Menü

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

Manapság rengeteg ember szenved attól, hogy igyekszik megfelelni másoknak, ezt talán gyerekkorunkból lehet ismerős, amikor szeretnénk szüleink, tanáraink vagy barátaink kedvére tenni. Mindenki szereti, ha elismerik, megdicsérik, büszkék rá.

A baj akkor kezdődik, ha az ember már teljesen mások mércéje szerint kezd élni, mások véleményétől függ, mert ennek a folyamatnak a saját személyiségünk láthatja egy idő után kárát.

A folytonos alkalmazkodás és megfelelni vágyás oda is vezethet, hogy egy kicsit mindig kívülállónak érezzük magunkat, nem sikerül kapcsolódni másokhoz, emiatt folyton azt érezzük, hogy kilógunk a sorból, a hibát pedig magunkban keressük.

Hogyan vehető észre a megfelelési kényszer?

A legtöbb esetben ez nem szándékos, sokkal inkább tudatalatti viselkedésforma, de mindig vannak erre utaló jelek:

ha mindig magunkat hibáztatjuk azért, ha valami nem sikerül
ha túl kevés az önbizalmunk
ha félünk mások véleményétől, esetleges negatív kritikájától
ha mindig azon gondolkozunk, mások mit szólnak
ha félünk minden konfliktustól
ha attól tartunk, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni és emiatt nem fognak szeretni és elfogadni
ha legszívesebben mindenki jóváhagyását kikérnénk, mielőtt valamiben döntünk

Mit tehetünk ez ellen?

Ismerjük fel a problémát
Gondoljuk végig min kellene változtatnunk
ha szükséges kérjük szakember (pszichológus, kineziológus) segítségét
keressük a pozitív gondolkodású és vidám, barátságos emberek, kollegák társaságát
gondoljuk át másokkal való kapcsolatainkat
vonatkoztassunk el attól, ki mit szól vagy gondol

Miért szükséges tenni a megfelelési kényszer ellen?

Az említett állapotnak sajnos hosszú távú hatásai is vannak, konfliktuskerülővé válunk és magunkba fojtunk dolgokat, magunkban őrlődünk a problémáinkon, nem kérünk és nem fogadunk el segítséget, mások által kihasználhatóvá válunk és még sorolhatnánk.

Természetesen nem könnyű a régóta fennálló szokásainkat és gondolkodásmódunkat megváltoztatni, de ha végre felismerjük, hogy mennyire fontos, hogy önmagunk legyünk és átgondoljuk, hogy mi lehet a következménye annak, ha mindenkinek megpróbálunk megfelelni, azzal már megtettük az első lépést.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?

Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert

Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.

A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?

Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.