Menü

Mikor jelent problémát az alacsony pulzus?

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.

Ma már számos olyan műszeres vizsgálat - többek között nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás , szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyek gyors és pontos diagnózist biztosítanak, illetve annak birtokában megkezdődhet a kezelés. A cél, hogy személyre szabottan megállapítható és akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállítható legyen az optimális pulzusérték. Ha ilyen módon nem lehet eredményt elérni, pacemakert kell beültetni, aminek segítségével a szívritmus szabályozhatóvá válik.

A szív elektromos ingerületét vezető utak megszakadhatnak a pitvar-kamrai csomó környékén, vagy a kamrába vezető ingerületszállító kötegek mentén. A vezetési blokk típusától és helyétől függően a pitvar és a kamra közötti impulzusok elakadhatnak részben vagy teljesen. Ez utóbbi esetben a pitvar-kamrai csomó, vagy kamra izomzatának bizonyos sejtjei átveszik az ingerképzést és egy állandó, jellemzően lassabb szívritmust produkálnak. Egyes blokkok nem okoznak tünetet, míg mások bradycardiát vagy szívritmuszavart eredményezhetnek. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben előfordulhat:

kimerültség,

gyengeség,

zavartság,

verejtékezés,

légszomj (amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik).

Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen magas.

Minden olyan esetben, amikor nem nyilvánvaló az alacsony pulzus oka, fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás. Sokszor már az előzetes kikérdezés kapcsán kiderülhet, hogy például egy bizonyos gyógyszer okozza az alacsony pulzust, és ha ez kardiológiai célú, változtatni is tudunk annak adagolásán.

Az esetek nagy részében azonban szükség van eszközös vizsgálatokra is, mint például:

nyugalmi- és terheléses EKG,

24 órás EKG,

egy hetes Holter EKG és szívultrahang.

Tünetek és rizikófaktorok esetén minél előbb meg kell történnie a vizsgálatoknak, hiszen ha megszületik a diagnózis, életmóddal, gyógyszerrel, és a kettő kombinációjával beállíthatjuk az optimális pulzusértéket, adott esetben kiderülhet, hogy pacemaker szükséges a szívritmus szabályozásához.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.

Strand, utazás, kánikula – hogyan védekezz a nyári betegségek ellen?

A nyár a pihenés, a szabadtéri programok és az utazások időszaka, ugyanakkor ebben az évszakban bizonyos fertőzések kockázata is megnő. A meleg időjárás, a magasabb páratartalom, a strandolás, valamint a gyakori közösségi érintkezések kedvezhetnek a különböző baktériumok, vírusok és gombák terjedésének.

Szandálszezon repedezett sarkak nélkül – Így lesz újra puha és ápolt a lábfejünk

A szandálszezon beköszöntével sokan szembesülnek azzal, hogy a télen elhanyagolt sarkak kiszáradtak, megkeményedtek, sőt akár fájdalmasan ki is repedeztek. A repedezett sarok nem csupán esztétikai probléma: a mélyebb berepedések fájdalmat okozhatnak, és akár fertőzések kialakulásának is utat nyithatnak.