Menü

Mi az a munkamánia és hogyan lehet kezelni?

A munkamánia is egyfajta függőségi állapot, mai cikkünkben erről lesz szó. A függőségek azért károsak, mert negatívan hat ránk azzal, hogy háttérbe szorít minden mást, a családunkat, barátainkat, egészségünket. Hol kezdődik a munkamánia?

„Workalcoholism” – így is nevezik a munkamániát és egy betegségről van szó. Szakemberek szerint ez nem új keletű jelenség, nem napjaink menedzser-betegsége. Hol kezdődik a munkamánia? Aki sokat dolgozik már egyből munkamániás?

Nem feltétlen van így. Aki munkamániás, az nem pusztán „csak” sokat dolgozik, hanem az jellemző rá, hogy túlvállalja magát, túlterhelt, minden perc szabadidejében bűntudata van, ha az nem munkával telik és nem tudja jól érezni magát, folyton szorong a feladatok, határidők, munkahelyi dolgok miatt.

Ha valaki napi 10-12 órát dolgozik, és még otthon is ráhúz egy kicsit estefelé, vagy ha a munka mindennél fontosabb, de már nem jelent örömet, vagy épp, ha szabadságra megy, és akkor is a munka jár a fejében - ezekben az esetekben felmerülhet a gyanú, hogy az illető munkamániás.

Aki ebben szenved, nem képes delegálni a feladatokat, mert fél, hogy az irányítás kicsúszik a kezei közül és ezért mindent inkább magára vállal.

A munkamánia következményekkel jár, lelki és testi problémákban mutatkozik meg, mely akár idegösszeroppanáshoz is vezethet, de a lista hosszú: szívritmuszavar, magas vérnyomás, állandó fejfájás, idegeskedés miatti álmatlanság, hasi panaszok, mellkasi fájdalom, emésztési zavarok, hangulatváltozás, fekélyek, pánikbetegség, pszichoszomatikus betegségek és még sorolhatnánk mennyi minden jelentkezhet.

A munkamánia általában a vezetők betegsége?

Azt gondolnánk igen, de nemcsak a felső vezetők állapota ez, hanem alacsonyabb beosztásúak is érintettek ebben.

A munkamánia meg is előzhető?

Igen! Amerikai szakértők felhívták a figyelmet arra az 5 pontra, mellyel a betegség elkerülhető.

A feladataink között sorrendet kell felállítani.
Új tevékenységet csak akkor vállaljunk, ha egyről lemondunk.
Egyszerre csak egy dolgot csináljunk és arra koncentráljunk.
Mielőtt valami új munkába kezdünk, ellenőrizzük, hogy van-e elegendő erőnk és energiánk az elvégzésére.
Legyünk elégedettek azzal, amit elvégeztünk. A türelmetlenség, rohanás csak feszültebbé tesz.

A munkamánia nem orvosi szakkifejezés, azonban ugyanúgy egyfajta függőséget jelent, mint például a szerencsejáték szenvedély, internet-függőség, alkoholizmus. Az egyén életét szinte kizárólag a munkája uralja, csak ez okoz számára örömet. Kiszállni ebből a mókuskerékből nagyon nehéz. A munkamániások általában nem tudják magukról, hogy betegek. A tüneteket érzékelik, és valamilyen szervi bajra gyanakodnak. Az ok feltárásában egy pszichológus vagy pszichiáter segíthet.

A gyógyulás nem könnyű: meg kell tanulni lassítani, nemet mondani az újabb munkákra, és kényszerítenie kell magunkat arra, hogy a pihenés időszakában teljesen kizárjuk a munkát, tegyük el a laptopot, céges telefont.

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.