Menü

Rovarok felhasználása élelmiszerekben

Az Európai Unióban engedélyezetté vált az UV-kezelt rovarpor élelmiszerekben való felhasználása. Vajon akarunk rovarokat enni?

Január 20-án hagyta jóvá az Európai Unió illetékes tanácsa azt az új rendeletet, amely szerint az uniós határokon belül szabadon forgalmazhatják a kis-, és nagykereskedések a lisztkukac UV-fénnyel fertőtlenített őrleményét, lisztkukac hozzáadásával készült élelmiszeripari termékeket.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a világon elsőként megállapította, hogy a lisztkukacból készített élelmiszerek emberi fogyasztásra alkalmasak.

Lisztkukacot én magam csak horgászok csalianyagaként ismertem, most a lisztbogár lárvájából porított alapanyagot, magyarul lisztet állíthatnak elő, amelyet – egyelőre - kiegészítésként, dúsításként használhatják fel a sütőüzemek.

Az Európai Unióban már egy ideje engedélyezett a rovarok felhasználása élelmiszerekben. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kötelező vagy muszáj lesz ilyesmit fogyasztanunk, de nyílik rá lehetőség.

Vajon akarunk rovarokat enni? Miért és mire jó ez?

A felmérések szerint a fogyasztók többsége továbbra is fenntartásokkal kezeli a rovarokat, mint élelmiszereket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől.

A lisztkukacok, vagyis a közönséges lisztbogár lárvái azonban egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az állattartók, mind a gasztronómia iránt érdeklődők körében. Akik kóstolták, azok szerint a szárított lisztkukacnak a mogyoróhoz hasonló íze van.

A fenntarthatósági szempontok miatt a rovarfehérje-porok alkalmazása viszont valóban a jövő útját jelentheti. Ráadásul az előállítása környezetkímélőbb, mint a hagyományos fehérjeforrásoké. Kevesebb vizet, földterületet és takarmányt igényelnek, miközben az élelmiszeripar melléktermékeit is képesek hasznosítani.

Mi készíthető ebből a rovarlisztből?

A speciális lárvapor felhasználható kenyerek, édes és sós péksütemények, tésztafélék, burgonyából készült termékek, de még sajtok, tejtermékek, valamint gyümölcs és zöldségkészítmények összetevőjeként is.

Figyelem és nyugalom! A lisztkukaccal készült termékeket az üzletekben, pékségekben egy jól elkülöníthető polcon, megkülönböztető jelzésekkel kell ellátni!

A vásárlók pontos tájékoztatása miatt az Agrárminisztérium leírta az élelmiszerek jelölési rendeletében, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők legyenek a boltokban.

A lisztkukac egyre népszerűbb az alternatív fehérjeforrások között. Magas fehérjetartalmuk és könnyű tenyészthetőségük miatt számos kultúrában fogyasztják őket. Azonban fontos, hogy csak ellenőrzött forrásból származó, megfelelően előkészített lisztkukacokat fogyasszunk, hogy elkerüljük az esetleges egészségügyi kockázatokat.

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Mi az a hisztaminintolerancia?

A hisztaminintolerancia nem allergia, hanem a hisztamin lebontásának zavara a szervezetben. A bélben termelődő DAO enzim felelős a bevitt hisztamin lebontásáért; ha ez az enzim nem működik megfelelően, a hisztamin felhalmozódik és tüneteket okoz.

A mellrák elleni küzdelemről

Október 1-je világszerte a mellrák elleni küzdelem világnapja volt. Ezen a napon a figyelem azokra a nőkre – és férfiakra – irányul, akik érintettek a betegségben, valamint mindazokra, akik nap mint nap küzdenek a gyógyulásért, a megelőzésért és a tájékoztatásért.

Egészséges sajtok nyomában

A sajtok nemcsak magukban nagyon finomak, hanem az ételeket is sokkal finomabbá varázsolják. A parmezán azért az egyik legjobb választás, mert intenzív aromája miatt már nagyon kevés is elég belőle. Most ráadásul valami nagyon érdekes derült ki róla.

Káros a léböjtkúra?

Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.