Menü

U- vitamin, hallottál már róla?

A vitaminok széles skáláját ismerjük, nagyjából tudjuk is, hogy melyik milyen hatással van szervezetünkre, de vannak olyanok, amikről keveset hallunk. Nézzük, hogy az U-vitamin miért lehet hasznos számunkra?

Az U-vitamin a latin ulcus szóból származik, ami magyarul fekélyt jelent. Ez azért fontos, mert ez a vitamin a gyomorfekélyre van kimondottan jó hatással. Egy Garnet Cheney nevű amerikai tudóshoz köthető a felfedezése, hiszen ő volt az, aki bebizonyította, hogy valóban hatásos szer a fent említett fekélyes betegségek leküzdésében.

Az U-vitamin legfőbb szerepe az, hogy segítsen fenntartani az ép nyálkahártyákat, hogy javítsa főleg a gyomor és a béltraktus falának erősségét és mindezek mellett az ott keletkezett gyulladást is csökkentse. Ez azért is fontos, mert ha sérül a gyomor és a belek nyálkahártyája, akkor azok a részek gyulladásban lesznek, ebből pedig az következik, hogy nem fog helyesen működni az emésztésünk.

A jó emésztés a jól működő immunrendszer egyik alapja. Amennyiben ez nem lenne elég, ez a vitamin segítheti a májunkat a méregtelenítési folyamatokban, a májsejtek egészséges állapotának fenntartását is támogatja. Na, de nem csak a belső szerveink lesznek hálásak segítségéért, mivel bőrünkre is kifejti jótékony hatását. Az U-vitamin remek gyulladáscsökkentő, így bőrünk gyulladt, aknés problémáit is kezelhetjük vele. A kollagén termelésének támogatását is magára vállalja kicsit, ezáltal hámrétegeink hidratáltabbak lesz.

Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel ezt a vitamint jó pár körülöttünk termeszthető növény raktározza magában, ezért étkezésünkkel is bevihetjük szervezetünkbe. Az úgynevezett keresztesvirágú zöldségekben találjuk meg leginkább. A legnagyobb mennyiségben a káposztafélékben van jelen, amiről már amúgy is tudjuk, hogy gyomrunknak nagyon jót tesz. Érdemes káposztalevet készíteni, ami először elég bizarrul hangzik, de egyáltalán nem olyan rossz.

Ehhez gyümölcscentrifugára lesz szükségünk, amivel a napi 2-2,5 deciliter levet ki tudjuk nyerni. Ezt a vitamint megtaláljuk még például a fejessalátában, a brokkoliban, a spenótban, a karfiolban, zellerben, petrezselyemben és kelbimbóban is. Mivel a vitaminok jó része a főzés, sütés, párolás során elveszik, így érdemes ezekből a hozzávalókból friss salátát készíteni, de egyes darabokat akár egy smoothie-ba is beledobálhatjuk. Természetesen étrendkiegészítők formájában is megtaláljuk, és bár nincs arról információ, hogy mérgező mellékhatása lenne, mégis orvosi ellenőrzés mellett szedhető csak.

Az U-vitamin nem éppen közismert, pedig nagyon sok egészségügyi előnnyel jár, ha odafigyelünk a bevitelére. Támogatja az emésztésünk, csökkenti a gyulladásokat, segít a méregtelenítésben és hozzájárul bőrünk egészségéhez is. Kiegyensúlyozott, legfőképp nyers zöldségeket tartalmazó étkezéssel elegendő mennyiséget juttathatunk szervezetünkbe.

Most akkor mennyi az annyi?

Számtalan cikk és tanulmány látott már napvilágot a koffeinfogyasztással kapcsolatban. Utánanéztünk, mennyi a biztonságosan elfogyasztható napi koffeinmennyiség.

Meta cím: Most akkor mennyi az annyi?

A kávé és koffein hatása a szervezetre: napi hány csésze a határ?

A kávé világszerte az egyik legnépszerűbb ital, de hatásait tekintve megoszlanak a vélemények. Vajon tényleg jótékony, vagy több kárt okoz, mint hasznot? Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a kávé pozitív és negatív hatásait, valamint azt, hogy mennyi kávé fogyasztása ajánlott a mindennapokban.

Miért egészséges több halat fogyasztani?

Európa legtöbb országában átlagosan 20 kg halat fogyasztanak az emberek évente – ez az arány nálunk alig 4 kg, ami eléggé szomorú, hiszen a halfogyasztás rengeteg pozitív élettani hatással bír. Hazánkban az emberek átlagosan havonta egy alkalommal fogyasztanak halat.

Koffein hatása nyáron a szervezetünkre

A felnőtt népesség nagy része fogyaszt valamilyen formában koffeint. Ennek a legkedveltebb módja a kávézás, azonban ezt is túlzásba lehet vinni. Ennek a negatív hatásairól és megelőzéséről olvashatunk ebben a cikkben!

Mindent a Koshu szőlőről

Szőlőművelés szempontjából Japán nem a legmegfelelőbb hely, hiszen a nyár túlságosan forró és csapadékos, a talaj minősége pedig gyatra, így eddig a bor nem igazán volt az ottani kulinária része. Mégis, nagyjából 100 km-re Tokiótól, a Yamanashi Prefektúrában lévő Kofu medencében a gyümölcstermelés mellett mostanában valami újdonság is van születőben, ugyanis itt vetették meg lábukat a szigetország első borászatai kb. 150 évvel ezelőtt.