Menü

Vásárlásmánia

Igen, van ilyen függőség. Létező jelenség és bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

A vásárlás a mindennapi életünk része, de vannak, akiknek ez nem a napi vagy heti, rutinszerű élelmiszerbeszerző körutat jelenti a vacsorához, hanem ennél sokkal többet: függőséget. Ezek az emberek - sok esetben nők - nem tudják elképzelni a napjaikat vásárlás nélkül, már hasonló elven működik, mint bármely más szenvedélybetegség, s ami egy bizonyos mérték felett már ártalmas.

A szakemberek kétféle módját különböztetik meg a szenvedélybetegségeknek. Az egyik a szerfüggőség, mint az alkohol, drog és egyéb, tudatmódosító szerektől való függőség, a másik pedig a viselkedésfüggőség.

A vásárlásfüggőség a viselkedési függőségek csoportjába tartozó betegség, ami során a beteg túlzott vágyat érez az ismételt vásárlás iránt, ám ez a fajta költekezés nem a valós szükségletek kielégítésére irányul, hanem öncélú és kontrollálhatatlan.

Ez a típusú viselkedési zavar nőknél gyakoribb és a háttérben gyakran lelki problémák állnak, mint például személyiségzavar, gyerekkori lelki traumák, boldogtalanság, magány, elhanyagoltság, alacsony önértékelés.

Melyek a vásárlásfüggőség tünetei?

Jellemzően a sok vásárlás és az, hogy minden gondolat a vásárlási igény körül forog. Ez előbb-utóbb anyagi problémákhoz, eladósodáshoz, konfliktusokhoz vezet, mely hatással van a családi, baráti kapcsolatokra, hiszen a hazudozások, titkolódzások mindennapossá válhatnak.

A vásárlás lehet személyes, vagy online, a lényeg nem a megvásárolt termék, hanem a folyamat, a tevékenység, a tudat, s mivel az online vásárlás ma virágkorát éli, bizony könnyű belecsúszni ezekbe az élethelyzetekbe. Az online vásárlás könnyebben alakít ki függőséget, hiszen kényelmesen, gyorsan, könnyen végbe mehet.

Mikor forduljon valaki szakemberhez?

A kényszeres vásárlás kezelés nélkül súlyosbodhat, a beteg mentális állapotának és az anyagi helyzetének rosszabbodásával járhat. párhuzamosan, ezért minél hamarabb érdemes szakorvoshoz fordulni, mert egy esetleges gyógyszeres kezelés vagy egy viselkedésterápia segíthet az állapot kezelésében.

Nagyon fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is, azaz mennyire gyakran gondol a beteg a vásárlásra, mennyire izgatott előtte, mennyit költ erre és mi történik a megvásárolt holmikkal. (az esetek többségében a fiók mélyére kerülnek és kevés idő elteltével már nem okoznak örömet a tulajdonosának, akit állapota újabb és újabb vásárlásra ösztönöz.)

A vásárlásfüggőség is olyan, mint az alkohol-, a gyógyszer- vagy a drogfüggőség. Sajnos komolyan kell venni, mert a vásárlásmánia tönkre teheti családok életét is és ezzel komoly bajt okozhat. A vásárlásfüggőnek a shoppingolás iránti kényszer jelenti a függőséget, s őket nem a megvásárolt termék teszi boldoggá, hanem a folyamat, amit éreznek a vásárlások alkalmával.

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.