A keményítő is szénhidrát?
- Dátum: 2023.10.13., 15:28
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- burgonya, élelmiszer, inzulin, keményítő, makrotápanyagok, rost, szénhidrát, szervezet, zsír
Fehérjenap, szénhidrátnap, gyümölcsnap,keményítőnap. Egy közismert diéta épül fel az önkényesen megválasztott tápanyag-kategóriák elkülönítésével, óriási zavart okozva ezzel a fejekben. Miért? Azért, mert a három utóbbi kategória mind szénhidrátot takar.

Az összes szénhidrát szénből, hidrogénből és oxigénből áll. A legegyszerűbb szénhidrátokat monoszacharidoknak nevezzük, mivel egy egyszerű cukormolekulából állnak. Monoszacharid pl. a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). A diszacharidok ezek kombinációiból épülnek fel, pl. a közismert répacukor vagy nádcukor (szacharóz) egy glükóz és egy fruktózmolekulából tevődik össze. Léteznek oligoszacharidok, ezek több cukormolekulát tartalmaznak, ilyen pl. a káposztafélékben, hüvelyesekben előforduló raffinóz, mely három egyszerű monoszacharidból áll.
A gyümölcsök a leggazdagabb és egyben legegészségesebb egyszerű szénhidrátforrások. A glükózon és fruktózon kívül szerves savakat, vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat, vízben oldódó rostokat, kevés fehérjét és minimális zsírt, valamint rengeteg természetes vizet tartalmaznak. Elmondhatjuk róluk, hogy önmagukban fogyasztva a legtökéletesebb táplálékok.
A keményítő viszont, mely nem egyéb, mint a növények raktározott tápanyaga, sok-sok glükózmolekulából álló vegyület. Keményítőben gazdag élelmi anyagok a gabonafélék (búza, rozs, zab, árpa, rozs, rizs, kukorica stb.) és a belőlük készült továbbfeldolgozott termékek, pl. tésztafélék, pékáruk, cukrászsütemények, reggelizőpelyhek. A teljes kiőrlésű tönkölytermékek és a burgonya is keményítőben gazdag táplálékok.

A baj nem feltétlenül a keményítőben van. Ha viszont ezeket a keményítőtartalmú ételeket finomított formában vesszük magunkhoz, akkor a szervezet nehezebben tudja feldolgozni őket. A rostok hiánya miatt egyből megdobják a vércukorszintet, ezáltal fokozzák az inzulintermelést, extra munkára serkentve a hasnyálmirigyet . A finomított ételeinkből viszont nem csupán a rostok, hanem egyéb hasznos anyagok (ásványi anyagok, vitaminok stb.) is hiányoznak, amelyek hiánya szintén nem a mi malmunkra hajtja a vizet.
A keményítő azt sem szereti, ha magas hőmérsékletű zsiradékkal kombinálják: rendkívül káros a szervezetre nézve a fenti párosítás, ezért a zsírban vagy akár olajban sült burgonya helyett is inkább a héjában sült vagy héjában főtt változatot részesítsük előnyben.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?