Kéktúrára fel!

Az Országos Kéktúra, egyszerűen csak Kéktúra, Magyarország északi tájain végighaladó, folyamatos, jelzett turistaút. Útvonala a Kőszegi-hegységben található az Írott-kőtől a Zempléni-hegységben fekvő Hollóházáig vezet. A túra elméleti hossza 1172 km, amely egyre népszerűbb hazánkban és egyre több embert vonz a hosszútávú sétálás gondolata.

Azonos néven egyúttal jelvényszerző túramozgalom is létezik, amely a turistaút teljesítését célozza. Az Országos Kéktúra teljesítését a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) teljesítői jelvénnyel ismeri el. Teljesítése sem időponthoz, sem időtartamhoz nincs kötve és nincs nevezési díja sem, de az igazoló füzetért fizetni kell. Valamint a túrázást mindenki önmagának finanszírozza. 1979-ben a magyar ismeretterjesztő filmtörténelem egyik legismertebb és legnépszerűbb sorozata, a Másfélmillió lépés Magyarországon végigkalauzolta a nézőket a festői útvonalon, kedvet csinálva ezáltal a kéktúrázáshoz.

1979. július 31. és október 14. között a Magyar Televízió tíztagú forgatócsoportja, Peták István szerkesztő és Rockenbauer Pál rendező irányításával, turistamód, azaz gyalog járta be az országos kék jelzés útvonalát. A stáb keletről nyugatra 77 nap alatt teljesítette a fordulatszámláló kerék által mért 1124 kilométert. Az út során forgatott nyersanyagból készült el a Másfélmillió lépés Magyarországon című 14 részes sorozat, mely az egész magyar társadalmat megismertette az Országos Kéktúrával. Útifilmjük mérföldkővé vált a magyar túrázás történetében.

Hogy lehet teljesíteni?

Az Országos Kéktúra teljesítése gyalogosan, tetszőleges idő alatt történhet az útvonalkövetés és az útvonal megszakítás szabályainak betartásával. A kéktúrázás akkor ér véget, amikor a teljes útvonalat bejártuk, az igazolófüzetünkben lévő négyzetek pedig megteltek bélyegzőkkel és dátumokkal. Az igazolófüzetet a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) webshopjában és a viszonteladó partnereinél lehet beszerezni. Ha a teljesítés szabályszerű, akkor az MTSZ oklevelet és jelvényt nyújt át a teljesítőnek, annak hozzájárulását követően pedig felkerül a kéktúra teljesítők nyilvános listájára. Valamint fontos, hogy az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra együttesen alkotja az Országos Kékkört.

A túramozgalom elindulása

A kék jelzés végigvezet hazánk legszebb tájain. Az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat – a második világháborút követően, az akkori „MHK (Munkára, harcra kész)” illetve az "Ismerd meg hazádat" mozgalom keretében – indították el. Az egész mozgalom elindulását, már akkor is a túrázás egyre népszerűbbé válása adta és az, hogy egyre inkább kategorizálni kellett a hegyi útvonalakat. A különböző szakszervezetek szerettek volna olyan új célt kitűzni sporttársaik elé, amely egyszerre megfogható, teljesíthető és élményt nyújtó feladatot ad. Így született meg az az elképzelés, amely az ország legszebb hegyi útjain, ösvényein vezetett országos kék turistajelzés egyénileg történő – időkorlátozás nélküli – bejárását tűzte ki célul a résztvevők számára. Kezdetben a szakszervezet teljesítői amolyan karjelvényt, igazából egy kis méretű papírlapot kaptak a ruhájukra. Majd később kezdték el felosztani a kéktúra egészét, kisebb részekre. Néhány éven belül a mozgalom már túlnőtt a szakosztály keretein, és országossá vált. Majd később az útvonal változott, átalakult és többször is módosították.

Az MTSZ szervezésében és az Országos Kékkör története

A kéktúrázás egyre népszerűbbé válásával a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) felkarolta az Országos Kéktúra mozgalmat és 1961-ben átvette a szervezését, irányítását. A szövetség megalapította saját bizottságát, új igazolófüzet és egy kissé módosított jelvény is készült. A 70-es, 80-as években sok helyen változott az útvonal, volt, hogy kikerült belőle a Kőszegi-hegység, utána újból belekerült. Később előfordult, hogy egész a Balatonig lement a túraútvonal, és utána szinte egy az egyben kerülte azt a régiót. A vasfüggöny miatt az Írott-kő magyar oldalról nem volt látogatható – mint ahogy a hegység határsávba eső területei sem – egészen 1989-ig. A határsáv megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő kilátó lett. Mindeközben pedig az útvonalak is rengeteget javultak, formálódtak. Nem nehéz kitalálni, hogy a túraútvonalak a korábbi időkben jóval járhatatlanabbak voltak, mint manapság.

A Másfélmillió lépés Magyarországon forgatócsoportja 1986 második felében ismét útra kelt. Az akkori nyugati végpontból, Velemtől indulva 42 nap alatt 680 km-t gyalogolva jutottak el Szekszárdig. Elkészült az „...és még egymillió lépés” című második alkotás, mely a dél-dunántúli régióval ismertette meg a nézőket. Az Országos Kéktúra sikere és népszerűsége felvetette további útvonalak kiírását, létrehozását is. Az 1989-ben megszületett Dél-dunántúli Kéktúra (később Rockenbauer Pál Dél-dunántúli néven lett ismert) szintén ikonikus helyszíneken megy végig. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, majd a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát is.

Csongrád megye és a keleti megyék is, egymás után csatlakoztak saját útvonalaikkal, míg 1996-ra elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kékkört. A három kéktúra útvonallal immár kialakult az ország turista-főútvonala, a több mint 2500 km hosszú Országos Kékkör. Itthoni kiépülésével párhuzamosan az 1980-as évektől kezdve a Kékkör útvonala fokozatosan integráns részévé vált az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. Az évtized végére a szomszédos országokkal kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz vált az E4 keleti végévé.

Mi az igazolófüzet és mire kell?

Az Országos Kéktúra összességében egy úgynevezett jelvényszerző mozgalom, tehát a teljesítéséért díjat, jelen esetben egy szép jelvényt lehet kapni. Természetesen szinte senki sem csak a jelvényért járja végig az Országos Kéktúrát, de nagyon sokan úgy vagyunk vele, hogy ha már egyszer végigjárjuk, akkor szeretnénk megkapni érte a díjazást is! Amiért fizetni kell, az a hivatalos igazolófüzet, amelyet vinnünk kell magunkkal minden olyan túrára, amit a kék útvonalon teszünk meg, és a bejárásunk során folyamatosan gyűjtenünk kell bele a bélyegzéseket. Fontos megjegyezni, hogy legalább 150 pecsétre van szükség ahhoz, hogy egyáltalán a szövetség halljon rólunk. Általában évekig tart, mire valaki végigjárja az útvonalat, és a kirándulások során bizony a szívünkhöz nő az igazolófüzet, nem szívesen válnánk meg tőle, ezért is fontos, hogy a füzetet a teljesítés hivatalos igazolása után visszakapjuk a jelvénnyel együtt. Úgymond a füzetet évekig őrizgetjük magunkkal, ritka amikor valaki egyhuzamban csinálja a végig a túrát, de persze erre is volt példa.

Motiváció az is, hogy a teljesítők rendszeresen frissített névsora megtalálható az Országos Kéktúra hivatalos honlapján. Csak azok nevei találhatóak a listában, akik ennek a közléséhez a jelvényük átvételekor írásban hozzájárultak. Ez a szám egyáltalán nem azt jelenti, hogy ennyien teljesítették a mozgalmat, hiszen sokan többször is végigjárták már az útvonalat, vagy olyan is előfordulhat, hogy valaki nem vett füzetet és nem pecsételtette le a különböző helyeken. Valamint ne feledjük, hogy a túrázás hosszú távon, már nem feltétlenül csak kellemes élmény. Szervezést, felkészülést és nem kevés anyagi ráfordítást igényel. Ezt mindenkinek magában kell mérlegelnie, hogy megéri-e a ráfordított idő, energia és pénz.