Menü

Érdekességek az olimpiáról

Magyarország hat arany-, hét ezüst- és hat bronzéremmel, az éremtáblázaton (és a pontversenyben is) a tizennegyedik helyen zárta a párizsi játékokat. Ez a teljes mérleg, mely egyetlen bronzzal marad el a tokiói eredménytől.

Nehezen indult Magyarországnak a párizsi olimpia, de pénteken a csodás tizennegyedik versenynap, a hat érem, közte a két arany meghozta a várt áttörést. A teljes mérleg – hat arany, hét ezüst és hat bronz. A közép-európai országok közül Magyarország kiemelkedik, mögöttünk Ukrajna és Románia egyaránt három arannyal következik.

Olimpia és jelképek

Az olimpia legismertebb jelképe a zászló, amit az 1920-as, Antwerpenben rendezett torna óta változatlan formában láthatunk. Az öt egybefonódó karika ötlete a modern olimpiai játékok elindításában is nagy szerepet vállaló Pierre de Coubertin fejéből pattant ki 1913-ban.

A karikák a földrészeket szimbolizálják, azt az öt kontinenst jelképezik, melyeket az olimpiai eszme egyesített. Korábban a színeket földrészekhez rendelték, így lett Európa kék, Ázsia sárga, Afrika fekete, Észak- és Dél-Amerika piros, míg Ausztrália zöld színű. 1951 óta a hivatalos álláspont szerint azonban a színek nincsenek külön földrészekhez rendelve, ezért más szempontok alapján esett rájuk a választás. Az öt színből ugyanis legalább egy biztosan megtalálható minden egyes résztvevő nemzet zászlóján.

Egy másik meghatározó jelkép az olimpiai láng, ami az ókori olimpiai játékok alatt égett, szimbolizálva a történetet, miszerint Prométheusz titán ellopta a tüzet Zeusztól, és az embereknek adta.

Mi volt a legtávolabbi helyszín, ahol a fáklya járt?

Bár a láng nem égett, a fáklya még a Földet is elhagyta, mikor Oleg Kotov és Szergej Rjazanszkij orosz űrhajósok a 2014-es szocsi téli olimpia fáklyájával tettek űrsétát. Jelképesen átadták az eszközt útjuk során egymásnak, mindezt 400 kilométer magasságban. Ez volt a legtávolabbi helyszín, ahol a fáklya valaha is járt, és jó eséllyel ez egy darabig még így is marad.

Érdekességek az olimpiákról

Tudta, hogy az 1936-os berlini olimpia volt az első, amit élőben közvetített a televízió? Tudta, hogy eddig mindössze három alkalommal maradt el olimpia? (mindannyiszor háború miatt)

Érdekesség, hogy az első néhány újkori olimpián még nem tartottak megnyitó ünnepséget. Csak az 1908-as londoni olimpiával jött ez divatba, azóta pedig a rendező városok folyamatosan próbálják felülmúlni egymást a különböző produkciókkal.

Tudta, hogy hazánk első olimpiai aranyérmét Hajós Alfrédnak köszönhetjük? Hajósnak a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében kellett teljesítenie a távot.

Külön érdekesség, hogy a nemzetközi sportsajtó a Magyar Delfin becenevet aggatta rá, míg az akkori görög uralkodó, I. György király kérdésére, miszerint hol tanult meg ilyen jól úszni, Hajós zavarában csak annyit tudott felelni, hogy „a vízben”.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?

Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?

Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.

Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma

Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.

Nem a jóga, hanem az erdő hódít

Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.

Művészetterápia, a felszabadító alkotás

Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.