Menü

Cirkadián ritmus – te figyelsz rá?

Hogyan telik egy napod? Van hozzá egy megszokott ritmusod, amit követsz, vagy csak sodródsz az árral? Tudod, hogy a napszakok befolyásolják tested működését?

Azt a kifejezést, hogy bioritmus, vagy biológiai óra, mindenki hallotta már valószínűleg. Minden embernek más és más a testének működése, van, aki éjjeli bagoly, de van, aki nappal pörög. Egy dologban viszont minannyian egyezünk, hogy szükségünk van egy folyamatos rendszere, azaz például evésre, vagy alvásra.

A cirkadián a latin circa szóból ered, ami azt jelenti, hogy körül, nagyjából, megközelítőleg. Arra utal, hogy a napszakok váltakozásához bizonyos élettani ciklusok igazodnak. Olyan biológiai folyamatokra kell itt gondolni, amik egy huszonnégy óra alatt szabályosan ismétlődnek. Minden embernél máshogy működik ez a folyamat, abszolút veleszületett tulajdonságok alapján.

A két legfontosabb része a nappal és az éjszaka. Persze nem csak az emberekre jellemző ez, hiszen nézzünk meg bizonyos növényeket, amelyek éjszakára becsukják szirmaikat, vagy leveleiket, nappal pedig újra kinyílnak. Az embereknél ezt gének és hormonok szabályozzák, ezek közül a legfontosabb melatonin. A melatonint a tobozmirigy termeli, mely az agyunk közepében helyezkedik el. Amikor éjszaka van, több termelődik jelezve ezzel azt, hogy eljött a pihenés időszaka a szervezet számára.

Ez a hormon segít nekünk mélyen és pihentetően aludni. Érdekesség róla, hogy termelődése az emberei szervezetben 20 éves kor után lelassul, 40 éves kor után erősen csökken, idősebb korban pedig leáll. Ezért van az, hogy az idősebb emberek éjjel sokkal kevesebbet alszanak. A másik hormon a kortizol, ami nagyban befolyásolja a napi ritmust, mivel annak megnövekedett szintje egy állandó sztressz érzetet generál, amitől ugyan fáradunk, de nem tudunk például aludni.

Amikor ez a ritmus elcsúszik, eltolódik, felborul, akkor annak érezhető élettani hatásai vannak. Ilyenkor jön a krónikus fáradtság, a nehéz elalvás, vagy éppen ébredés, azaz alvászavarok, étvágytalanság, depresszió. Könnyen felboríthatják ezt a ritmust külső tényezők is, legyen az egy hirtelen hőmérsékletváltozás, egy utazás miatti jetlag, a megállás nélküli munka. Sőt, az is, ha sokat nyomkodjuk, pörgetjük a telefont, vagy tévé mellett alszunk el.

Ezen készülékek fénykibocsátása hatással van a melatonin termelésre, mert a várt sötét helyett világosságot érzékel a testünk. Az egészséges táplálkozásra is érdemes odafigyelni, mivel a túlzott alkohol- és cukorfogyasztás is pörgeti a szervezetünket, nem hagy pihenni. Mindezeknek végül olyan súlyos következményeik lehetnek, mint depresszió, cukorbetegség, magas vérnyomás.

Igyekezzünk megadni a napszakok váltakozásával testünknek a megfelelő szükségleteit, azaz nappal legyünk aktívak, éjjel pedig pihenjünk. Ne hagyjuk felborulni a cirkadián ritmusunkat, mert később nagyobb bajokkal is szembe kell néznünk.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Ecetet fújnak a bejárati ajtóra: a hétköznapi házi praktika mögött meglepő hiedelem is állhat

A bejárati ajtó nem csupán arra szolgál, hogy elválassza otthonunkat a külvilágtól. Egyesek szerint különleges jelentősége is van, hiszen ezen keresztül lépünk be a lakásunkba, és itt találkozik a személyes életterünk a külvilág hatásaival. Talán ezért sem meglepő, hogy különféle házi praktikák és hiedelmek kapcsolódnak hozzá. Az egyik interneten terjedő szokás szerint érdemes ecetes vízzel áttörölni vagy bepermetezni a bejárat környékét. De vajon miért teszik ezt, és valóban van értelme a módszernek?