Guillain Barre szindróma
- Dátum: 2024.07.12., 05:27
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- agyideg, antitest, érzékszerv, fájdalom, gyulladás, idegrost, izom, izomgyengeség, kórokozó, szindróma, testrész, vírus
A Guillain-Barré szindróma egy ritkán előforduló autoimmun betegség, amely a perifériás, - elsősorban motoros – idegek gyulladásával jár. A Guillan-Barré szindróma során a szervezet immunrendszere megtámadja az egészséges perifériás idegsejteket. Ezt olyan tünetek kísérik, mint az izomgyengeség, zsibbadás, hangyamászás-érzés, sőt esetenként akár bénulás is jelentkezhet.
A Guillain-Barré szindróma pontos oka ismeretlen, de valószínűleg több tényező is szerepet játszik a betegség kialakulásában. A Guillain-Barré szindrómában szenvedők 2/3-a említette, hogy a tünetek megjelenése előtt valamilyen fertőző megbetegedésen esett keresztül: például hasmenésen, felső légúti fertőzésen. Ez azt sugallja, hogy a Guillain-Barré szindróma kialakulásakor a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtekkel, és ez által a sejtek károsodását előidéző immunválaszt provokálnak. Amikor az idegrendszeri tünetek megjelenek, a fertőzés már lezajlott.

A Guillain Barré betegség kialakulását az alábbi fertőzésekkel hozták összefüggésbe:
Influenza vírusok
Campylobacter jejuni – bélfertőzést okoz
Cytomegalovírus (CMV), mely a herpest okoz
Epstein-Bar vírusfertőzés vagy mononukleózis
Mycoplasma pneumoniae – tüdőgyulladást okoz
Covid-19 vírus
Zika vírus
HIV/AIDS vírus
Műtét
Trauma
Hodgkin-limfóma
Oltások: Ritkán influenza elleni védőoltások vagy gyermekkori védőoltások is okozhatnak Guillain-Barré szindrómát.

Ezenkívül a Guillain-Barré szindróma kialakulását számos egyéb tényező is elősegítheti, például genetikai hajlam, stressz vagy egyéb betegségek. Az is fontos megjegyezni, hogy a Guillain-Barré szindróma nem fertőző, így nem terjed emberről emberre.
A Guillain-Barré szindrómának több formája van. A fő típusok a következők:
Akut gyulladásos demyelinizáló poliradikuloneuropátia (AIDP): Ez a Guillain-Barré szindróma leggyakoribb formája Európában. Az AIDP leggyakoribb jele az izomgyengeség, amely a test alsó részén kezdődik és felfelé terjed. Ebben a betegségben az idegeket borító mielinhüvely károsodik
Miller-Fisher-szindróma (MFS): Sajátos formája a betegségnek az úgynevezett Miller-Fischer szindróma, mikor az agyidegek érintettségével indul a betegség: arcidegbénulás, nyelési nehezítettség és a szemizmok változó mértékű működési zavara. Az MFS bizonytalan járással is jár.
Az akut motoros axonális neuropátia (AMAN) és az akut motoros-érzékszervi axonális neuropátia (AMSAN): Főként ázsiai országokban gyakori a Guillain-Barré szindróma ezen típusa, jellemző rá, hogy maguk az idegrostok (axon) károsodnak.
Orvosi turizmus belföldön: Hol vannak a legjobb szakemberek?
Ha igazán minőségi ellátásra vagy kiemelkedő szakértelemre van szükség, ma már ritkán döntünk pusztán a távolság alapján. A belföldi orvosi turizmus virágzása egyértelműen jelzi: készek vagyunk akár az ország másik felébe is elutazni a legjobb specialistáért, a legújabb technológiáért vagy a nyugodtabb lábadozásért. Ez a trend messze túlmutat Budapesten. Egyes vidéki nagyvárosok és a népszerű üdülőövezetek is egészségügyi centrumokká nőtték ki magukat, amelyek országos szinten is élvonalbeli alternatívát jelentenek.
Hormonok a terítéken
A hormonok és a táplálkozás kapcsolata jóval összetettebb annál, mint hogy csak a kalóriákról vagy a diétákról beszéljünk. Az étrend, a stressz, az alvás és a mindennapi szokások egyaránt hatással lehetnek a hormonális egyensúlyra, ezáltal energiaszintünkre, étvágyunkra és közérzetünkre is. De vajon milyen szerepet játszanak az elfogyasztott ételek a szervezet rejtett folyamataiban?
A legfontosabb étrend-kiegészítők, ha sportol a gyerek
Három sportoló fiú anyukájaként pontosan tudom, milyen az, amikor az ember egyik kezében kulacs, a másikban szendvics, a fejében pedig egyetlen kérdés zakatol: vajon mindent megadok a gyerekemnek ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön és jól teljesítsen? Edzések, meccsek, versenyek, korai kelések és késő esti vacsorák között sokszor felmerül bennünk, szükség van-e étrend-kiegészítőkre.
Ezért isszák egyre többen a csalánteát
A csalán sokáig csak kellemetlen gyomnövényként élt az emberek fejében, az utóbbi években azonban egyre népszerűbb lett az egészségtudatos életmódot követők körében. A csalánteát sokan természetes méregtelenítőként, vízhajtóként és általános erősítőként fogyasztják. Bár nem csodaszer, számos olyan hatása lehet, amely miatt sokan beépítik a mindennapjaikba.
Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?
A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.