A pozitív fegyelmezés
- Dátum: 2024.10.19., 19:25
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- digitális világ, engedékenység, fegyelmezés, gyermekvédelmi felelősök, határozottság, irányzat, kedvesség, módszer, nevelési szemlélet, nevelési tanácsadók, pedagógusok, pozitív fegyelmezés, szigor, szülők
A pozitív fegyelmezés egy olyan új nevelési szemlélet, amelyben egyszerre érvényesül a kedvesség és a határozottság. Miért mérföldkő a pozitív fegyelmezés a nevelésben?
A módszer alapjait Alfred Adler és Rudolf Dreikurs fektette le. A pozitív fegyelmezés tiszteletet mutat, meghallgatja a gyereket, szeretettel tanítja meg, mi a jó és mi a rossz. Nem csak a fegyelmezésre koncentrál, hanem a mögötte megbúvó érzéseket, gondolatokat is figyelembe veszi. A módszer kidolgozói szerint hosszú távon tanítja a gyerekeket olyan készségekre, amelyeket egész életük során használhatnak.
Miért mérföldkő a pozitív fegyelmezés a nevelésben?
Az irányzatot a megváltozott körülmények hívták életre. A digitalizációval nagyot változott a világ: olyan mennyiségű új információ ömlött az emberekre, aminek a jelentősége szinte felfoghatatlan. Kinyílt a világ és egyre több ismerethez, tudáshoz férünk hozzá.
Nemcsak gyerekeink változtak, hanem mi magunk is, erre a megváltozott helyzetre dolgozták ki a pozitív fegyelmezést, mely szerint sem a túlzott szigor, sem a túlzott engedékenység nem alkalmas a megfelelő nevelésre.
Szülők alkalmazhatják a módszert?
Sok területen hasznát veszik, nemcsak a szülők, hanem pedagógusok, nevelési tanácsadók vagy gyermekvédelmi felelősök is. Bárkinek hasznos lehet, aki gyerekekkel dolgozik.
Hogyan kell elképzelni a pozitív fegyelmezést a gyakorlatban?
Rudolf Dreikurs-t idézve: „Semmi olyat ne tegyél meg a gyerek helyett, amit maga is képes megtenni, mert, ha túl sokat teszünk meg helyettük, akkor megfosztjuk a gyereket a tanulás/gyakorlás lehetőségétől”.
A társadalmi felelősségvállalás első lépcsője, ha önállóságra tanítjuk meg a gyermekeket, ugyanis ma a legfőbb probléma, hogy egy mai gyereknek sokkal kevesebb lehetősége van arra, hogy önállóságot és felelősségvállalást tanuljon. Sokszor a szülők mindent megoldanak helyette.
A pozitív fegyelmezés célja, hogy közvetítse a gyermekek felé a következő érzéseke, megéléseket, gondolatokat:
„Képes vagyok rá!”
„Fontos vagyok és szükség van rám!”
„Képes vagyok befolyásolni a saját életemet!”
A pozitív fegyelmezés másik nagy előnye, hogy közösen határozzuk meg a szabályokat és ha gondjaink vannak, közösen keresünk mindenki számára elfogadható megoldásokat.
A pozitív fegyelmezésben egyszerre érvényesül a kedvesség és határozottság, támogatjuk a gyereket abban, hogy önálló legyen és fontosnak érezze magát, ösztönözzük őket arra, hogy felfedezzék mire képesek, és hogy használják problémamegoldó gondolkodásukat.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?