Biztonságosan a közösségi oldalakon, avagy mit beszéljünk át a gyerekkel
- Dátum: 2024.09.21., 05:24
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alapvető tudnivalók, beállítások, beleegyezés, biztonság, biztonsági használat, digitális mérföldkő, digitális világ, gyerekek, hozzájárulás, kontroll, közösségi oldal, megosztások, online felület, platform, profil, social média használat
Digitális mérföldkő, mikor ismerősnek jelöl neten a saját gyerekünk, talán furcsán, talán örömmel, talán kételkedve szemléljük, ahogy a gyerek első közösségi média profilja elkészül, de mindenképp fontos leülni és megbeszélni vele néhány alapvető tudnivalót.
Mit kell elmondani a gyereknek, milyen információkat kell vele mindenképp átbeszélni?
Mindent lényegében, de főleg a következőket:
Életkor

A legtöbb közösségi platform bizonyos kor alatt hivatalosan nem elérhető a gyerekeknek. Nyilván nem kell semmilyen igazolást vagy dokumentumot benyújtani senkinek, csak ki kell tölteni egy adatsort, amibe bármit be lehet írni, de fontos, ha a gyerek megérti, hogy miért nem szabad megkerülni ezt a szabályt.
Beállítások
Online felületeken lenni mindig kiszolgáltatottságot jelent, mint önmagában veszélyes lehet. Fontos, hogy tisztában legyen a beállításokkal és azzal, hogy ezeket ne korlátozásként élje meg a gyerek. Állítsátok be együtt, hogy ki láthatja a profilját, legyen kontroll.
Profilkép és személyes adatok
A közösségi oldalakon létrehozott profilokon a lehető legkevesebb információt adjuk meg magunkról, semmilyen formában ne osszuk meg például lakcímünket, telefonszámunkat, vagyoni vagy éppen egészségügyi helyzetünk adatait, ezt elsőnek tanítsuk meg a gyerekeinknek.
Hozzájárulás, beleegyezés, megosztások
A hozzájárulás kapcsán érdemes beszélni a gyerekkel arról, hogy ha másokról készít és oszt meg képet, akkor meg kell beszélje az érintettekkel. Jó, ha a többiek is tudnak róla, és eldönthetik akarnak-e kikerülni a netre. Beszéljük meg, hogy mitől biztonságos egy megosztás. Miért fontos, hogy olyat ne tegyen ki, ami bántó, sértő másokra. Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy semmiképp se töltsenek fel magukról vagy ismerőseikről, barátaikról olyan képeket, amelyekkel méltatlan helyzetbe hozzák saját magukat, vagy ismerőseiket, a személyiségi jogok a neten is élnek. A legfontosabb tudnia, hogy minden, amit megoszt, annak nyoma marad.
Mit lehet tenni online zaklatás esetén?
Mindenképp jó, ha szóba jön az online zaklatás, amikor a közösségi oldalakról beszélgetünk. Adatok szerint minden 3. gyerek biztosan találkozik az online zaklatás valamilyen formájával. Gyermekünknek tudnia kell, hogy hogyan jelezheti, ha valaki bántja, zaklatja. Hogyan tilthat le kéretlen tartalmakat vagy olyan embereket, akikkel nem akar kapcsolatban lenni.

Pedagógusként az osztályaimnak sokszor szoktam erről órát tartani, s akár videófilmekkel, dokumentumfilmekkel is szemléltetni a social media veszélyeit.
Ne vegye a szívére a negatív kommenteket!
A legtöbb poszt alatt mindig vannak „trollok”, vagy olyanok, akik negatív, bántó, sértő hozzászólást írnak, esetleg nem megfelelő formában szólnak a témához. Őket tudni kell kezelni.
Fontos, hogy beszélgessünk a gyerekkel arról, miért lehet veszélyes az internet. Nem az a cél, hogy megijesszük őket, hanem az, hogy ne legyenek tabuk és ha kérdése van, nyugodtan mondja el. A gyerek és szülő közötti bizalmas kapcsolat teszi lehetővé, hogy a gyerek elmondja, ha valami bántja, vagy ha olyasmi történik, amivel nehezen tud megbirkózni.
A digitális világ könnyen beszippanthatja a gyerekeket és felnőtteket egyaránt, ezért a tudatos médiahasználat nagyon fontos. Az internet, illetve a közösségi oldalak tudatos, biztonságos használatával, alapvető szabályaival magunk és gyermekeink biztonsága érdekében tisztában kell lennünk.
Október 1. – Az Idősek Világnapja: figyelem, szeretet és megbecsülés
Október 1-je az Idősek Világnapja, amely minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy az idősebb generáció tagjai milyen fontos szerepet töltenek be családjainkban és közösségeinkben. Ez a nap nem csupán az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy jobban odafigyeljünk azokra, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, családot neveltek, közösségeket építettek, és rengeteg tapasztalatot adtak át a következő generációknak.
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.