Menü

Mikor jelent problémát az alacsony pulzus?

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szívizomzat összehúzódásait szabályozó ingerületkeltő központban, az úgynevezett szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.

Ma már számos olyan műszeres vizsgálat - többek között nyugalmi- és terheléses EKG, Holter-monitorozás , szívultrahang - áll rendelkezésre, amelyek gyors és pontos diagnózist biztosítanak, illetve annak birtokában megkezdődhet a kezelés. A cél, hogy személyre szabottan megállapítható és akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállítható legyen az optimális pulzusérték. Ha ilyen módon nem lehet eredményt elérni, pacemakert kell beültetni, aminek segítségével a szívritmus szabályozhatóvá válik.

A szív elektromos ingerületét vezető utak megszakadhatnak a pitvar-kamrai csomó környékén, vagy a kamrába vezető ingerületszállító kötegek mentén. A vezetési blokk típusától és helyétől függően a pitvar és a kamra közötti impulzusok elakadhatnak részben vagy teljesen. Ez utóbbi esetben a pitvar-kamrai csomó, vagy kamra izomzatának bizonyos sejtjei átveszik az ingerképzést és egy állandó, jellemzően lassabb szívritmust produkálnak. Egyes blokkok nem okoznak tünetet, míg mások bradycardiát vagy szívritmuszavart eredményezhetnek. Ez sokaknál semmiféle panaszt nem okoz, de egyes esetekben előfordulhat:

kimerültség,

gyengeség,

zavartság,

verejtékezés,

légszomj (amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik).

Ha mindezek mellett mellkasi fájdalom, karokba, állba, hátba kisugárzó fájdalom, ájulás is előfordul, azonnal orvosi segítséget kell hívni, függetlenül attól, hogy a pulzus alacsony vagy éppen magas.

Minden olyan esetben, amikor nem nyilvánvaló az alacsony pulzus oka, fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás. Sokszor már az előzetes kikérdezés kapcsán kiderülhet, hogy például egy bizonyos gyógyszer okozza az alacsony pulzust, és ha ez kardiológiai célú, változtatni is tudunk annak adagolásán.

Az esetek nagy részében azonban szükség van eszközös vizsgálatokra is, mint például:

nyugalmi- és terheléses EKG,

24 órás EKG,

egy hetes Holter EKG és szívultrahang.

Tünetek és rizikófaktorok esetén minél előbb meg kell történnie a vizsgálatoknak, hiszen ha megszületik a diagnózis, életmóddal, gyógyszerrel, és a kettő kombinációjával beállíthatjuk az optimális pulzusértéket, adott esetben kiderülhet, hogy pacemaker szükséges a szívritmus szabályozásához.

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.

Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.