Lustaság fél egészség? Avagy a semmittevés előnyei
- Dátum: 2024.04.05., 04:21
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- előnyei, jellemvonás, kemény munka, konfliktus, lazítás, lustaság, pihenés, semmittevés, sikeres, szünet, tanulmányok
A lusta embereket gyakran megbélyegzik. Sokan úgy vélik, hogy a kemény munka számít, a semmittevés pedig nem vezet sehová, a lusta ember nem lesz sikeres az életben, más tanulmányok szerint a lustaságnak számos előnye is akad. Miért és hogyan lehet hasznos a lustaság? Erről lesz ma szó.
Amikor képtelenek vagyunk rászánni magunkat arra, hogy nekiálljunk annak, amit terveztünk, vagy amit muszáj lenne megcsinálnunk, bizonyos tanulmányok szerint nem is kellene olyan mérgesnek lennünk magunkra.

Egy lusta ember azért képes okosan és hatékonyan cselekedni, gondolkodni, mert mindig a legegyszerűbb megoldásokat keresi, s lehetséges, hogy épp emiatt tudja kiváló minőségben elvégezni az adott feladatot.
A lustaság segít optimalizálni a folyamatokat, hiszen ahhoz, hogy valamit rövid időn belül elvégezzünk, bizonyos folyamatokat automatizálni kell, hogy ne legyen időpazarlás. Egy lusta ember biztosan kitalál valamit, hogy mielőbb végezzen a munkával, ennek eredményeként a munkafolyamatot gyorsabban elvégzi.
A lusta emberek jó tulajdonsága, hogy tudják, hogyan kell rangsorolni!
A lusta emberek a munka megkezdése előtt elgondolkodnak, hogy megéri-e az erőfeszítés, amit a végén kapnak cserébe. Ha egy lusta ember azzal érvel, hogy a lustasággal megspórolt időt olyan dologra fogja fordítani, ami számára igazán fontos.
A lusta ember mindent megtesz, hogy ne keveredjen felesleges konfliktusokba, így általában megakadályozza azokat. Olykor a vezetők között is akadnak lusta emberek, ők tudják a legjobban, hogyan lehet leosztani a feladatokat, ettől függetlenül lehet jó vezető.

Lusta ember okos?
Akik szerint igen, ők azzal érvelnek, hogy lustaságuk miatt kevesebb időt fordítanak a feladataikra, emiatt kreatívabbnak kell lenniük és tudniuk kell, hogyan tudják maximálisan kihasználni az erejüket a gyorsabb eredmény elérése érdekében.
Lustaságunk mértéke és gyakorisága összefügg azzal, mennyire vagyunk általában véve lelkiismeretesek, fegyelmezettek, céltudatosak, ugyanakkor az is közrejátszik, hogy mennyire rendelkezünk a feladathoz szükséges készségekkel.
A lusta emberek szeretik hangoztatni, hogy a lustaság nem a legrosszabb jellemvonás, hiszen előnyükre is tudják fordítani, ezzel rengeteg lehetőséget adva az életben, arról nem is beszélve, hogy mindenkinek szüksége van a szünetre és a pihenésre. Ettől természetesen nem kell beletörődnünk abba, hogy örökké halogassuk a teendőinket és a semmittevés legyen a nap nagy része, de olykor megengedhetjük magunknak a lazítást.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.