A pozitív fegyelmezés
- Dátum: 2024.10.19., 19:25
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- digitális világ, engedékenység, fegyelmezés, gyermekvédelmi felelősök, határozottság, irányzat, kedvesség, módszer, nevelési szemlélet, nevelési tanácsadók, pedagógusok, pozitív fegyelmezés, szigor, szülők
A pozitív fegyelmezés egy olyan új nevelési szemlélet, amelyben egyszerre érvényesül a kedvesség és a határozottság. Miért mérföldkő a pozitív fegyelmezés a nevelésben?
A módszer alapjait Alfred Adler és Rudolf Dreikurs fektette le. A pozitív fegyelmezés tiszteletet mutat, meghallgatja a gyereket, szeretettel tanítja meg, mi a jó és mi a rossz. Nem csak a fegyelmezésre koncentrál, hanem a mögötte megbúvó érzéseket, gondolatokat is figyelembe veszi. A módszer kidolgozói szerint hosszú távon tanítja a gyerekeket olyan készségekre, amelyeket egész életük során használhatnak.

Miért mérföldkő a pozitív fegyelmezés a nevelésben?
Az irányzatot a megváltozott körülmények hívták életre. A digitalizációval nagyot változott a világ: olyan mennyiségű új információ ömlött az emberekre, aminek a jelentősége szinte felfoghatatlan. Kinyílt a világ és egyre több ismerethez, tudáshoz férünk hozzá.
Nemcsak gyerekeink változtak, hanem mi magunk is, erre a megváltozott helyzetre dolgozták ki a pozitív fegyelmezést, mely szerint sem a túlzott szigor, sem a túlzott engedékenység nem alkalmas a megfelelő nevelésre.
Szülők alkalmazhatják a módszert?
Sok területen hasznát veszik, nemcsak a szülők, hanem pedagógusok, nevelési tanácsadók vagy gyermekvédelmi felelősök is. Bárkinek hasznos lehet, aki gyerekekkel dolgozik.
Hogyan kell elképzelni a pozitív fegyelmezést a gyakorlatban?
Rudolf Dreikurs-t idézve: „Semmi olyat ne tegyél meg a gyerek helyett, amit maga is képes megtenni, mert, ha túl sokat teszünk meg helyettük, akkor megfosztjuk a gyereket a tanulás/gyakorlás lehetőségétől”.

A társadalmi felelősségvállalás első lépcsője, ha önállóságra tanítjuk meg a gyermekeket, ugyanis ma a legfőbb probléma, hogy egy mai gyereknek sokkal kevesebb lehetősége van arra, hogy önállóságot és felelősségvállalást tanuljon. Sokszor a szülők mindent megoldanak helyette.
A pozitív fegyelmezés célja, hogy közvetítse a gyermekek felé a következő érzéseke, megéléseket, gondolatokat:
„Képes vagyok rá!”
„Fontos vagyok és szükség van rám!”
„Képes vagyok befolyásolni a saját életemet!”
A pozitív fegyelmezés másik nagy előnye, hogy közösen határozzuk meg a szabályokat és ha gondjaink vannak, közösen keresünk mindenki számára elfogadható megoldásokat.
A pozitív fegyelmezésben egyszerre érvényesül a kedvesség és határozottság, támogatjuk a gyereket abban, hogy önálló legyen és fontosnak érezze magát, ösztönözzük őket arra, hogy felfedezzék mire képesek, és hogy használják problémamegoldó gondolkodásukat.
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei
A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.