távolabb állnak a realitástól. Sokszor nehéz szétválasztani ezeket a vágyakat a "valódi" céloktól és megtalálni az egyedi utunkat, azt ahol önmagunk lehetünk, ahol kibontakozhatnak a bennünk lévő adottságok. Önmagunk megvalósítása nem irreális vágyak kergetését jelenti.


Az önmegvalósítást egy virághoz lehetne hasonlítani: a magban minden benne van, amivé válik a virág, magában rejti a tulajdonságait, de sokszor nem tudjuk, hogy milyen virág is nyílik belőle, ha nem ismerjük a magot. Az önmegvalósítás nem egy mindent vagy semmit jellegű történés, hanem folyamat jellegű.Ezoterikus körökben is alkalmazzák az önmegvalósítás szót, pedig oda valószínűleg az angol kifejezés (self-realization) tükörfordításaként került. Az ön-megvalósítás ebben az értelemben egyfajta pszichikai kiteljesedést, lelki kibontakozást, harmóniát jelent, talán a jobb életminőség aktív megéléseként értelmezhetnénk. Az önmegvalósítás nem más, mint céljaink közül azoknak a céloknak az elérése, amelyek  boldoggá tesznek, amelyek irányt és értelmet adnak életünknek.

Az életminőség -, mint fogalom sajnos nem mindig jól értelmezett a társadalom nagy része számára. Sokan el vagyunk foglalva azzal, hogy minél több anyagi javat megszerezzünk, amivel tulajdonképpen nincs is probléma, hiszen ez a létbiztonságot szolgálja, amely nélkül ma már nagyon nehezen lehet megélni. A probléma csupán akkor van, ha elfelejtjük, hogy nem mi vagyunk a tárgyakért, hanem a tárgyak vannak értünk. Kényelmünket szolgálják, megkönnyítik életünket.Befejezésül szeretném felhívni a figyelmet  a közhelynek számító ám de mégis tanulságként szolgáló címre. Mindig kövessük a saját utat, amit kiszabtunk magunknak. Fontos az önmegvalósítás, de egészséges keretek között, nem egy mások által mutatott cél elérésével valósíthatjuk meg.

A kép forrása: sxc.hu

Sztárok iránti rajongás – lelkesedés vagy megszállottság?

Poszterek a falon, újságkivágások a tolltartóban, karikatúraszerű arcok és monogramok a füzet szélére firkálva. Sokunk tinédzser éveit végigkísérte egy kedvenc színész, egy énekes, egy sportoló vagy egy másik ikon iránti lelkesedés. Évek múltán is elmosolyodunk, ha meglátjuk vagy meghalljuk a régi bálványunkat. Bár az imádat leggyakrabban a kamaszkorhoz kötődik, felnőttként is lehet favoritunk, akire felnézünk az eredményei vagy a személyisége miatt.

Gyenge jellem: mit jelent, és hogyan ismerhető fel a viselkedésből?

Mindannyian találkozunk életünk során olyan emberekkel, akik látszólag nem képesek kiállni önmagukért, következetlenek vagy könnyen befolyásolhatók. A „gyenge jellem” nem egy végleges ítélet, de vannak tipikus szokások, amik erre utalhatnak. Íme hat jel, amiből felismerheted őket – és amire érdemes odafigyelned magadban vagy másokban is.

Alfa-nők

Többféle személyiségtípust ismerünk, ilyen az alfa is, ami nem csak a férfikanál, hanem a nőknél is megtalálható.

Lakásnézés hobbiból – új nagyvárosi szenvedély vagy csak bámészkodás?

Péntek délután. A nagyvárosi lakóparkban nyitott kapukkal várja a látogatókat egy új építésű rezidencia. A hirdetés szerint „panorámás kilátás, prémium burkolatok és amerikai konyha várja az érdeklődőket". Azonban vevők helyett csak hobbi felfedezők érkeznek, akik nem akarják, és nem is tudják megvenni az ingatlant. Ők csak nézelődnek és kikapcsolódnak.

A nemet mondás ereje: Miért fontos határokat húzni?

Sokan úgy nőttünk fel, hogy a „nem” szó valahol útközben elveszett a szókincsünkből. Kicsiként megtanultuk, hogy az engedelmesség biztonságot jelent, a határkijelölés viszont konfliktust, bűntudatot és szeretetvesztést. Habár felnőttként már jogunk van dönteni, sokan még mindig rettegünk elutasítani egy-egy személynek a kérését.