Menü

Ételallergia és ami mögötte van

Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka ételallergiás. Sok embernek van viszont intoleranciája, mert rosszul tolerál bizonyos ételeket, ez nem keverendő azonban a valódi ételallergiával.

Mely ételek okoznak leggyakrabban ételallergiát és hogyan alakul ki?

Az ételallergia hátterében az immunrendszer kóros válasza áll. Ételallergia akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely étel összetevőt - legtöbbször fehérjét -, és beindítja a védekezési reakciót ellene.

A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél a tojás, a kagyló, a halak, a mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének közé sorolható a tej, a szója, a tojás, a halfélék és tenger gyümölcsei, valamint az olajos magvak.

Az ételallergia tünetei nem mindig a tápcsatornához kötődnek. Gyakran látunk olyan tüneteket, melyek más betegségekre is jellemzők lehetnek, ezért a felismerést mindenképp szakorvosra kell bízni

Az ételallergia lehetséges tünetei között szerepelnek az orr-garat részen megjelenő tünetek: orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, garatviszketés, gégeödéma. Jellemzők a bőrtünetek, úgy, mint csalánkiütés, ekcéma. A gyomor-bélrendszerben megjelenő tünetek között pedig a hasi fájdalmak, hasi görcsök, hasmenés, hányás jelezhet ételallergiát.

Egész szervezetet érintő súlyos tünet az anafilaxia, az anafilaxiás sokk. Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek.

Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszély-helyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között az ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, hisztamin szabadul fel, mely tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben. Ételallergia vizsgálat során a gyanús ételek tesztelése a legfontosabb lépés.

Összekeverhető más érzékenységgel?

Az ételallergia tünetei igencsak hasonlóak mind a cöliákia, mind a hisztamin intolerancia és akár az étel intolerancia esetében is, ám ezek nem keverendők össze. Mindegyik más-más terápiát igényel.

A vizsgálat vérvétellel indul, mely során meghatározzák az adott élelmiszer ellen a szervezetben jelenlevő ellenanyag szintjét, de végeznek bőrtesztet is az alkaron, illetve terheléses vizsgálatot is javasolhatnak. A terheléses vizsgálat során a szervezetet a kérdéses étellel "terhelik", majd megfigyelik a tüneteket.

Mit jelent a kihagyásos módszer?

Kihagyásos vizsgálat esetén, ahogy a neve is jelzi kihagyatják a kérdéses élelmiszert az étkezésből - ha a tünetek enyhülnek, megszűnnek, az adott élelmiszerre való gyanú megerősödik.

Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi vizsgálat. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását.

Amikor a stressz a gyomrodban jelentkezik

A mindennapi élet során szinte mindenki találkozik stresszes helyzetekkel, azonban nem mindenki reagál rájuk ugyanúgy. Vannak, akik könnyebben veszik az akadályokat, míg másoknál a tartós feszültség testi tünetekben is megjelenik. Az egyik leggyakoribb ilyen reakció a gyomor érzékeny működése, közismert nevén a gyomorideg.

Mi befolyásolja valójában az őszülés ütemét?

Az ősz hajszálak megjelenését sokan automatikusan az öregedés első jelének tekintik, pedig a folyamat jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán az idő múlására vezessük vissza. Nem ritka, hogy valaki már a húszas éveiben felfedez néhány ősz szálat.

Folsav nem csak kismamáknak – amit felnőttként is érdemes tudni róla

Nemrég egy beszélgetés közben a kolléganőm teljesen meglepődött, amikor szóba került, hogy rendszeresen szedek folsavat. Az első reakciója az volt: „De hát nem vagy terhes, akkor miért?” Ez a kérdés egyébként nagyon gyakori, és jól mutatja, mennyire él a köztudatban az a tévhit, hogy a folsav kizárólag várandósság alatt fontos. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.