Menü

Trükkök, amivel rávesznek az online vásárlásra

A reklámok folyamatosan jelen vannak az életünkben. Nehéz definiálni egy olyan jelenséget, ami ennyire intenzíven jelen van mindennapjainkban, mint a hirdetés. A marketing és a reklámok fő célja a meggyőzés, a rábeszélés, manipulálás. Konkrétan milyen trükköket alkalmaznak a meggyőzésünkre és mit tehetünk, hogy ellenálljuk a reklámok csábításának, erről írunk ma.

„Csak ma! Amíg a készlet tart!” S már sietünk is vásárolni. Na jó, talán ez kicsit kisarkított megfogalmazás, de az időkorlát a leggyakoribb hirdetési technikák közé tartozik. Azzal operál, hogy a vásárló érezze, ha nem vásárol azonnal, elszalasztja a nagy lehetőséget. Ellenállási tipp: gondoljuk végig, valóban szükségünk van-e a termékre.

„Kötelező darabok”

Mi az, hogy kötelező, egyáltalán miért is kötelező és kinek, miért… Egy hirdetés miért szólít fel vásárlásra.

Ellenállási tipp: semmi sem kötelező és amúgy is van ilyen alapdarab otthon.

„Egyet fizet, kettőt kap!” A harmadik termék valóban ingyen van? Dehogy!

Ez a stratégia valóságos becsapás: azt hisszük spórolunk, holott valójában még többet is költünk, mint egyébként.

Hárítási tipp: döntsük el hány darabra és pontosan mikor van szükségünk.

„Ha valamennyi forint felett vásárol, legközelebb kedvezményt adunk!”

Ellenállási tipp: Nézzük csak meg ilyenkor a sokszor rejtett feltételeket. Az apró betűs részt.

Erotikus reklámmal is sok mindent el lehet adni.

A hirdetések sokszor annyira erősen alapulnak szexuális témákon, hogy szinte már észre sem vesszük. Azt sugallják, hogy egy áru vonzóbbá teheti használóját.

Ne hagyjuk magunkat félrevezetni! Szándékosan félrevezető dizájn.

Ki ne találkozott volna az akaratunk ellenére felugró hirdetési ablakokkal, melyeket nem lehet bezárni, vagy átugrani, átléptetni. Az az ajánlat bezárásához szükséges „x” alig található meg. Kétségtelenül dühítő módszer.

Feliratkozás – ki ne ismerné ezt a technikát, emailben csak kapjuk és kapjuk a reklámanyagot, leiratkozni róla pedig már nekünk kell. Nehezen szabadul meg az ember sokszor a rengeteg spamtől, amit kap egy nap a fiókjába.

„Ami drága, az jó is”

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minél több pénzt adunk ki egy bizonyos termékért, annál jobbat fogunk kapni érte, ami a valóságban sokszor egyáltalán nem igaz.

Óvakodjunk a túlárazott termékektől!

Ha az interneten vásárlunk, sokszor megvetetik velünk azt is, amit eszünk ágában sem volt beszerezni. Erre külön szakma épül, ők pedig megpróbálnak mindenféle módon hatni a tudatunkra, befolyásolni a véleményünket.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?