Menü

Guillain Barre szindróma

A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autoimmun betegség, amely a perifériás, - elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan-Barré szindróma során a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket. Ezt olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászás-érzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.

A Guillain-Barré szindróma pontos oka ismeretlen, de valószínűleg több tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában. A Guillain-Barré szindrómában szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: például hasmenésen, felső légúti fertőzésen. Ez azt sugallja, hogy a Guillain-Barré szindróma kialakulásakor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, és ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjelenek, a fertőzés már lezajlott.

A Guillain Barré betegség kialakulását az alábbi fertőzésekkel hozták összefüggésbe:

Influenza vírusok

Campylobacter jejuni – bélfertőzést okoz

Cytomegalovírus (CMV), mely a herpest okoz

Epstein-Bar vírusfertőzés vagy mononukleózis

Mycoplasma pneumoniae – tüdőgyulladást okoz

Covid-19 vírus

Zika vírus

HIV/AIDS vírus

Műtét

Trauma

Hodgkin-limfóma

Oltások: Ritkán influenza elleni védőoltások vagy gyermekkori védőoltások is okozhatnak Guillain-Barré szindrómát.

Ezenkívül a Guillain-Barré szindróma kialakulását számos egyéb tényező is elősegítheti, például genetikai hajlam, stressz vagy egyéb betegségek. Az is fontos megjegyezni, hogy a Guillain-Barré szindróma nem fertőző, így nem terjed emberről emberre.

A Guillain-Barré szindrómának több formája van. A fő típusok a következők:

Akut gyulladásos demyelinizáló poliradikuloneuropátia (AIDP): Ez a Guillain-Barré szindróma leggyakoribb formája Európában. Az AIDP leggyakoribb jele az izomgyengeség, amely a test alsó részén kezdődik és felfelé terjed. Ebben a betegségben az idegeket borító mielinhüvely károsodik

Miller-Fisher-szindróma (MFS): Sajátos formája a betegségnek az úgynevezett Miller-Fischer szindróma, mikor az agyidegek érintettségével indul a betegség: arcidegbénulás, nyelési nehezítettség és a szemizmok változó mértékű működési zavara. Az MFS bizonytalan járással is jár.

Az akut motoros axonális neuropátia (AMAN) és az akut motoros-érzékszervi axonális neuropátia (AMSAN): Főként ázsiai országokban gyakori a Guillain-Barré szindróma ezen típusa, jellemző rá, hogy maguk az idegrostok (axon) károsodnak.

Nagyon káros az új TikTok-trend

A TikTokon terjedő „Skinnytok” trend elsőre ártalmatlannak tűnhet, valójában azonban komoly testi és lelki károkat okozhat.

Hogyan befolyásolja a személyiségünk a sportolási szokásainkat?

A lelki beállítottságunk nagy hatással lehet arra, hogy milyen edzéstípusokat részesítünk előnyben, és hogyan motiváljuk magunkat a testmozgásra. Különböző lelki beállítottságok más-más megközelítéseket és motivációs tényezőket igényelnek. Az alábbi cikkben ezek variációjára nézhetünk meg példákat.

Szemárpa, a kellemetlen dudor

Sajnos már sokan ismerik a szemárpa kellemetlen tüneteit, melynek többtípusa van. Lássuk a tüneteket és a kezelési módokat.

Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.

Forróság, fény és fáradtság – Hogyan küzdjünk meg a nyári álmatlansággal?

Sokaknak ismerős lehet az az érzés, amikor fekszünk az ágyban, nézzük a plafont, a percek egyre csak telnek, és nem tudunk elaludni. A frusztráció nő, az óra ketyeg, és másnap fontos feladatok várnak ránk. A tartós meleg, a világos hajnalok és a felborult napirend miatt egyre többen küzdünk alvási nehézségekkel. A probléma nem egyéni panasz, hanem széles körű jelenség, amely mögött biológiai, környezeti és életmódbeli tényezők is állnak.