Menü

Rovarok felhasználása élelmiszerekben

Az Európai Unióban engedélyezetté vált az UV-kezelt rovarpor élelmiszerekben való felhasználása. Vajon akarunk rovarokat enni?

Január 20-án hagyta jóvá az Európai Unió illetékes tanácsa azt az új rendeletet, amely szerint az uniós határokon belül szabadon forgalmazhatják a kis-, és nagykereskedések a lisztkukac UV-fénnyel fertőtlenített őrleményét, lisztkukac hozzáadásával készült élelmiszeripari termékeket.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a világon elsőként megállapította, hogy a lisztkukacból készített élelmiszerek emberi fogyasztásra alkalmasak.

Lisztkukacot én magam csak horgászok csalianyagaként ismertem, most a lisztbogár lárvájából porított alapanyagot, magyarul lisztet állíthatnak elő, amelyet – egyelőre - kiegészítésként, dúsításként használhatják fel a sütőüzemek.

Az Európai Unióban már egy ideje engedélyezett a rovarok felhasználása élelmiszerekben. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kötelező vagy muszáj lesz ilyesmit fogyasztanunk, de nyílik rá lehetőség.

Vajon akarunk rovarokat enni? Miért és mire jó ez?

A felmérések szerint a fogyasztók többsége továbbra is fenntartásokkal kezeli a rovarokat, mint élelmiszereket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől.

A lisztkukacok, vagyis a közönséges lisztbogár lárvái azonban egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az állattartók, mind a gasztronómia iránt érdeklődők körében. Akik kóstolták, azok szerint a szárított lisztkukacnak a mogyoróhoz hasonló íze van.

A fenntarthatósági szempontok miatt a rovarfehérje-porok alkalmazása viszont valóban a jövő útját jelentheti. Ráadásul az előállítása környezetkímélőbb, mint a hagyományos fehérjeforrásoké. Kevesebb vizet, földterületet és takarmányt igényelnek, miközben az élelmiszeripar melléktermékeit is képesek hasznosítani.

Mi készíthető ebből a rovarlisztből?

A speciális lárvapor felhasználható kenyerek, édes és sós péksütemények, tésztafélék, burgonyából készült termékek, de még sajtok, tejtermékek, valamint gyümölcs és zöldségkészítmények összetevőjeként is.

Figyelem és nyugalom! A lisztkukaccal készült termékeket az üzletekben, pékségekben egy jól elkülöníthető polcon, megkülönböztető jelzésekkel kell ellátni!

A vásárlók pontos tájékoztatása miatt az Agrárminisztérium leírta az élelmiszerek jelölési rendeletében, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők legyenek a boltokban.

A lisztkukac egyre népszerűbb az alternatív fehérjeforrások között. Magas fehérjetartalmuk és könnyű tenyészthetőségük miatt számos kultúrában fogyasztják őket. Azonban fontos, hogy csak ellenőrzött forrásból származó, megfelelően előkészített lisztkukacokat fogyasszunk, hogy elkerüljük az esetleges egészségügyi kockázatokat.

Toxoplazmózis, amit érdemes tudni

Főleg kismamák ismerik ezt a kifejezést, pedig másokra is veszélyt jelenthet. Nézzük, mit tudunk róla.

A mértékletes sörfogyasztás pozitív hatásai

A sört sokan csak frissítő italnak tartják, pedig a mértékletes fogyasztásnak számos meglepő egészségügyi előnye lehet. A vitamin- és ásványianyag-tartalomtól kezdve a szív- és csontvédelemig, sőt még a stresszoldásban is szerepet játszhat egy korsó sör – természetesen csak akkor, ha tudatosan és mértékkel fogyasztjuk.

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.

Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.

Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.