A pozitív fegyelmezés
- Dátum: 2024.10.19., 19:25
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- digitális világ, engedékenység, fegyelmezés, gyermekvédelmi felelősök, határozottság, irányzat, kedvesség, módszer, nevelési szemlélet, nevelési tanácsadók, pedagógusok, pozitív fegyelmezés, szigor, szülők
A pozitív fegyelmezés egy olyan új nevelési szemlélet, amelyben egyszerre érvényesül a kedvesség és a határozottság. Miért mérföldkő a pozitív fegyelmezés a nevelésben?
A módszer alapjait Alfred Adler és Rudolf Dreikurs fektette le. A pozitív fegyelmezés tiszteletet mutat, meghallgatja a gyereket, szeretettel tanítja meg, mi a jó és mi a rossz. Nem csak a fegyelmezésre koncentrál, hanem a mögötte megbúvó érzéseket, gondolatokat is figyelembe veszi. A módszer kidolgozói szerint hosszú távon tanítja a gyerekeket olyan készségekre, amelyeket egész életük során használhatnak.

Miért mérföldkő a pozitív fegyelmezés a nevelésben?
Az irányzatot a megváltozott körülmények hívták életre. A digitalizációval nagyot változott a világ: olyan mennyiségű új információ ömlött az emberekre, aminek a jelentősége szinte felfoghatatlan. Kinyílt a világ és egyre több ismerethez, tudáshoz férünk hozzá.
Nemcsak gyerekeink változtak, hanem mi magunk is, erre a megváltozott helyzetre dolgozták ki a pozitív fegyelmezést, mely szerint sem a túlzott szigor, sem a túlzott engedékenység nem alkalmas a megfelelő nevelésre.
Szülők alkalmazhatják a módszert?
Sok területen hasznát veszik, nemcsak a szülők, hanem pedagógusok, nevelési tanácsadók vagy gyermekvédelmi felelősök is. Bárkinek hasznos lehet, aki gyerekekkel dolgozik.
Hogyan kell elképzelni a pozitív fegyelmezést a gyakorlatban?
Rudolf Dreikurs-t idézve: „Semmi olyat ne tegyél meg a gyerek helyett, amit maga is képes megtenni, mert, ha túl sokat teszünk meg helyettük, akkor megfosztjuk a gyereket a tanulás/gyakorlás lehetőségétől”.

A társadalmi felelősségvállalás első lépcsője, ha önállóságra tanítjuk meg a gyermekeket, ugyanis ma a legfőbb probléma, hogy egy mai gyereknek sokkal kevesebb lehetősége van arra, hogy önállóságot és felelősségvállalást tanuljon. Sokszor a szülők mindent megoldanak helyette.
A pozitív fegyelmezés célja, hogy közvetítse a gyermekek felé a következő érzéseke, megéléseket, gondolatokat:
„Képes vagyok rá!”
„Fontos vagyok és szükség van rám!”
„Képes vagyok befolyásolni a saját életemet!”
A pozitív fegyelmezés másik nagy előnye, hogy közösen határozzuk meg a szabályokat és ha gondjaink vannak, közösen keresünk mindenki számára elfogadható megoldásokat.
A pozitív fegyelmezésben egyszerre érvényesül a kedvesség és határozottság, támogatjuk a gyereket abban, hogy önálló legyen és fontosnak érezze magát, ösztönözzük őket arra, hogy felfedezzék mire képesek, és hogy használják problémamegoldó gondolkodásukat.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés
Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.