Műszempilla, műköröm és társai tizenéves korban
- Dátum: 2025.01.23., 10:35
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- gyantázás, kamasz, korábbi érés, műköröm. kiskamasz, Műszempilla, normális, pszichológus, szakember, szépészeti trend, tizenéves
Normális dolog-e, ha tízévesen gyantáztat a kislány, tizenkét évesen már műszempillát visel, a műköröm pedig már alapdolog – egyre korábbra tolódnak a szépészeti trendek, mit gondolnak erről szakemberek, erről elmélkedünk mai cikkünkben.
Kiskamaszként, alsó tagozatos kiskiskolásként gyantáztatás, tizenkét évesen műköröm és műszempilla – látványosan és feltűnően egyre korábbra tolódnak a szépészeti trendek.
Kisiskolások vagy épp, hogy csak felső tagozatba került lányok viselik a műkörmöt, tesik fel a műszempillát vagy mennek kozmetikushoz szépészeti trendeket követve, - a szülők pedig kínkeservesen keresik az arany középutat.

„De hát a többieknek is van”- hallja, látja a szülő, s hasonlatos a jelenség a mobiltelefonokhoz, előbb – utóbb húzóerő, hogy az osztály nagyrészének van. Felgyorsult az élet, mit mondjon a szülő, legyen modern felfogású avagy tiltsa, ami megint nem megoldás.
Ennyire korán érnek a gyerekek?
Igen! A digitális világ felgyorsítja az úgynevezett „társadalmi érést”, a gyerekek pedig a közösségi hálón keresztül kapják a tartalmakat, trendeket, szinte minden a külsőségeken alapul. Sajnos.
A kamaszkor évekkel korábbra tolódott, különösen a lányoknál figyelhető meg, de azért az, hogy a szemöldöklifting tizenévesen mennyire hiánypótló szolgáltatás, avagy sem, arra most nem térnék ki, de egy interjút olvastam, ahol a kozmetikus nyilatkozta: kilencéves volt a legfiatalabb vendége.
Eddig. Tegyük hozzá. Eddig.
Ilyenkor mindig arra gondolok, én magam anno kilencévesen egy gumicsizmában tapicskoltam a sarat a nagyinál vagy kutyákkal szaladgáltam falun a határban, postai úton kézzel írt levelet küldtem a barátnőimnek, s nagy dolog volt, mikor nagynénémtől tizeniksz évesen megkaptam az első körömlakkom. Bár nekem 3 fiam van, szóval nincs a műszempilla téma napirenden – hogy mennyire lehet kitolni az ilyen beavatkozásokat a lányoknál. Hogy derül ki, hogy valaki belső indíttatásból szeretne-e változtatni magán, vagy csak a trendeket kell nekik kényszeresen lekövetni.
Mint tudjuk, a kiskamaszoké, kamaszoké az a kor, amikor elkezdődik a leválás a szülőkről, az és egyre inkább a barátok, osztálytársak véleménye lesz a mérvadó és iránymutató számukra.

Mit mond a szakember?
A pszichológus szerint nem érdemes tiltani, a szakember inkább a megengedő hozzáállás és az őszinte párbeszéd, megbeszélés, kommunikáció híve és annak, hogy sikerüljön megtalálni egy arany középutat. Egyébiránt pedig beszélgetni kell arról, hogy az ápoltság nem a műkörömnél kezdődik, hanem például a megfelelő arctisztításnál, mosakodásnál, hajmosásnál. Sajnos sokszor a hajviselet a fontos, nem pedig egy alapos fogmosás, a műköröm pedig hiába pompázik mindenféle trendi színben, ha az körömkefét sosem látott.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.