Menü
  • Elme és lélek
  • Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

Manapság rengeteg ember szenved attól, hogy igyekszik megfelelni másoknak, ezt talán gyerekkorunkból lehet ismerős, amikor szeretnénk szüleink, tanáraink vagy barátaink kedvére tenni. Mindenki szereti, ha elismerik, megdicsérik, büszkék rá.

A baj akkor kezdődik, ha az ember már teljesen mások mércéje szerint kezd élni, mások véleményétől függ, mert ennek a folyamatnak a saját személyiségünk láthatja egy idő után kárát.

A folytonos alkalmazkodás és megfelelni vágyás oda is vezethet, hogy egy kicsit mindig kívülállónak érezzük magunkat, nem sikerül kapcsolódni másokhoz, emiatt folyton azt érezzük, hogy kilógunk a sorból, a hibát pedig magunkban keressük.

Hogyan vehető észre a megfelelési kényszer?

A legtöbb esetben ez nem szándékos, sokkal inkább tudatalatti viselkedésforma, de mindig vannak erre utaló jelek:

ha mindig magunkat hibáztatjuk azért, ha valami nem sikerül
ha túl kevés az önbizalmunk
ha félünk mások véleményétől, esetleges negatív kritikájától
ha mindig azon gondolkozunk, mások mit szólnak
ha félünk minden konfliktustól
ha attól tartunk, hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni és emiatt nem fognak szeretni és elfogadni
ha legszívesebben mindenki jóváhagyását kikérnénk, mielőtt valamiben döntünk

Mit tehetünk ez ellen?

Ismerjük fel a problémát
Gondoljuk végig min kellene változtatnunk
ha szükséges kérjük szakember (pszichológus, kineziológus) segítségét
keressük a pozitív gondolkodású és vidám, barátságos emberek, kollegák társaságát
gondoljuk át másokkal való kapcsolatainkat
vonatkoztassunk el attól, ki mit szól vagy gondol

Miért szükséges tenni a megfelelési kényszer ellen?

Az említett állapotnak sajnos hosszú távú hatásai is vannak, konfliktuskerülővé válunk és magunkba fojtunk dolgokat, magunkban őrlődünk a problémáinkon, nem kérünk és nem fogadunk el segítséget, mások által kihasználhatóvá válunk és még sorolhatnánk.

Természetesen nem könnyű a régóta fennálló szokásainkat és gondolkodásmódunkat megváltoztatni, de ha végre felismerjük, hogy mennyire fontos, hogy önmagunk legyünk és átgondoljuk, hogy mi lehet a következménye annak, ha mindenkinek megpróbálunk megfelelni, azzal már megtettük az első lépést.

  • A rovat további cikkei

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.