Menü

Mi az a munkamánia és hogyan lehet kezelni?

A munkamánia is egyfajta függőségi állapot, mai cikkünkben erről lesz szó. A függőségek azért károsak, mert negatívan hat ránk azzal, hogy háttérbe szorít minden mást, a családunkat, barátainkat, egészségünket. Hol kezdődik a munkamánia?

„Workalcoholism” – így is nevezik a munkamániát és egy betegségről van szó. Szakemberek szerint ez nem új keletű jelenség, nem napjaink menedzser-betegsége. Hol kezdődik a munkamánia? Aki sokat dolgozik már egyből munkamániás?

Nem feltétlen van így. Aki munkamániás, az nem pusztán „csak” sokat dolgozik, hanem az jellemző rá, hogy túlvállalja magát, túlterhelt, minden perc szabadidejében bűntudata van, ha az nem munkával telik és nem tudja jól érezni magát, folyton szorong a feladatok, határidők, munkahelyi dolgok miatt.

Ha valaki napi 10-12 órát dolgozik, és még otthon is ráhúz egy kicsit estefelé, vagy ha a munka mindennél fontosabb, de már nem jelent örömet, vagy épp, ha szabadságra megy, és akkor is a munka jár a fejében - ezekben az esetekben felmerülhet a gyanú, hogy az illető munkamániás.

Aki ebben szenved, nem képes delegálni a feladatokat, mert fél, hogy az irányítás kicsúszik a kezei közül és ezért mindent inkább magára vállal.

A munkamánia következményekkel jár, lelki és testi problémákban mutatkozik meg, mely akár idegösszeroppanáshoz is vezethet, de a lista hosszú: szívritmuszavar, magas vérnyomás, állandó fejfájás, idegeskedés miatti álmatlanság, hasi panaszok, mellkasi fájdalom, emésztési zavarok, hangulatváltozás, fekélyek, pánikbetegség, pszichoszomatikus betegségek és még sorolhatnánk mennyi minden jelentkezhet.

A munkamánia általában a vezetők betegsége?

Azt gondolnánk igen, de nemcsak a felső vezetők állapota ez, hanem alacsonyabb beosztásúak is érintettek ebben.

A munkamánia meg is előzhető?

Igen! Amerikai szakértők felhívták a figyelmet arra az 5 pontra, mellyel a betegség elkerülhető.

A feladataink között sorrendet kell felállítani.
Új tevékenységet csak akkor vállaljunk, ha egyről lemondunk.
Egyszerre csak egy dolgot csináljunk és arra koncentráljunk.
Mielőtt valami új munkába kezdünk, ellenőrizzük, hogy van-e elegendő erőnk és energiánk az elvégzésére.
Legyünk elégedettek azzal, amit elvégeztünk. A türelmetlenség, rohanás csak feszültebbé tesz.

A munkamánia nem orvosi szakkifejezés, azonban ugyanúgy egyfajta függőséget jelent, mint például a szerencsejáték szenvedély, internet-függőség, alkoholizmus. Az egyén életét szinte kizárólag a munkája uralja, csak ez okoz számára örömet. Kiszállni ebből a mókuskerékből nagyon nehéz. A munkamániások általában nem tudják magukról, hogy betegek. A tüneteket érzékelik, és valamilyen szervi bajra gyanakodnak. Az ok feltárásában egy pszichológus vagy pszichiáter segíthet.

A gyógyulás nem könnyű: meg kell tanulni lassítani, nemet mondani az újabb munkákra, és kényszerítenie kell magunkat arra, hogy a pihenés időszakában teljesen kizárjuk a munkát, tegyük el a laptopot, céges telefont.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Az esti rituálé, ami szebbé tesz – miért ne hagyd ki soha a sminklemosást?

A smink sokunk számára nem csupán eszköz, hanem önkifejezés: egy kis szín az arcon, egy határozott tusvonal vagy egy finoman kiemelt arccsont – mind hozzájárul ahhoz, ahogyan a világnak megmutatjuk magunkat.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?