Menü

A klímaváltozás elsődleges okai

A klímaváltozás, avagy az éghajlatváltozás - azonban a kutatók már évtizedekkel ez előtt felhívták a figyelmet arra, hogy az emberi tevékenységeknek köszönhetően felgyorsult a klímaváltozás, nem győzik hangsúlyozni a globális felmelegedés veszélyeit társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokból egyaránt.

A globális felmelegedés elsődleges okaként az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsájtását tekintik (fosszilis energiahasználatból származó, a légkörbe jutó szén-dioxid és egyéb gázok), azonban a kutatók jelentős része úgy gondolja, hogy ehhez hozzájárul az erdőirtás, a túlzott mezőgazdasági földhasználat, de az állattenyésztés is túlterheli a környezetünket.

A földi átlaghőmérséklet 1905 és 2005 között 0,74 +/- 0,18°C-kal nőtt, becslések szerint 2100-ig az átlaghőmérséklet további 1,1-6,4°C-kal emelkedhet meg (a szárazföldek hőmérsékletnövekedése jelentősebb, mint a tengereké). Az éghajlatváltozás összefügg a földi növényzet változásával is: a felmelegedés következményeképp a bolygó bizonyos részein az elsivatagosodás jelenségével találkozhatunk – mindez jelentős problémát okoz Afrikában, a Szahara peremvidékén -, ahol a növényzet pusztulása, az édesvizek elapadása veszélyezteti a helyi emberi közösségek és az állatvilág fennmaradását.

A globális felmelegedés tényét a ’70-es évek óta kísérjük aktív figyelemmel – a világháborúk lezárulta utáni nyugalmi időszakban, a fokozódó ipari tevékenységgel párhuzamosan az emberiségnek lehetősége nyílt nagyobb figyelmet fordítania a környezetére. Ekkoriban alakultak meg az első, jelentősebb környezetvédelmi szervezetek és jöttek létre az első nemzetközi egyezmények, a figyelem középpontjába került többek között a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a hulladékprobléma és az óceánok túlhalászása.

Tehát: hogyan csökkenthetők az éghajlatváltozás veszélyei? Nos, olyan radikális szintű nemzetközi intézkedésekre lenne szükség, melyeknek célja első sorban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, továbbá a globális felmelegedés már meglévő hatásaihoz történő alkalmazkodás.

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez, megállításához csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát, helyette a megújuló energiaforrások használatát kell előtérbe helyezni, át kellene szervezni az üvegházgáz-forrásként funkcionáló mezőgazdasági tevékenységeket, illetve mérsékelni az erdőirtást – majd újraerdősíteni a pusztuló részeket.

Otthoni illatosítók, és ami bennük van

Mindenki szereti, ha kellemes illat van a lakásában, megannyi illatosítószert találunk a boltok polcain, de vajon jót tesznek ezek az egészségünknek?

Katicabogár, a gyerekek kedvence, de nem mindegy, hogy melyik

Nem csak a kertek, hanem a gyerekdalok kis alakja is a katicabogár, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.

Rengeteg bosszúságot okozhat a vakond a magyar kertekben – így tarthatod távol teljesen legálisan

A közönséges vakond az egyik legvitatottabb „lakója” a hazai kerteknek. Miközben sok kerttulajdonost felbosszantanak a gyepen és az ágyásokban megjelenő vakondtúrások, a föld alatt végzett munkája valójában számos előnnyel jár. Mivel Magyarországon védett állatról van szó, elpusztítása tilos, de több kíméletes módszerrel is távol tartható.

Tavaszi felfedezések: Magyarország rejtett természeti csodái

A tavasz Magyarországon különleges időszak: a természet újjáéled, a fák rügyeznek, a mezők virágba borulnak, és a kirándulók számára is ideális körülmények alakulnak ki. Ilyenkor érdemes felfedezni azokat a kevésbé ismert, mégis lenyűgöző helyszíneket, amelyek egyedi hangulatukkal és természeti szépségükkel emelkednek ki.

Amikor az otthonod is „beszél” hozzád

Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.