Menü

Vashiány kezelése természetes módszerekkel

A vashiány még ma is népbetegségnek számít, a fejlett országokban az emberek 60-80 százalékát érinti legalább egyszer élete során. Igyekeztünk összegyűjteni, hogy milyen okok állhatnak a hátterében, mit tehetünk a megelőzés érdekében és hogyan kezelhető természetes módszerekkel?

Egy átlagos felnőtt szervezet 2,5-5 gramm vasat tartalmaz. A vas feladatai közé tartozik egyebek mellett az oxigén és a szén-dioxid szállítása, a hemoglobin és a mioglobin szintézise, ezenkívül hat az enzimek működésére is.

Vashiányról akkor beszélhetünk, amikor a szervezetben alacsony a vas szintje. A vas esszenciális, azaz létfontosságú elem, és mivel a szervezet nem tudja előállítani, így kívülről kell bevinni. Ennek legegyszerűbb módja a táplálkozás során történő bevitel, természetes módszerrel. Kiváló vasforrások például a vörös húsok, a halak, a tojássárgája, de sok található ebből a fontos nyomelemből a hüvelyesekben, a zöld leveles zöldségekben, a szójában, illetve egyes magvakban, diófélékben is.

Milyen tüneteket okozhat a vas hiánya?

Az enyhe vashiány jellemzően nem okoz tüneteket, súlyosabb esetekben azonban olyan panaszok jelentkezhetnek, mint a fertőzésekre való fogékonyság, a fáradékonyság, az energiaszegénység, a hajhullás, a légszomj, a sápadt bőr, a nyelési nehézség vagy a puha, törékeny körmök. Amennyiben hosszú távon elégtelen a szervezet vasellátottsága, vashiányos vérszegénység alakulhat ki, mely komoly szövődményekkel járhat, például szívproblémákkal, várandósoknál koraszülés esélyével, gyerekeknél pedig a növekedésre, fejlődésre hat negatívan.

Mi okoz vashiányt?

A vashiány lehetséges okai közt említhető, ha a normálisnál több vasat veszítünk, vagy nem megfelelően tud felszívódni, esetleg megnő a szervezet vasigénye, vagy a szükségesnél kevesebb vasat viszünk be. Nőknél a menstruáció miatt gyakoribb a vashiány, valamint a gyulladásos bélbetegségek is okozhatnak ilyet.

Sok esetben a vashiány oka az étrendünkben keresendő. Ha valaki valamilyen speciális étrendet tart, fokozottan veszélyeztetett a vashiány kialakulására. Végül, de nem utolsósorban a túl gyakori véradás is vezethet vashiányhoz, ha kimeríti a vaskészleteket.

Mikor állhat megnövekedett vasigény a vashiány mögött?

Bizonyos életszakaszokban – pl. terhesség során, kisgyermekeknél és serdülőkorban - több vasra van szüksége a szervezetnek a növekedéshez, fejlődéshez, de tartós és erőteljes fizikai megterhelés miatt, például sportolóknál is megnövekszik a vasigény.

Mint mindenben itt is a legjobb taktika a megelőzés. Életmódbeli tényezők megváltoztatásával, vastartalmú étrend-kiegészítők vagy vaspótló gyógyszer szedésével, megfelelő étrenddel ez a betegség is megelőzhető.

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Tökfélék jótékony hatása

A tökféléket rendkívül változatos formában, színben és ízben találjuk meg a piacokon, vagy a boltok polcain, nagyon egészséges zöldség szervezetünk számára.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.