Menü

Mentális Egészség Hónap

Május a mentális egészség hónapja, és ennek apropóján azt gondolom, fontos beszélni egy kicsit arról, hogyan is érinti ez a mindennapjainkat. Nem kell egy komolyabb mentális betegségtől szenvednünk ahhoz, hogy tudjuk milyen rossz hatással van ez az ember testi és lelki egészségére. Ha mást nem egy vizsgastresszt, vagy egy huzamosabb ideig tartó rossz közérzetet, esetleg szorongást munkahelyen mindenki átélt már legalább egyszer.

Vannak hetek, amikor úgy érzi az ember, hogy úszik a munkában és a tennivalóban, és természetesen minden apró, idegesítő dolog ilyenkor jön még közbe. Magunkra öntjük a reggeli kávét, nem mentjük el a munkamenetet a gépen, vagy esetleg összeveszünk szeretteinkkel. Fontos arra figyelni, hogy ilyenkor ne engedjük a rossz érzéseket halmozódni! Ilyenkor kell kifejezetten odafigyelni arra, hogy ne hanyagoljuk el fiziológiai szükségleteinket sem.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy jól indítsuk a napot. Amennyiben ezután van lehetőség rá, érdemes tizenöt percet arra szánni, hogy meditáljunk kicsit és készítsünk egy egészséges reggelit! Ezen kívül munkahelyen, vagy iskolában, ha van lehetőségünk csináljunk légzőgyakorlatokat, esetleg a délután folyamán menjünk ki a friss levegőre sétálni. Ha van időnk rá, üljünk ki kicsit a napra, olvassunk el néhány oldalt egy könyvből, vagy egy újságcikket, és emellé együnk meg egy gyümölcssalátát. Néhány óra, amit magunkra szánunk sokszor megmentheti az egész hetet!

Ne csak magunkra figyeljünk, hanem a környezetünkre is. Mindenki máshogy veszi az akadályokat az életben, és vannak olyan, akik nem feltétlenül tudják, vagy érzik, hogy mentálisan vannak elfáradva. Sokszor elég, hogyha felismerjük a problémát, és megértő figyelemmel fordulunk az illető felé, végig hallgatjuk a mondanivalóját, esetleg tanácsot adunk neki, de csak amennyiben megkér minket erre. Ha vagyunk olyan kapcsolatban, akkor felajánlhatjuk neki, hogy segítünk néhány apróságban, mondjuk elmegyünk vele bevásárolni, vagy társaságot biztosítunk otthoni takarításához. Magunkkal hívhatjuk a fentebb említett szabadidős programokra, egy közös séta az erdőben, vagy parkban sokat dobhat mindkettőnk közérzetén!

Nem hanyagolhatjuk el azt a tényt sem, hogy vannak emberek, akik nem csak időlegesen kimerültek lelkileg, hanem mentális betegséggel küzdenek. Ezek közül a legyakoribbak között szerepel a depresszió, a bipoláris zavar, illetve a különböző pánik- és evészavarok. Ha azt látjuk magunkon, vagy másokon, hogy huzamosabb ideje rossz állapotban van, esetleg fizikailag leépül, nem képes ellátni a mindennapi feladatait, végső esetben öngyilkos gondolatai vannak, ne féljünk segítséget kérni! Amennyiben nem sürgős a helyzet, elmehetünk a háziorvoshoz, esetleg kérhetünk direkt időpontot egy pszichológushoz. A szakemberek fel tudják mérni, hogy pontosan milyen kezelésre van szüksége a betegnek.

Van egy Kék Vonal nevű segélyvonal is fiataloknak, amelynek száma 116 – 111, míg ennek a felnőtt megfelelője a 116 – 123. Ha sürgős a helyzet, akár a mentőket is kihívhatjuk, hiszen kötelesek ilyen esetben is ellátni az illetőt!

Majernyik Szilvia

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.