A hála szerepe a párkapcsolatra
- Dátum: 2024.02.11., 07:19
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- boldogság, bűntudat, életmód, érzelem, gondolkodás, hála, önkifejezés, párkapcsolat
A hétköznapi ember fejében a hála nagyjából valami olyasmit jelent, hogy köszönetet kell mondani egy ajándékért vagy valamilyen előnyért, amihez hozzájutottunk valaki vagy valami által.
Hogyan érezhetünk hálát?

Sokféle módon törekedhetünk a hála érzésére:
– Észrevesszük a jó dolgokat magunk körül (esetleg azt is tudatosítjuk, hogy mennyivel rosszabb is lehetne).
– Felhívjuk egy régi támogatónkat, aki fontos útmutatóval, segítséggel szolgált életünk egyik válaszútjánál (szülő, barát, régi tanár, munkatárs, főnök stb.), hogy megköszönjük a segítségét.
– Élvezzük a társunkkal, gyerekünkkel, barátainkkal töltött pillanatokat.
– Felidézzük, minek és kiknek köszönhető, ahol most tartunk az életünkben, pályafutásunkban.
A hála bizonyított hatásai
A következetesen hálás emberek
– viszonylag boldogabbak, elégedettebbek,
– energikusabbak,
– reménytelibbek,

– pozitívabbak és optimistábbak,
– segítőkészebbek és empatikusabbak,
– hajlamosabbak a megbocsátásra,
– kevésbé anyagiasak.
A hálás gondolkodás ízesebbé teszi az élet pozitív élményeit. Sőt, képessé tesznek arra, hogy bármilyen körülmények között élünk is, megtaláljuk a lehető legnagyobb megelégedettséget és élvezetet.
Megerősíti az önértékelést és önbecsülést, hiszen rádöbbent, mennyi mindent tettek értünk mások, mennyi mindent értünk el mi magunk. A hálára összpontosítás leszoktat arról a rossz látásmódról, hogy a hibákra, vagy csalódásokra, mások sértő, bántó megjegyzéseire összpontosítsunk. A nehezebben megélhető események idején megóv az önsajnálatba süppedésből, könnyebb meglátnunk milyen értékek, fogódzók találhatóak az életünkben.
A hála segít a feszültségekkel, megrázkódtatásokkal való megküzdésben, a stresszes, negatív életesemények átkeretezésében. A traumatikus élményeink is kevésbé erőteljesen törnek fel. Egy nehéz helyzetben képessé tesz arra, hogy belekapaszkodjunk a kellemesebb élményekbe.
A hála elősegíti az erkölcsös viselkedést. Ahogy fenti felsorolásban már említésre került, segítőkészebbé, empatikusabbá tesz a hálás szemlélet. Könnyebben észreveszik a hálás emberek mások kedves, gondoskodó megnyilvánulásait, viszonozzák azokat. Kevésbé anyagiasak, képesek örömüket lelni abban, amijük van.
Segíthet a társas kapcsolatok növelésében, elmélyítésében, mivel pl. a hálanapló vezetése szorosabbá teszi a kapcsolatot másokkal. Számos vizsgálat kimutatta, hogy még akkor is pozitív hatású a hála érzete, ha egyébként nyíltan nem tudjuk kimutatni, mert a kapcsolatot, a kötődést akkor is elmélyítik.

A hála kifejezése csökkenti a másokkal való előnytelen összehasonlításokra késztetést, ha elégedettek tudunk lenni, kevésbé leszünk irigykedők.
A hála érzése nem összeegyeztethető negatív érzésekkel, ezért kevésbé ragad el a harag, a félelem, a féltékenység, a keserűség és mohóság is. Hálaérzet közben nem tudunk bűntudatot, neheztelést vagy dühöt érezni.
A legfontosabb, hogy a hedonikus alkalmazkodást is le lehet küzdeni a hálával! Gondoljunk bele, hogy a gyors megszokás mennyi mindent tönkre tud tenni! Gyorsan megszokunk minden új körülményt, eseményt. Bármilyen valaha vágyott tárgy pár hónap után megszokottá válik számunkra még akkor is, ha egyébként hosszú ideig gyűjtöttünk rá. A boldogság legnagyobb ellensége az, hogy megszokjuk a szerelmünket, társunkat is.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.