Menü

Mi az a munkamánia és hogyan lehet kezelni?

A munkamánia is egyfajta függőségi állapot, mai cikkünkben erről lesz szó. A függőségek azért károsak, mert negatívan hat ránk azzal, hogy háttérbe szorít minden mást, a családunkat, barátainkat, egészségünket. Hol kezdődik a munkamánia?

„Workalcoholism” – így is nevezik a munkamániát és egy betegségről van szó. Szakemberek szerint ez nem új keletű jelenség, nem napjaink menedzser-betegsége. Hol kezdődik a munkamánia? Aki sokat dolgozik már egyből munkamániás?

Nem feltétlen van így. Aki munkamániás, az nem pusztán „csak” sokat dolgozik, hanem az jellemző rá, hogy túlvállalja magát, túlterhelt, minden perc szabadidejében bűntudata van, ha az nem munkával telik és nem tudja jól érezni magát, folyton szorong a feladatok, határidők, munkahelyi dolgok miatt.

Ha valaki napi 10-12 órát dolgozik, és még otthon is ráhúz egy kicsit estefelé, vagy ha a munka mindennél fontosabb, de már nem jelent örömet, vagy épp, ha szabadságra megy, és akkor is a munka jár a fejében - ezekben az esetekben felmerülhet a gyanú, hogy az illető munkamániás.

Aki ebben szenved, nem képes delegálni a feladatokat, mert fél, hogy az irányítás kicsúszik a kezei közül és ezért mindent inkább magára vállal.

A munkamánia következményekkel jár, lelki és testi problémákban mutatkozik meg, mely akár idegösszeroppanáshoz is vezethet, de a lista hosszú: szívritmuszavar, magas vérnyomás, állandó fejfájás, idegeskedés miatti álmatlanság, hasi panaszok, mellkasi fájdalom, emésztési zavarok, hangulatváltozás, fekélyek, pánikbetegség, pszichoszomatikus betegségek és még sorolhatnánk mennyi minden jelentkezhet.

A munkamánia általában a vezetők betegsége?

Azt gondolnánk igen, de nemcsak a felső vezetők állapota ez, hanem alacsonyabb beosztásúak is érintettek ebben.

A munkamánia meg is előzhető?

Igen! Amerikai szakértők felhívták a figyelmet arra az 5 pontra, mellyel a betegség elkerülhető.

A feladataink között sorrendet kell felállítani.
Új tevékenységet csak akkor vállaljunk, ha egyről lemondunk.
Egyszerre csak egy dolgot csináljunk és arra koncentráljunk.
Mielőtt valami új munkába kezdünk, ellenőrizzük, hogy van-e elegendő erőnk és energiánk az elvégzésére.
Legyünk elégedettek azzal, amit elvégeztünk. A türelmetlenség, rohanás csak feszültebbé tesz.

A munkamánia nem orvosi szakkifejezés, azonban ugyanúgy egyfajta függőséget jelent, mint például a szerencsejáték szenvedély, internet-függőség, alkoholizmus. Az egyén életét szinte kizárólag a munkája uralja, csak ez okoz számára örömet. Kiszállni ebből a mókuskerékből nagyon nehéz. A munkamániások általában nem tudják magukról, hogy betegek. A tüneteket érzékelik, és valamilyen szervi bajra gyanakodnak. Az ok feltárásában egy pszichológus vagy pszichiáter segíthet.

A gyógyulás nem könnyű: meg kell tanulni lassítani, nemet mondani az újabb munkákra, és kényszerítenie kell magunkat arra, hogy a pihenés időszakában teljesen kizárjuk a munkát, tegyük el a laptopot, céges telefont.

A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?

A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.