Menü

Érdekességek az olimpiáról

Magyarország hat arany-, hét ezüst- és hat bronzéremmel, az éremtáblázaton (és a pontversenyben is) a tizennegyedik helyen zárta a párizsi játékokat. Ez a teljes mérleg, mely egyetlen bronzzal marad el a tokiói eredménytől.

Nehezen indult Magyarországnak a párizsi olimpia, de pénteken a csodás tizennegyedik versenynap, a hat érem, közte a két arany meghozta a várt áttörést. A teljes mérleg – hat arany, hét ezüst és hat bronz. A közép-európai országok közül Magyarország kiemelkedik, mögöttünk Ukrajna és Románia egyaránt három arannyal következik.

Olimpia és jelképek

Az olimpia legismertebb jelképe a zászló, amit az 1920-as, Antwerpenben rendezett torna óta változatlan formában láthatunk. Az öt egybefonódó karika ötlete a modern olimpiai játékok elindításában is nagy szerepet vállaló Pierre de Coubertin fejéből pattant ki 1913-ban.

A karikák a földrészeket szimbolizálják, azt az öt kontinenst jelképezik, melyeket az olimpiai eszme egyesített. Korábban a színeket földrészekhez rendelték, így lett Európa kék, Ázsia sárga, Afrika fekete, Észak- és Dél-Amerika piros, míg Ausztrália zöld színű. 1951 óta a hivatalos álláspont szerint azonban a színek nincsenek külön földrészekhez rendelve, ezért más szempontok alapján esett rájuk a választás. Az öt színből ugyanis legalább egy biztosan megtalálható minden egyes résztvevő nemzet zászlóján.

Egy másik meghatározó jelkép az olimpiai láng, ami az ókori olimpiai játékok alatt égett, szimbolizálva a történetet, miszerint Prométheusz titán ellopta a tüzet Zeusztól, és az embereknek adta.

Mi volt a legtávolabbi helyszín, ahol a fáklya járt?

Bár a láng nem égett, a fáklya még a Földet is elhagyta, mikor Oleg Kotov és Szergej Rjazanszkij orosz űrhajósok a 2014-es szocsi téli olimpia fáklyájával tettek űrsétát. Jelképesen átadták az eszközt útjuk során egymásnak, mindezt 400 kilométer magasságban. Ez volt a legtávolabbi helyszín, ahol a fáklya valaha is járt, és jó eséllyel ez egy darabig még így is marad.

Érdekességek az olimpiákról

Tudta, hogy az 1936-os berlini olimpia volt az első, amit élőben közvetített a televízió? Tudta, hogy eddig mindössze három alkalommal maradt el olimpia? (mindannyiszor háború miatt)

Érdekesség, hogy az első néhány újkori olimpián még nem tartottak megnyitó ünnepséget. Csak az 1908-as londoni olimpiával jött ez divatba, azóta pedig a rendező városok folyamatosan próbálják felülmúlni egymást a különböző produkciókkal.

Tudta, hogy hazánk első olimpiai aranyérmét Hajós Alfrédnak köszönhetjük? Hajósnak a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében kellett teljesítenie a távot.

Külön érdekesség, hogy a nemzetközi sportsajtó a Magyar Delfin becenevet aggatta rá, míg az akkori görög uralkodó, I. György király kérdésére, miszerint hol tanult meg ilyen jól úszni, Hajós zavarában csak annyit tudott felelni, hogy „a vízben”.

Digitális detox a mindennapokban – Hogyan szerezzük vissza a figyelmünket?

Az okoseszközök és online platformok térnyerése alapjaiban alakította át a mindennapjainkat. A folyamatos értesítések, a közösségi média jelenlét és az állandó elérhetőség újfajta mentális terhelést eredményez.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Hogyan válj rendszeres futóvá egy hónap alatt?

A tavasz ideális időszak a futás újrakezdésére, de a lelkesedés önmagában nem elég a tartós eredményekhez. A valódi változást nem az intenzitás, hanem a tudatosan felépített rendszer és a fokozatosság hozza meg. Megmutatjuk, hogyan alakíthatsz ki fenntartható futórutint 30 nap alatt.

Túrázás csendben – Az egyedüllét tiszta ereje

Egy kirándulás során eljön az a pillanat, amikor nem a táj a lényeg, hanem az, hogy végre csend van. Nincs folyamatos alkalmazkodás, valamint „merre menjünk” vita. Egyszerűen te vagy, a lábbelid ritmusa és az útvonal. A magányos túrázás elsőre ijesztőnek tűnhet, mivel nincs ki mögé rejtőznünk. Ugyanakkor éppen ebben rejlik az ereje, hiszen az élmény lehetőséget ad a mélyebb önreflexióra.

A sakkozás jótékony hatásai – Több mint játék

A sakkozás évszázadok óta az egyik legismertebb stratégiai játék, amely nemcsak szórakoztató elfoglaltság, hanem komoly szellemi fejlesztő eszköz is. A világ minden részén játsszák, és olyan híres nagymesterek tették ismertté, mint Garry Kasparov vagy Magnus Carlsen.