Honnan ered a közösségi hűtőszekrény projekt?

A community fridge mozgalom 2015-ben indult Németországban, majd jelent meg az Egyesült Királyságban. A törekvés fő célja, hogy közterületen elérhető hűtőket, fagyasztókat hozzanak létre, és tegyenek elérhetővé mindenki számára. Ezeket általában jótékonysági szervezetek, vagy egy-egy nagyáruház üzemelteti és tartja fenn, akik részt vesznek a projektben, és a fő cél a jótékonykodás, valamint a felesleges élelmiszerek megmentése.

Mi a mozgalom lényege?

A community fridge fő lényege, hogy mindenki ad, és elvesz valamennyit a nyilvánosan elérhető hűtőszekrényből, ezzel segítve másokat, és önmagát is. Elméletben a projekt úgy néz ki, hogy ha például valaki vásárol egy felesleges terméket, akkor otthagyja a közösségi helyen, és cserébe elvesz valamit (ha szeretne). A hűtők mellett persze találhatunk konzervet, tojást, befőttet, ami szintén szabadon vihető. A rászorulók támogatása mellett a fő cél, hogy csökkentsük az élelmiszerek pazarlását. Tehát akár bontott terméket is vihetünk – nyilvánvalóan normális keretek között –, például ha valami nem ízlett, csak ne dobjuk bele a szemetesbe. A mozgalom a COVID alatt felerősödött az USA-ban, ugyanis ez a módszer olyan vidéki helyeken, kisvárosokban is hasznos lehet, ahol nehezebb a hozzáférés az élelmiszerekhez nem feltétlenül anyagi, hanem infrastrukturális okok miatt.

A közösség része…

A közösségi hűtők ötlete arról is szól, hogy egy csoport részévé váljanak, összehozzanak embereket, beszédtémát teremtsenek egy-egy helyen belül, az offline, és az online térben egyaránt. Valamint egy-egy nyilvános helyen, de zárt térben lévő hűtőt dekorálnak, színesítik a körülötte lévő teret. Az önkénteskedés, adományozás, valamint az élelmiszerek megmentésének egy láthatatlan formája ez, ami összeköt embereket, akár civilként, vagy egy cég, szervezet tagjaként.

Miért nem működik a dolog Magyarországon?

Röviden véleményem szerint, amiatt, mert a magyarok túl zárkózottak az efféle élelmiszer cserékhez. Ha valaki létre is hoz egy ilyen helyet, mondjuk egy üzlet előterében, vagy akár egy bevásárlóközpontban akkor sem hall róla senki, szóval a marketing, szponzoráció része is hiányzik. Itthon egy ilyen projektnek nem lenne kultúrája, ha valaki élelmiszert cserél, akkor elcseréli ismeretségi körbe, barátokkal, vagy ha rászorulóknak ad valaki élelmiszert, akkor azt alapítványok, szervezetek, különböző ismert emberek adják. Egyszerűen a hétköznapi ember megveszi amire szüksége van, és nem vásárol, vagy készít élelmiszert pluszba, különösen nem annyit, hogy elvigye egy közösségi hűtőbe, hogy aztán mások használják.

Másrészt itthon kérdéses a fenntartás is, ha egy üzlet, bolt próbál meg egy nyilvánosan elérhető hűtőt kialakítani, akkor nyilván nem akar senki zűrös alakokat beengedni a boltjába. Holott a programnak valójában a fő lényege a rászorulók támogatása. Valamint törvényileg is problémába ütközik a dolog, ugyanis a közösségi hűtők adományozásnak számítanak, amit engedélyeztetni kell, például egy kisbolt esetén már maga az adminisztrációs folyamat is túl időigényes lenne.

Valamint az egész projekt elméletileg egy önműködő folyamatot követ, viszont a gyakorlatban szinte bizonyos, hogy csak úgy működőképes ha valaki utánatölti a dolgokat, és néha beletesz pluszba a hűtőbe. Ha például egy önkormányzat hoz létre egy helyet, akkor ott van a veszély, hogy valójában senki sem tartja fenn a hűtőt, egyéni szinten senki sem rak bele, igazából egész nap üresen áll, és szép lassan tönkremegy az idő elteltével.

Összességében a community fridge egy nemes gondolat, ami az adományozáson túl, az élelmiszer pazarlás megállításáról is szól. Külföldön lokális mértékben működik a folyamat, itthon viszont alig hallani róla, sőt még magyar nyelvű cikket sem látni a témáról. Viszont más országokban is szinte minden esetben kell egy külső kéz, aki többet ad be a közösbe, mint amennyit elvesz. Összességében pozitív visszajelzés lenne, ha itthon is hallanánk a mozgalomról, vagy esetleg valaki megpróbálná megvalósítani valamelyik nagyvárosban.