Menü

Iskolai adventi sütivásár – szabad vagy nem?

Általános iskolai szülői munkaközösségünkben sokszor felvetődik a kérdés, hogy a már hagyománynak számító iskolai adventi sütivásáron szabad-e házisüteményt árulni. Legális ez egyáltalán? Ennek kutakodtam kicsit utána.

Köztudott, hogy a házi sütinek nincs párja! Az adventi időszakban pedig különösen jólesik néhány finom házi édesség, így a szülői munkaközösségek által szervezett iskolai és óvodai jótékonysági sütivásárok legnépszerűbb portékái a sütemények.

A sütés-főzés és árusítás a közösségnek jó buli, a befolyt összeg pedig a gyerekeknek megy, azonban ez a tevékenység számos adózási és élelmiszer-biztonsági kérdést is felvet.

Az SZMK-vásárok létkérdéssé váltak az intézmények számára, mert az így befolyt összegből az iskola és/vagy a szülői munkaközösség az általuk fontosnak tartott módon gazdálkodhat. Sok osztály ebből megy kirándulni, színházba és egyéb közösségi programokra, de fordíthatják az összeget eszközfejlesztésre, óvodai játékokra, sporteszközökre is.

A kérdés azonban az, hogy lehet-e, szabályos-e egyáltalán sütivásárt tartani? Ha igen, milyen feltételekkel? Ki mondja meg, mennyibe kerülhet a sütemény és kell-e számlát adni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) útmutatásai alapján a következő információk fontosak lehetnek. A hatóság válasza a következő:

Van-e bejelentési kötelezettsége az intézménynek vagy a szülői munkaközösségnek, ha sütivásárt akar tartani?

Nincs. Az eseményeket sem a NAV-nak, sem a Nébihnek nem kell bejelenteni sem előre, sem utólag. A sütivásárok élelmiszer-biztonsági szempontból a vendéglátóipari termékek előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendelet alapján a kivételek közé tartoznak, így magánszemélyek által, alkalmi jelleggel szabályosnak tekinthetők, azonban bizonyos körülmények egyidejű fennállása esetén a rendezvénynek lehet a rendvédelmi szerveket érintő bejelentési kötelezettsége.

Keletkezik-e adózási kötelezettsége a szülői munkaközösségnek, az intézménynek vagy akár egyénileg a szülőknek?

Az SZMK-nak vagy a sütivásárt szervező szülőknek nincs adófizetési vagy bármilyen más adókötelezettségük. Az szja-törvény szerint az értékesítésből származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

Mivel jótékonyságról van szó, így nem feltételezhető az üzletszerűség, illetve rendszeresség sem merül fel, így az árusító szülőknek számlát vagy nyugtát kiállítania, áfát fizetnie sem kell.

Mi a helyzet a beárazással?

A közhiedelemmel ellentétben árakat megszabni is lehet, sőt, ügyviteli szempontból jobban járnak azok a szülői munkaközösségek, amelyek nem tetszőleges összegű adományt, hanem általuk meghatározott árat kérnek az egyes termékekért.

Mivel adományozásról van szó, így a kihelyezett adományládához mi magunk nem nyúlunk, pénzt nem veszünk el és nem adunk vissza, így a vásárlók/adományozók a megfelelő összeget a kihelyezett ládákba helyezhetik el.

Milyen élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelnie egy-egy sütivásárnak?

A Nébih szakértői hangsúlyozzák, hogy a süteményvásárokon elengedhetetlen az alapvető élelmiszer-biztonsági szabályok szem előtt tartása, a megfelelő körültekintés és gondosság. Emellett a fogyasztókat minden esetben egyértelműen és jól látható módon tájékoztatni kell arról, hogy az ételeket magánszemélyek, magánháztartásokban készítették, így az ételek készítőit, valamint az ételkészítési folyamatot az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok nem ellenőrzik.

Mire kell fokozottan figyelniük egy sütivásár szervezőinek?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai azt javasolják a szervezőknek, hogy minden esetben gondosan válasszák meg a kínált sütemények elkészítésének és kínálásának helyszínét, emellett kerüljenek minden lehetséges szennyezési forrást.

Továbbá kerülendők a nem hőkezelt – például nyers tojást tartalmazó – sütemények, krémes, illetve gyorsan romló édességek. Fontos a személyes higiénia és a közreműködő szülők egészségi állapota is.

Kapcsolódó kérdés, hogy lehet-e sütit, tortát bevinni az óvodába, bölcsődébe? Vihetnek a szülők házi süteményt a suli- vagy ovibulikra?

Nos, nem tilos sütit vinni az iskolába, óvodába. Jogszabály ugyan nem tiltja a házi készítésű sütemények közintézményekbe, gyermekintézményekbe való bevitelét, de az oktatási-nevelési intézmény felelős döntése, hogy beengedi-e az ellenőrizetlen háztartásokból származó otthoni készítményeket, vagy sem-olvasható a Nébih közösségi oldalán.

A hivatal nem támogatja az ötletet. A gyermekintézményekbe házi, otthon készített sütemények bevitele, közös fogyasztása élelmiszerbiztonsági szempontból még alkalmilag sem támogatható, mégpedig annak ellenőrizetlensége, követhetetlensége, és mindezekből fakadó kockázatai miatt. Ha az adott intézmény mégis megengedi a házi sütemények bevitelét, akkor az álláspontjuk szerint tájékoztatnia kell a szülőket a lehetséges kockázatokról.

Boldog és biztonságos sütivásárt és tortázást kívánunk mindenkinek!

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.