Menü

Az alvás szakaszai

Az alvás és az alvási fázisok régóta foglalkoztatják a kutatókat, mivel az alvás életünk létfontosságú és nélkülözhetetlen része. Miért fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás? A pihenésre szükség van a test regenerálódásához, a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez, feldolgozásához. Az ébrenlét alatti érzelmi hatások is részben alvás alatt kerülnek a helyükre. Mindezek hiányában fáradtak, álmosak, kialvatlanok leszünk.

Az alvás alapvető létszükséges a szervezet - így az idegrendszer - számára a regenerálódásához. Ha nem alszunk eleget, koncentrációs problémáink lesznek, sok alapvető készségünk romlik, reakcióidőnk lassul, amellyel pl. vezetés közben veszélyes helyzetekbe is sodorhatjuk magunkat és egymást, valamint az alváshiány a test leromlásához, az immunrendszer legyengüléséhez vezet.

Az alvás-ébrenlét ciklus illeszkedik a Föld forgásához kapcsolódó nappalok és éjszakák váltakozásához, ami az emberen kívül az állat- és növényvilágban is megfigyelhető. Alvás alatt a külvilág ingereire csak korlátozottan reagálunk. Tulajdonképpen fogalmazhatunk úgy is, hogy az alvás egy visszafordítható és kívülről megszakítható eszméletvesztéses állapot.

Mi történik, amikor alszunk?

Nagyon sok minden történik a szervezetben az éjszakai alvás közben. Az éjszakát kb. másfél órás ciklusokban alusszuk át. Egy cikluson belül megfigyelhetünk mély és felületes alvást, illetve álomalvást.

Az alvás első részében inkább a mély alvás a meghatározó, míg az éjszaka második részében a felületes és az álomalvás (REM-alvás: rapid eye movement = gyors szemmozgás) a jellemzőbb. Mély alvás alatt a szervezet lelassul. Ilyenkor csökken a légzésszám, alacsonyabb értékre áll be a vérnyomás és a pulzus, lejjebb megy a belső hőmérséklet. Az emésztés is lassul, valamint lecsökken a vizeletelválasztás mértéke. Az izomtónus csökken, vagyis az izmok ellazulnak.

Mi történik azzal, akinek alvásproblémái vannak? Mi az a disszomnia?

A disszomnia alvászavarok gyakori formája, mikor a beteg időben elalszik, viszont kora hajnalban felébred és nem tud visszaaludni, vagy ennek az ellenkezője figyelhető meg: nehezen és későn alszik el, az ébredés viszont normális időben következik be. Az alvás mennyisége viszont mindkét esetben lecsökken, ami nappali álmossághoz vezet.

Mi történik alvás közben a hormonrendszerben?

Alvás alatt megemelkedik többek között a növekedési hormon szintje, és egészséges emberben sokszorosára nő a melatonin hormon szintje is.

Az éjszakánként átlagosan hat-nyolc óráig tartó alvás jobb életminőséget eredményez. A megközelítőleg ennyit alvó emberek életminősége jobb, mint azoké, akik kevesebbet alszanak.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.