Ha a szünet után nehezen megy a korai kelés…
- Dátum: 2024.09.02., 23:44
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alvás, alvásszakértő, átállás, fokozatos, kék fény, korai kelés, lefekvés, melatonin, mozgás, okoseszköz, pihenés, reggeli ébredés, szünet, tanév, táplálkozás
A reggeli ébredés, jobban mondva az ágyból való felkelés a legtöbb ember számára a nap egyik legnehezebb feladata. A kevésbé megfeszített nyári időszak, a vakáció és a nyaralások után valószínűleg sokaknak nehezére esett hosszú idő után először újra korán kelni. Akinek gyermeke van, tudja, hogy sajnos visszaállni a korai kelésre és korábbi esti lefekvésre nem könnyű feladat, sok esetben hetekbe is telhet.
A megoldás valószínűleg abban rejlik, hogy fokozatosan kell átállni gyermeknek és nekünk szülőknek is az iskolai üzemmódba, ez számos családnak kihívást jelent.
Az alvásszakértő szerint az egyik legfontosabb, amit észben kell tartanunk és még a hisztit is elkerülhetjük vele az az, hogy nem várhatjuk el a gyerekektől a hirtelen átállást. A hirtelen váltás egyébként sem jó, hiszen megterhelő is, ehelyett fokozatosságot és kisebb változtatásokat kell tenni az alvási rutinon.

Ha a nyári szünet ideje alatt iskolás vagy óvodás gyerekünk rendszeresen aludt kicsit délután, akkor próbáljuk meg fokozatosan csökkenteni ennek idejét, hogy estére kellően fáradt legyen.
Érdemes kipróbálni azt a módszert (ezt bármelyik iskolai szünet előtti héten már meg lehet tenni), hogy minden nap 15-20 perccel korábban fektetjük le a csemetéket és megyünk aludni mi is, majd reggel 15 perccel korábban ébresztjük fel őket. Ezt pedig ismételjük meg néhány naponta, amíg el nem érjük a kívánt ébresztési időt.
Figyeljünk arra, hogy minél kevesebb időt töltsön a gyermek okoskütyük használatával és lehetőleg lefekvés előtt ezt mellőzze. Ezzel hamarabb eléri a nyugodt állapotba kerülést, mely az alváshoz elengedhetetlen. Fontos, hogy az elalvás előtti órában a gyerekek már tegyék félre az elektronikus eszközöket, és kezdjék meg az esti rutint, vagyis a fürdést, fogmosást.
Napjainkban egyre több mesterséges forrása van a kék hullámhosszú fénynek és ezek közül rengeteggel napi szinten találkozunk (pl. számítógép monitorok, okostelefonok, televíziók, energiatakarékos lámpák, neoncsövek). A kék fény a nappali órákban javítja az éberséget és a hangulatot, éjszaka azonban nehezíti az elalvást, ugyanis elnyomja a melatonin, azaz „alváshormon” termelését.
Az optimális alvási körülmények megteremtése is sokat számít.

Gondoskodni kell arról, hogy a gyermek szobája lehetőleg - a körülményekhez képest - hűvösebb, csendes és sötét legyen.
Koordináljuk jól a reggeleket, hogy időt nyerjünk!
A kevésbé fontos tevékenységeket rövidítsük le, a reggeli telefonnyomkodás helyett inkább maradjon több időnk egy tápláló reggelire, vagy egy tízórai turmix elkészítésére, a gyereknek uzsonna csomagolására.
Az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás is szorosan összefügg a pihentető alvással. Sokat segít a rendszeres testmozgás is, de jó észben tartani, hogy az esti órákban végzett aktivitás könnyen felpörgetheti a gyermeket.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.