Trükkök, amivel rávesznek az online vásárlásra
- Dátum: 2024.07.28., 20:44
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- befolyásolás, csábítás, ellenállási tipp, hirdetés, hirdetési technika, manipulálás, marketing, meggyőzés, online, rábeszélés, reklám, vásárlás, véleményformálás
A reklámok folyamatosan jelen vannak az életünkben. Nehéz definiálni egy olyan jelenséget, ami ennyire intenzíven jelen van mindennapjainkban, mint a hirdetés. A marketing és a reklámok fő célja a meggyőzés, a rábeszélés, manipulálás. Konkrétan milyen trükköket alkalmaznak a meggyőzésünkre és mit tehetünk, hogy ellenálljuk a reklámok csábításának, erről írunk ma.
„Csak ma! Amíg a készlet tart!” S már sietünk is vásárolni. Na jó, talán ez kicsit kisarkított megfogalmazás, de az időkorlát a leggyakoribb hirdetési technikák közé tartozik. Azzal operál, hogy a vásárló érezze, ha nem vásárol azonnal, elszalasztja a nagy lehetőséget. Ellenállási tipp: gondoljuk végig, valóban szükségünk van-e a termékre.
„Kötelező darabok”
Mi az, hogy kötelező, egyáltalán miért is kötelező és kinek, miért… Egy hirdetés miért szólít fel vásárlásra.
Ellenállási tipp: semmi sem kötelező és amúgy is van ilyen alapdarab otthon.
„Egyet fizet, kettőt kap!” A harmadik termék valóban ingyen van? Dehogy!
Ez a stratégia valóságos becsapás: azt hisszük spórolunk, holott valójában még többet is költünk, mint egyébként.
Hárítási tipp: döntsük el hány darabra és pontosan mikor van szükségünk.
„Ha valamennyi forint felett vásárol, legközelebb kedvezményt adunk!”
Ellenállási tipp: Nézzük csak meg ilyenkor a sokszor rejtett feltételeket. Az apró betűs részt.
Erotikus reklámmal is sok mindent el lehet adni.
A hirdetések sokszor annyira erősen alapulnak szexuális témákon, hogy szinte már észre sem vesszük. Azt sugallják, hogy egy áru vonzóbbá teheti használóját.
Ne hagyjuk magunkat félrevezetni! Szándékosan félrevezető dizájn.
Ki ne találkozott volna az akaratunk ellenére felugró hirdetési ablakokkal, melyeket nem lehet bezárni, vagy átugrani, átléptetni. Az az ajánlat bezárásához szükséges „x” alig található meg. Kétségtelenül dühítő módszer.
Feliratkozás – ki ne ismerné ezt a technikát, emailben csak kapjuk és kapjuk a reklámanyagot, leiratkozni róla pedig már nekünk kell. Nehezen szabadul meg az ember sokszor a rengeteg spamtől, amit kap egy nap a fiókjába.
„Ami drága, az jó is”
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minél több pénzt adunk ki egy bizonyos termékért, annál jobbat fogunk kapni érte, ami a valóságban sokszor egyáltalán nem igaz.
Óvakodjunk a túlárazott termékektől!
Ha az interneten vásárlunk, sokszor megvetetik velünk azt is, amit eszünk ágában sem volt beszerezni. Erre külön szakma épül, ők pedig megpróbálnak mindenféle módon hatni a tudatunkra, befolyásolni a véleményünket.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.