Menü

Jelek, hogy többemberes a gyereked

Nem neveletlen és nem elkényeztetett, ma már tudjuk, hogy ők a többemberes babák. Olyan magas igényeik vannak, amelyek kielégítéséhez sokszor nem elég egyetlen ember.

1. Alvás? Milyen alvás?

A te babád hosszan, órákig képes aludni, miután megszoptattad és letetted. A többemberes babákra jellemző, hogy elalszanak szoptatás közben, alszanak kb. 5 percet, majd mint akik kipihenték magukat felébrednek.

2. A szeparációs szorongás egy rémálom

Nem lehet egy pillanatra sem másra hagynod, még az apukájára sem. Még akkor sem, ha csak a másik szobába mennél át úgy, hogy őt nem viszed magaddal.

3. Az autós utazások “szórakoztatóak”

Nem bírják az utazást, leszámítva, ha rettenetesen kimerültek. De ha az autóút túl hosszú, az maga a pokol. Nem bírnak hosszú időn át egy helyben ülni, ki akarnak szállni és mivel azt nem lehet, nehéz elterelni a figyelmüket és megakadályozni a hisztit.

4. Az önálló alvás csak egy álom

Gyakori, hogy csak anyán alszik el, nem csecsemő korában, hanem később is.

5. Már az is lehetetlennek tűnik, hogy egyszerűen csak letedd magad mellé

Nem szeret hosszabb (vagy rövidebb) időt egyedül tölteni, egyedül alatt azt értsük, hogy a mama mellett a földön játszva. A testi kontaktusnak kiemelten megnyugtató szerepe van: ölben ülés, cipelés, hordozó.

6. Apa/egyéb családtagok szóba sem jöhetnek

Az édesapa még csak-csak, de kizárólag addig, amíg anya nincs ott, nem hallható, nem látható a jelenléte. Más családtagok szóba sem jöhetnek. Nem szeretnek az anyán (maximum az apán) kívül mások ölében ülni, karjában lenni.

7. Minden küzdelemnek tűnik

Egy kisgyerekkel, akinek szinte állandó fizikai kontaktusra van szüksége nem habkönnyű az élet, az anyák gyakran nagyon kimerültek. A többemberes babák mindig karban szeretnek lenni, keveset alszanak, az anyán kívül nem nagyon fogadnak el mást.

De ez az állapot nem tart örökké: az első 12-15 hónap kemény, utána fokozatosan enyhülni szokott.

Jó hír, hogy a többemberes babákból is önálló kisgyerekek lesznek. Persze nem mindegy, hogyan vészeli át a család a nehéz időszakot. Sok baba már 3 hónapos korára nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mint a születés utáni hetekben, mások 1 éves korig „növik ki” az állandó testközelség és szórakoztatás iránti vágyukat. Fontos, hogy hagyjuk őket fokozatosan, a maguk tempójában elszakadni, önállóbbá válni, semmit se siettessünk vagy erőltessünk, ugyanakkor tanítgassuk őket mindarra, ami önállóbbá teszi őket: a játék, a felfedezés öröme, az önálló evés és ivás stb.

Vannak olyan gyerekek is, akik még később is bújósabbak, anyásabbak lehetnek, és még a dackorszakban is igényelhetik anya jelenlétét, és alvásnál az összebújást, azonban idővel ők is kinövik a „többemberességet”, különösen, ha nem kezdjük el „problémás” gyerekként kezelni őket és megtanuljuk felismerni, mikor miért sír a kicsi, mikor mi a valós igénye, hogyan tudunk neki abban segíteni és fokozatosan kialakítjuk a szokásokat és a határokat az életében, mert fokozatosan meg kell tanulnia, nem kell engedékenyebbnek lenni az élet minden területén csak azért, mert ő „nehéz eset” (pl. az asztal körül kergetni, hogy egyen, vagy folyton körbeugrálni, amikor járni tanul, nehogy baja essen)

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.