Menü

A világ legegészségesebb sajtja

A sajt rengeteg koleszterint, telített zsírsavat és nátriumot tartalmaz, nem véletlen, hogy sokáig mumusnak számított a táplálkozás szakértők számára. A szakemberek arra intettek, hogy ha szeretnénk elkerülni az elhízás és a szívbetegség veszélyét, akkor ne nagyon együnk sajtot. Az elmúlt években azonban átértékelték a sajtféléket, miután több kutatás is bizonyította pozitív hatásukat.

A szakemberek köreiben is nagy különbség van az egyes sajtok megítélése között. Legkevésbé ajánlott a boltok polcain nagy mennyiségben fellelhető, iparilag előállított, erősen feldolgozott sajtok fogyasztása. A gyártás során ezeket telepakolják különböző tartósítószerekkel, stabilizálókkal és más adalékanyagokkal, amiknek jól ismerjük az egészségkárosító hatásaikat.

Emellett az alacsony vagy csökkentett zsírtartalmú sajtok is kevésbé egészségesek, mint a klasszikus, magasabb zsírtartalmú társaik. Ennek oka abban rejlik, hogy a sajtban található zsírsavak jó hatással vannak az emésztésünkre, illetve szervezetünk inzulinrezisztenciájára – ez utóbbi a cukorbetegség kialakulása miatt fontos. Tegyük hozzá, egy 2013-as kutatás semmilyen összefüggést nem talált a magas zsírtartalmú tejtermékek és az elhízás, illetve a szívbetegségek között.

A szakértők szerint tehát egyértelműen a hagyományosan, természetes alapanyagok felhasználásával készített, hosszú időn át érlelt, normál zsírtartalmú sajtok a nyerők. Larry Olmsted élelmiszertudós úgy véli, a legtöbb hasonló, tradicionálisan inkább Európában fellelhető sajtfajta nagyon egészséges, és ha egyet kellene kiemelnie közülük, az igazi olasz parmezánra (Parmigiano Reggiano) esne a választása. Ez a sajt száz százalékban természetes alapanyagokból, vegyszerek hozzáadása nélkül készül, és tényleg fenséges csemege.

A sajtoknak értékes tápanyag összetételüknél fogva helyük van az egészséges táplálkozásban, így a kérdésre válaszolva mindegy, csak fogyasszuk. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai alapján a hazai lakosság 84%-ánál a tej és a tejtermékek bevitele nem éri el az ajánlott értéket.

Ez azért is sajnálatos, mert a köztudottan jól felszívódó formában kalciumot tartalmazó sajtok segíthetnek az alacsony kalciumbevitel (ami idegrendszeri tüneteket, depressziót, zavartságot, izomfájdalmakat, görcsöket is okozhat) növelésében.

Törekedni kell a megfelelő energia-egyensúly biztosítására, vagyis, hogy a felvett és a leadott energia mennyisége azonos legyen. Abban az esetben, ha ez felborul és többet eszünk, kevesebbet mozgunk, akkor a felesleges energia zsiradék formájában raktározódik és túlsúly illetve elhízás alakul ki.

Érdemes a sajtok íze, fűszerezése mellett a zsiradéktartalmára is fókuszálni, amely a legtöbb energiát adó tápanyagunk. Túlsúly esetén a sajtok kiválasztásánál fontos szempont, hogy nagyobb része csökkentett zsiradék tartalmú, light készítmény legyen.

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Reggel „zabos” vagyok

A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.