Menü

A keményítő is szénhidrát?

Fehérjenap, szénhidrátnap, gyümölcsnap,keményítőnap. Egy közismert diéta épül fel az önkényesen megválasztott tápanyag-kategóriák elkülönítésével, óriási zavart okozva ezzel a fejekben. Miért? Azért, mert a három utóbbi kategória mind szénhidrátot takar.

Az összes szénhidrát szénből, hidrogénből és oxigénből áll. A legegyszerűbb szénhidrátokat monoszacharidoknak nevezzük, mivel egy egyszerű cukormolekulából állnak. Monoszacharid pl. a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz). A diszacharidok ezek kombinációiból épülnek fel, pl. a közismert répacukor vagy nádcukor (szacharóz) egy glükóz és egy fruktózmolekulából tevődik össze. Léteznek oligoszacharidok, ezek több cukormolekulát tartalmaznak, ilyen pl. a káposztafélékben, hüvelyesekben előforduló raffinóz, mely három egyszerű monoszacharidból áll.

A gyümölcsök a leggazdagabb és egyben legegészségesebb egyszerű szénhidrátforrások. A glükózon és fruktózon kívül szerves savakat, vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat, vízben oldódó rostokat, kevés fehérjét és minimális zsírt, valamint rengeteg természetes vizet tartalmaznak. Elmondhatjuk róluk, hogy önmagukban fogyasztva a legtökéletesebb táplálékok.

A keményítő viszont, mely nem egyéb, mint a növények raktározott tápanyaga, sok-sok glükózmolekulából álló vegyület. Keményítőben gazdag élelmi anyagok a gabonafélék (búza, rozs, zab, árpa, rozs, rizs, kukorica stb.) és a belőlük készült továbbfeldolgozott termékek, pl. tésztafélék, pékáruk, cukrászsütemények, reggelizőpelyhek. A teljes kiőrlésű tönkölytermékek és a burgonya is keményítőben gazdag táplálékok.

A baj nem feltétlenül a keményítőben van. Ha viszont ezeket a keményítőtartalmú ételeket finomított formában vesszük magunkhoz, akkor a szervezet nehezebben tudja feldolgozni őket. A rostok hiánya miatt egyből megdobják a vércukorszintet, ezáltal fokozzák az inzulintermelést, extra munkára serkentve a hasnyálmirigyet . A finomított ételeinkből viszont nem csupán a rostok, hanem egyéb hasznos anyagok (ásványi anyagok, vitaminok stb.) is hiányoznak, amelyek hiánya szintén nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

A keményítő azt sem szereti, ha magas hőmérsékletű zsiradékkal kombinálják: rendkívül káros a szervezetre nézve a fenti párosítás, ezért a zsírban vagy akár olajban sült burgonya helyett is inkább a héjában sült vagy héjában főtt változatot részesítsük előnyben.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.