Menü

Miért ébredünk fel éjszaka közepén?

A gyakori éjszakai felébredés rendkívül kellemetlen dolog. Nem tudjuk magunkat kipihenni, gyengül az immunrendszerünk, az anyagcserénk, a koncentrációs képességünk. Az állandó kimerültség miatt csökkenhet a munkahelyi teljesítményünk, illetve védtelenebbé válunk a bakteriális vagy vírusos fertőzések ellen. Extrém példa, de a súlyos alvásmegvonás halállal is járhat.

A vércukorszint ingadozása

Cukorbetegek a megmondhatói, hogy a jó alvás egyik feltétele a megfelelően beállított vércukorszint. A hajnali 2-3 óra körüli ébredés összefüggésben lehet a vércukorszint leesésével, ami attól is előfordulhat, ha valaki túl sok szénhidrátot eszik lefekvés előtt, és nem egyensúlyozza ki fehérjével és zsiradékkal. A vércukormélypont veszélye nő, ha a szokottnál kevesebbet eszünk, napközben nagyon aktívan dolgoztunk-mozogtunk vagy este alkoholt fogyasztunk.

Ezek általában egészséges emberekkel fordulnak elő, ezért rendszeres éjjeli felébredés esetén érdemes kivizsgáltatni a vércukorszintünket. A panaszok hátterében akár inzulinrezisztencia is állhat, amely – feltéve, ha nem kezeljük – könnyen cukorbetegséggé fejlődhet. Ne feledjük, hogy az alvás szempontjából az is baj, ha vércukorszintünk túl magas. Egyrészt kellemetlen belső feszültséget okoz, másrészt gyakori vizelési inger zavarja meg az alvást.

Pajzsmirigyproblémák

A csökkent kortizoltermelés ugyanis pajzsmirigyproblémákra utalhat. Ilyenkor gyakori tünet az álmatlanság, levertség, erős hangulatváltozás, az éjszakai szívdobogás és/vagy izzadás, amely szintén ébren tartja a szervezetet. A kortizolt a mellékvese termeli, és ha nincs jelen elégséges mennyiségben, akkor a pajzsmirigyhormon felgyülemlik a vérben és nem hasznosul. Vagyis, aki rosszul alszik, annak különösen fontos ellenőriztetni a kortizolszintjét, mert kiderülhet, hogy probléma van a pajzsmirigyével. Mivel ez a probléma meglehetősen összetett, gyakran az orvosok sem ismerik fel, hogy az álmatlanság, levertség hátterében pajzsmirigyprobléma és nem például major depresszió áll.

Kortizol túl- vagy alultermelés

Az alvás hormonális folyamat: ha a hormonháztartás felborul, vele borul a pihenésünk is. A kortizol hiánya és többlete is megzavarhatja az alvást, álmatlanságot, gyakori felébredéseket okozva. A kortizol ugyanis az ébrenlét hormonja, egyfajta ébresztőhormon, amelynek szintje reggel a legmagasabb.

Ha a kortizol stressz hatására tartósan megnövekedett szintet mutat, a szervezet nem lesz képes megnyugodni: éjjel is „becsenget”, mert azt hiszi, itt az ideje a felébredésnek. Jó hír, hogy ha képesek vagyunk csökkenteni a stresszt, kiegyensúlyozottan táplálkozunk és sportolunk, a kortizolszint is beáll.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.