Mikor jelent problémát az alacsony pulzus?
- Dátum: 2024.07.10., 08:26
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- diagnózis, egészség, EKG, életmód, érték, gyógyszer, karidológia, keringés, pulzus, szív, szívritmus, vérnyomás
A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.
A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.

Ma már számos olyan műszeres vizsgálat - többek között nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás , szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyek gyors és pontos diagnózist biztosítanak, illetve annak birtokában megkezdődhet a kezelés. A cél, hogy személyre szabottan megállapítható és akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállítható legyen az optimális pulzusérték. Ha ilyen módon nem lehet eredményt elérni, pacemakert kell beültetni, aminek segítségével a szívritmus szabályozhatóvá válik.
A szív elektromos ingerületét vezető utak megszakadhatnak a pitvar-kamrai csomó környékén, vagy a kamrába vezető ingerületszállító kötegek mentén. A vezetési blokk típusától és helyétől függően a pitvar és a kamra közötti impulzusok elakadhatnak részben vagy teljesen. Ez utóbbi esetben a pitvar-kamrai csomó, vagy kamra izomzatának bizonyos sejtjei átveszik az ingerképzést és egy állandó, jellemzően lassabb szívritmust produkálnak. Egyes blokkok nem okoznak tünetet, míg mások bradycardiát vagy szívritmuszavart eredményezhetnek. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben előfordulhat:
kimerültség,
gyengeség,
zavartság,
verejtékezés,
légszomj (amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik).

Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen magas.
Minden olyan esetben, amikor nem nyilvánvaló az alacsony pulzus oka, fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás. Sokszor már az előzetes kikérdezés kapcsán kiderülhet, hogy például egy bizonyos gyógyszer okozza az alacsony pulzust, és ha ez kardiológiai célú, változtatni is tudunk annak adagolásán.
Az esetek nagy részében azonban szükség van eszközös vizsgálatokra is, mint például:
nyugalmi- és terheléses EKG,
24 órás EKG,
egy hetes Holter EKG és szívultrahang.
Tünetek és rizikófaktorok esetén minél előbb meg kell történnie a vizsgálatoknak, hiszen ha megszületik a diagnózis, életmóddal, gyógyszerrel, és a kettő kombinációjával beállíthatjuk az optimális pulzusértéket, adott esetben kiderülhet, hogy pacemaker szükséges a szívritmus szabályozásához.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.