Menü

Elsősegélymódszerek, amiket érdemes megtanítani a gyerekeknek

Az elsősegélymódszerek elsajátítását nem lehet elég korán kezdeni, vannak módszerek, amiket érdemes megtanítani a kicsiknek is. Mely elsősegélynyújtási módszerek megtanulása fontos már gyerekkorban is?

Az elsősegélynyújtás olyan ismeretanyag, melyet egészen kicsi kortól érdemes fokozatosan tanítanod a gyerekeidnek. Már egészen fiatal korban szükség lehet segítségnyújtásra, így érdemes minél előbb megtanítani a gyerekeknek, hogy vészhelyzetben okosan, talpraesetten viselkedjenek. Érdemes már kicsi korban elkezdeni, hiszen így sokkal jobban rögzül bennük az információ, és később már biztos alapokra építkezhetnek.

A gyerekek óhatatlanul szenvednek olykor kisebb baleseteket: elesnek, lehorzsolják a térdüket, megütik magukat. Amikor ezeket a sérüléseket ellátjuk, mindig részletesen magyarázzuk el nekik, hogy mit és miért teszünk, ettől egyrészt kevésbé tűnik ijesztőnek a helyzet, másrészt tanulnak is belőle.

A gyerekek hihetetlenül gyorsan tanulnak, már háromévesen tökéletesen kezelik az okostelefonokat, ezért bátran elkezdhetjük az elsősegélymódszerek oktatását már ilyen pici korban is.

Semmi bonyolult dologra nem kell gondolni, elegendő az alapvető elsősegélyt megtanítani, annyit legalább, hogy mi a teendő vészhelyzetben, mit kell tenni, milyen telefonszámot kell hívni és milyen információkat kell elmondani a telefonban?

A gyerekek nagy része már egészen fiatal korban tudja kezelni a telefonokat, már csak az alapvető hívószámok megtanítására kell megtanítani őket: fontos, hogy fejből tudják tárcsázni vész esetén a 112-t. Ezt akár már 3-4 évesen meg tudják jegyezni. Én magam otthon a faliújságra és a hűtőre is kitettem a 112-es hívószámot, ami vész esetén akár életet is menthet.

Megbeszéltem a gyerekekkel (és időről időre nem árt velük átismételni), hogy hogyan kell beszélni az operátorokkal, el kell mondani, hogy mi történt, hány sérült van, mi a pontos cím. Az elsősegélykészletet ismerete sem árt, óvodás vagy kisiskolás korban meg lehet mutatni nekik, mert így még a legváratlanabb helyzetekben is tudják majd, mi a teendőjük.

A legfontosabb megtanítani, hogy ne essenek kétségbe, ha vészhelyzet van.

Amennyiben tűz üt ki, tudniuk kell, hogyan kezdhetik meg az oltását, ha nincs felnőtt a közelben. Nagyobb tűz esetén fontos megtanítani nekik, hogy a lehető leggyorsabban hagyják el az adott területet, és valamilyen ruhadarabbal takarják el az orrukat és a szájukat.

A legtöbben sajnos a mai napig nem tudják, mi a teendő vészhelyzetben, s sajnos nem tudnának segíteni. Önök tudnák, mi a teendő, tudnának elsősegélyt nyújtani? Ha ebben bizonytalanok, akkor nem árt átismételni a legfontosabb elsősegélynyújtási tudnivalókat!

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.