Jót tesz egy kapcsolatnak a közös kassza?
- Dátum: 2025.01.28., 09:10
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- családfenntartó, családmodell, gazdálkodás, hagyományos, házasság, kapcsolat, kereset, közös gyerek, közös kassza, modern, pénzügy
Közös lónak túros a háta? Vagy ez nem mindenre igaz? Van néhány olyan dolog, amiben nem feltétlenül jó közösködni vagy a párkapcsolat az teljesen más és érthető a közös kassza, vagy maradjunk pénzügyileg függetlenek? Közös gyerekeknél is? Hogy megy ez, miként működik?
Elsőként tegyük már rendbe a „Közös lónak túros a háta” mondást, mert nem „túrós”, hanem túros, de a legtöbben túrónak értik vagy mondják. A túr viszont dörzsölést, sebesedés jelent a hámos, nyerges állatok testén. Azaz arra utal, hogy azok a dolgok, amiket közösen használunk, hamar tönkremennek. Tehát semmi túró.
Hogy jön ez ide?

Nos úgy, hogy egy kapcsolat elején legtöbbször semmi se számít, csak az, hogy minél többet együtt legyenek, ki gondolja át a második randin, hogy hogy fognak menni a nagybevásárlások két gyerek mellet.
A kapcsolat komolyra fordultával viszont nagy valószínűséggel felmerül majd, legyetek-e közös kasszán.
Vannak, akik úgy gondolják, minden egyszerűbb és könnyebb, ha a nagy közösből egyenlően részesül mindenki, mások szerint éppen az az átláthatóbb, ha mindenkinek van sajátja, amiből gazdálkodhat. És persze létezhet az a bizonyos arany középút, amikor van a „minden közös” és a saját pénztárca is.
Ne felejtsük el, hogy 2025-öt írunk, már nem jellemző annyira a családot „eltartó” férj és a háztartásbeli nő? Ma már a nők is keményen dolgoznak, ráadásul otthon várja őket a második műszak (házimunka), szóval a hagyományos családmodell már felejtős a mai világban. Megjegyzem sajnos ma már egy keresetből nehéz is családot eltartani.
Nekem szimpatikus az a megoldás, hogy egy bizonyos összeget a közösbe különítenek el a párok, fizetésük fennmaradó részével viszont szabadon gazdálkodnak.
Vannak olyanok is, akik minden felmerülő költséget feleznek, ez akkor nem igazságos, ha az egyik fél jóval többet keres, mint a másik.

Az is egy mód, ha a párok a kiadások esetileg osztoznak, vagy a közel hasonló volumenű kiadásokat felváltva fizetik. Egyikük például a lakástörlesztőt, a pár másik tagja a rezsit fizeti. Jól működő párkapcsolat esetén ez a modell is rendben lehet, de itt is sok konfliktus adódhat.
Akik külön kasszán vannak, úgy vélik, hogy minden pénzt közösen osztanak be, együtt vállalják a felelősséget a döntésekért. Ők úgy gondolkodnak, hogy teljes mértékben megvalósul a gazdasági egység.
Vannak, akik úgy érzik, az elköteleződés hiányára utal, ha a pár nem közös kasszán van. Ők úgy látják, semmi értelme, hogy a pénz bármekkora részét is külön kezeljék, pláne, ha már közös gyermek is van. A legtöbben úgy gondolják, hogy a külön kassza egyébként is csak addig tartható fenn, ameddig a párnak nincs közös gyereke. Ők úgy vélik, az összetartozásnak ezen a fokán már nincs értelme a külön pénztárcának, igaz gyerek mellett sincs mindenki közös kasszán. Sokan vannak, akik a gyerekkel kapcsolatos kiadásokra közös bankszámlát hoznak létre, amihez mindkét fél kap külön kártyát, így akárki is van éppen a gyerekkel, vagy akárki is költ rá, ebből a közösből tudja intézni.
Az én pénzem, a te pénzed – a mi pénzünk? Előbb-utóbb minden párkapcsolatban terítékre kerülnek a pénzügyi kérdések, akármelyik megoldás mellett is tesszük le a voksot, működőképes lehet, hiszen nincsenek bebetonozott szabályok, fontos, hogy a párok számára alkalmas megoldás szülessen és tanítsuk meg a gyerekeknek is, hogyan bánjanak a pénzzel.
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?