Menü

Mit jelent az idegen nyelvi szorongás?

Beszélem a nyelvet, csak épp megszólalni nem merek – valahol itt kezdődik az idegen nyelvi szorongás. Vannak, akik tanultak és beszélnek idegen nyelveket, csak kicsit szorongóbbak, gátlásosabbak az átlagnál. A probléma több embert érint, mint elsőre gondolnánk.

Nyelvtanárként is azt tapasztalom, hogy meglehetősen gyakori, hogy valaki szépen elsajátítja az idegen nyelvet, mégsem meri élesben alkalmazni.

Többségüknek az a legnagyobb félelme, hogy nem tudják magukat kifejezni, félremegy majd az üzenetük. Ez lehet a kiejtés miatt vagy nyelvtani hibáktól való félelem, esetleg a nem hibátlan beszéd miatt. A jelenség cseppet sem egyedi, sőt: mára már szakirodalom is áll mögötte.

A foreign language anxiety, azaz az idegen nyelv elsajátításával járó stressz az egyik legfőbb oka annak, hogy sokan tartózkodnak a nyelvtanulástól.

Diákok esetében a szakértők szerint ez általában három téren jelentkezik: a kommunikációtól való félelem; a vizsgáktól való szorongás; valamint a rossz jegyek miatti aggodalom, pedig a nyelvtanárok is alátámasztják, hogy bár nagyon sok tényezőn múlik, hogy ki milyen magabiztossággal vág bele egy új nyelvbe, mindenképp annak gyakorlása a legfontosabb, tehát bátran merjünk megszólalni!

Különösen nehéz, ha egy tanuló eleve introvertáltabb, ő az idegen nyelven is nehezebben szólal majd meg, mint extrovertált társai. Úgy gondolom az idegen nyelv tanításánál nagyon fontos a beszédközpontú oktatás. Az órán nagyon lényeges és ezt mindig elmondom a diákoknak, hogy ne szégyenítsük, ne nevessük ki egymást.

Tapasztalatom az, hogy csak ront a helyzeten, amikor valaki idegen nyelvi környezetben először meri használni a tudását, az őt körbevevők pedig rögtön kijavítják, korrigálják.

Tolmácsoltam német és magyar tűzoltók között és mikor ki kellett állni, senki sem vállalta, majd miután én elvégeztem a feladatot, számos korrigálás, helyesbítést, kritikát kaptam, aminek az lett a vége, hogy többet nem vállaltam tolmácsolást díszvacsorán vagy mikrofon előtt.

Az asztalnál viszont bármikor elbeszélgettem bármely német tűzoltóval a legkisebb nyelvi fennakadás nélkül. A kudarcélmény mindig elveszi az ember kedvét.

Teljesen mindegy, hogy német, angol vagy bármely más nyelvről is beszélünk, a legjobb – természetesen a körülményekhez képest – ha megvan bennünk egyfajta nyelvi lazaság.

Természetesen egy vizsgahelyzet vagy esetleg az állampolgárság megszerzése meglehetősen stresszes, ekkor nem könnyű azt a bizonyos nyelvi lazaságot hozni.

Az igazi nyelvtanulás az, amikor egy másik országban olyanokkal beszélgetünk, akiknek az az anyanyelvük és aki nem javítgat ki folyamatosan, hanem inkább bátorít. Egy nyelv által betekintést kaphatunk új kultúrákba, új emberek életébe is.

Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

A hiány érzése egy jóléti világ közepén

A XXI. század embere furcsa ellentmondásban él. A történelem során soha nem volt még ennyire kényelmes, biztonságos és kiszámítható az élet, mint manapság. A technológia kitágította a lehetőségeket, szolgáltatások sokasága könnyíti meg a mindennapokat, és a fejlett országokban a legtöbben szinte korlátlanul hozzáférhetnek lehetőségekhez és szórakozáshoz. Ennek ellenére érezhetjük úgy, hogy valami mégsem jó. Hová tűnik a vidámság, és miért olyan nehéz jól érezni magunkat, amikor látszólag semmi sem hiányzik.

Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?

Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?

Tanulható a pozitív gondolkodás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, a pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Vajon tanulható a pozitív gondolkodás és ezáltal a boldogság?