Menü

A klímaváltozás elsődleges okai

A klímaváltozás, avagy az éghajlatváltozás - azonban a kutatók már évtizedekkel ez előtt felhívták a figyelmet arra, hogy az emberi tevékenységeknek köszönhetően felgyorsult a klímaváltozás, nem győzik hangsúlyozni a globális felmelegedés veszélyeit társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokból egyaránt.

A globális felmelegedés elsődleges okaként az üvegházhatású gázok nagymértékű kibocsájtását tekintik (fosszilis energiahasználatból származó, a légkörbe jutó szén-dioxid és egyéb gázok), azonban a kutatók jelentős része úgy gondolja, hogy ehhez hozzájárul az erdőirtás, a túlzott mezőgazdasági földhasználat, de az állattenyésztés is túlterheli a környezetünket.

A földi átlaghőmérséklet 1905 és 2005 között 0,74 +/- 0,18°C-kal nőtt, becslések szerint 2100-ig az átlaghőmérséklet további 1,1-6,4°C-kal emelkedhet meg (a szárazföldek hőmérsékletnövekedése jelentősebb, mint a tengereké). Az éghajlatváltozás összefügg a földi növényzet változásával is: a felmelegedés következményeképp a bolygó bizonyos részein az elsivatagosodás jelenségével találkozhatunk – mindez jelentős problémát okoz Afrikában, a Szahara peremvidékén -, ahol a növényzet pusztulása, az édesvizek elapadása veszélyezteti a helyi emberi közösségek és az állatvilág fennmaradását.

A globális felmelegedés tényét a ’70-es évek óta kísérjük aktív figyelemmel – a világháborúk lezárulta utáni nyugalmi időszakban, a fokozódó ipari tevékenységgel párhuzamosan az emberiségnek lehetősége nyílt nagyobb figyelmet fordítania a környezetére. Ekkoriban alakultak meg az első, jelentősebb környezetvédelmi szervezetek és jöttek létre az első nemzetközi egyezmények, a figyelem középpontjába került többek között a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a hulladékprobléma és az óceánok túlhalászása.

Tehát: hogyan csökkenthetők az éghajlatváltozás veszélyei? Nos, olyan radikális szintű nemzetközi intézkedésekre lenne szükség, melyeknek célja első sorban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése, továbbá a globális felmelegedés már meglévő hatásaihoz történő alkalmazkodás.

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez, megállításához csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát, helyette a megújuló energiaforrások használatát kell előtérbe helyezni, át kellene szervezni az üvegházgáz-forrásként funkcionáló mezőgazdasági tevékenységeket, illetve mérsékelni az erdőirtást – majd újraerdősíteni a pusztuló részeket.

Kaktuszfüge – egy különleges gyümölcs a tüskék mögött

Szerencsére már sok polcon megtalálhatóak azok a gyümölcsök, amiket itthon nem termesztünk, így mi is megkóstolhatjuk más vidékek ízeit. Nézzük, mit kell tudni a kaktuszfügéről.

Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák

Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.

Fehér fagyöngy , különleges gyógynövény a fák koronájában

A fehér fagyöngy, Európa egyik legkülönlegesebb gyógynövénye. Már messziről felismerhető a fák lombkoronájában megjelenő, gömb alakú, örökzöld bokrairól és jellegzetes fehér bogyóiról. A növény nemcsak a népi gyógyászatban kapott fontos szerepet, hanem számos kultúrában különleges, szimbolikus jelentőséggel is bírt. Ugyanakkor használata körültekintést igényel, mert bizonyos részei mérgezőek lehetnek.

Szeptember a kertben – mik a legfontosabb teendők?

A szeptember a betakarítás és az őszi munkák ideje. Ilyenkor érdemes gondoskodni a gyepről és előkészíteni a növényeket a hidegebb hónapokra. Ha most kellő figyelmet fordítunk a kertre, tavasszal sokkal szebb látvány fogad majd bennünket.

Őszi gyógynövények, ezeket keresd

Az ősz nem csak a levelek hullásáról és a csodás színekről szól, hanem ilyenkor gyógynövényeket is gyűjthetünk, amik igen hasznosak lesznek télen és tavasszal.