Menü

Ételallergia és ami mögötte van

Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka ételallergiás. Sok embernek van viszont intoleranciája, mert rosszul tolerál bizonyos ételeket, ez nem keverendő azonban a valódi ételallergiával.

Mely ételek okoznak leggyakrabban ételallergiát és hogyan alakul ki?

Az ételallergia hátterében az immunrendszer kóros válasza áll. Ételallergia akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely étel összetevőt - legtöbbször fehérjét -, és beindítja a védekezési reakciót ellene.

A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél a tojás, a kagyló, a halak, a mogyoró. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének közé sorolható a tej, a szója, a tojás, a halfélék és tenger gyümölcsei, valamint az olajos magvak.

Az ételallergia tünetei nem mindig a tápcsatornához kötődnek. Gyakran látunk olyan tüneteket, melyek más betegségekre is jellemzők lehetnek, ezért a felismerést mindenképp szakorvosra kell bízni

Az ételallergia lehetséges tünetei között szerepelnek az orr-garat részen megjelenő tünetek: orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, garatviszketés, gégeödéma. Jellemzők a bőrtünetek, úgy, mint csalánkiütés, ekcéma. A gyomor-bélrendszerben megjelenő tünetek között pedig a hasi fájdalmak, hasi görcsök, hasmenés, hányás jelezhet ételallergiát.

Egész szervezetet érintő súlyos tünet az anafilaxia, az anafilaxiás sokk. Az ételallergia tünetei az igen enyhétől a súlyosig terjedhetnek.

Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó anyagot, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszély-helyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között az ellenanyag termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, hisztamin szabadul fel, mely tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön és a szív-érrendszerben. Ételallergia vizsgálat során a gyanús ételek tesztelése a legfontosabb lépés.

Összekeverhető más érzékenységgel?

Az ételallergia tünetei igencsak hasonlóak mind a cöliákia, mind a hisztamin intolerancia és akár az étel intolerancia esetében is, ám ezek nem keverendők össze. Mindegyik más-más terápiát igényel.

A vizsgálat vérvétellel indul, mely során meghatározzák az adott élelmiszer ellen a szervezetben jelenlevő ellenanyag szintjét, de végeznek bőrtesztet is az alkaron, illetve terheléses vizsgálatot is javasolhatnak. A terheléses vizsgálat során a szervezetet a kérdéses étellel "terhelik", majd megfigyelik a tüneteket.

Mit jelent a kihagyásos módszer?

Kihagyásos vizsgálat esetén, ahogy a neve is jelzi kihagyatják a kérdéses élelmiszert az étkezésből - ha a tünetek enyhülnek, megszűnnek, az adott élelmiszerre való gyanú megerősödik.

Ételallergia vizsgálat első és legfontosabb lépése a szakorvosi vizsgálat. Fontos, hogy a szakorvos részletesen átbeszélje a beteggel a tüneteket, azok kialakulásának körülményeit, ismétlődését, fajtáját, súlyosságát, lefolyását.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.